Törvény a világörökségért

Múlt pénteken a kormány benyújtotta a világörökségi törvény tervezetét az Országgyűlésnek, amely várhatóan már hétfőn tárgyalja a hazai világörökségi helyszínek kezelését önállóan szabályozó javaslatot. Még kevés országban létezik hasonló jogszabály, holott az UNESCO ezt kifejezetten szorgalmazza. Tegnap erről tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára, Hammerstein Judit, főosztályvezetője, Mihályfi László, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Tamási Judit.

Tölgyesi Gábor
2011. 05. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budapesten a Duna-partok, a budai várnegyed és az Andrássy út, a hollókői ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt barlangjai, a pannonhalmi bencés főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a puszta, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő kultúrtáj és a tokaji történelmi borvidék: nyolc világörökségi helyszínünk, amelyet – ha a parlament is áldását adja rá – jövő év elejétől önálló törvény védhet. Erre eddig csak Olaszországban, Romániában, Dél-Afrikában és Ausztráliában van példa.
A magyar törvénytervezet szakmai egyeztetések után született meg. Az eredeti javaslat ezek után módosult többek között úgy, hogy a jogszabály bevezeti a komplex világörökségi hatásvizsgálatok szükségességét – jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón Hammerstein Judit. A Nefmi helyettes államtitkára rámutatott: ha ilyen komplex hatásvizsgálatok Tokaj-hegyalján rendelkezésre álltak volna, nem vetődött volna fel a szerencsi szalmatüzelésű erőmű problémája.
Mint ismert, 2003-ban a tokaji történelmi borvidéken 27 település kidolgozott egy kezelési tervet, ám annak végrehajtása előtt több település visszalépett a megállapodástól, támogatva az erőmű megépítésének tervét. Emiatt a tokaji történelmi borvidék világörökségi címe komoly veszélybe került. Végül a beruházó elállt az erőmű megépítésének szándékától.
Mint Hammerstein Judit elmondta, a világörökségi törvény három fő pilléren fog nyugodni. A jogszabály előírja, hogy a világörökségi helyszínekről kezelési tervet kell készíteni, felállíttatja a világörökségi gondnokságokat, amelyek feladata a kezelési tervek elkészítése, továbbá előírja azt is, hogy a kezelési tervet kormányrendelet erősítse meg. A törvény rendelkezni fog a helyszínek kezelési gondnokságairól is, ezek feladata a világörökségi értékek folyamatos figyelemmel kísérése lesz. A mindenkori kormányt a világörökségi védelem pénzügyi kereteinek biztosítására fogja kötelezni a jogszabály, aminek végrehajtásához első évben 400 millió forintra lesz szükség.
A KÖH eddig csak a világörökségi területeken található műemlékekkel kapcsolatban járhatott el, a szerencsi erőmű ügyében csupán javaslatot tehetett. Ám a világörökségi törvény hatálybalépése után a kormányrendeletként kihirdetett kezelési tervek betartását ellenőrizni fogja, követő figyeléssel – tette hozzá Tamási Judit, a KÖH elnöke.
Az új jogszabály kiterjed a világörökségi várományos helyszínekre is, ám ezekhez nem rendel kormányzati forrásokat – mondta végezetül Mihályfi László, a Nefmi főosztályvezetője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.