Törvény a világörökségért

Múlt pénteken a kormány benyújtotta a világörökségi törvény tervezetét az Országgyűlésnek, amely várhatóan már hétfőn tárgyalja a hazai világörökségi helyszínek kezelését önállóan szabályozó javaslatot. Még kevés országban létezik hasonló jogszabály, holott az UNESCO ezt kifejezetten szorgalmazza. Tegnap erről tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára, Hammerstein Judit, főosztályvezetője, Mihályfi László, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Tamási Judit.

Budapesten a Duna-partok, a budai várnegyed és az Andrássy út, a hollókői ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt barlangjai, a pannonhalmi bencés főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a puszta, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő kultúrtáj és a tokaji történelmi borvidék: nyolc világörökségi helyszínünk, amelyet – ha a parlament is áldását adja rá – jövő év elejétől önálló törvény védhet. Erre eddig csak Olaszországban, Romániában, Dél-Afrikában és Ausztráliában van példa.
A magyar törvénytervezet szakmai egyeztetések után született meg. Az eredeti javaslat ezek után módosult többek között úgy, hogy a jogszabály bevezeti a komplex világörökségi hatásvizsgálatok szükségességét – jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón Hammerstein Judit. A Nefmi helyettes államtitkára rámutatott: ha ilyen komplex hatásvizsgálatok Tokaj-hegyalján rendelkezésre álltak volna, nem vetődött volna fel a szerencsi szalmatüzelésű erőmű problémája.
Mint ismert, 2003-ban a tokaji történelmi borvidéken 27 település kidolgozott egy kezelési tervet, ám annak végrehajtása előtt több település visszalépett a megállapodástól, támogatva az erőmű megépítésének tervét. Emiatt a tokaji történelmi borvidék világörökségi címe komoly veszélybe került. Végül a beruházó elállt az erőmű megépítésének szándékától.
Mint Hammerstein Judit elmondta, a világörökségi törvény három fő pilléren fog nyugodni. A jogszabály előírja, hogy a világörökségi helyszínekről kezelési tervet kell készíteni, felállíttatja a világörökségi gondnokságokat, amelyek feladata a kezelési tervek elkészítése, továbbá előírja azt is, hogy a kezelési tervet kormányrendelet erősítse meg. A törvény rendelkezni fog a helyszínek kezelési gondnokságairól is, ezek feladata a világörökségi értékek folyamatos figyelemmel kísérése lesz. A mindenkori kormányt a világörökségi védelem pénzügyi kereteinek biztosítására fogja kötelezni a jogszabály, aminek végrehajtásához első évben 400 millió forintra lesz szükség.
A KÖH eddig csak a világörökségi területeken található műemlékekkel kapcsolatban járhatott el, a szerencsi erőmű ügyében csupán javaslatot tehetett. Ám a világörökségi törvény hatálybalépése után a kormányrendeletként kihirdetett kezelési tervek betartását ellenőrizni fogja, követő figyeléssel – tette hozzá Tamási Judit, a KÖH elnöke.
Az új jogszabály kiterjed a világörökségi várományos helyszínekre is, ám ezekhez nem rendel kormányzati forrásokat – mondta végezetül Mihályfi László, a Nefmi főosztályvezetője.