Totálkáros roncs vörös fényben

Németh Hajnal Összeomlás – Passzív interjú című multimediális installációja képviseli a kortárs magyar képzőművészetet a június 4-én nyíló, november 27-ig látogatható 54. velencei biennálén. Az alkotást, amelynek középpontjában egy totálkáros luxusautó áll, a napokban mutatták be a Műcsarnokban.

Vörös fénybe állított autóroncs fogadja majd az 54. Velencei Biennále látogatóit a Maróti Géza által tervezett, 1909-ben elkészült szecessziós pavilonban. Mindegyik teremben zene szól majd, és a teret betöltő darab egy zenés filmben is látható lesz. A tizenkét felvonásos kísérleti operában hivatásos énekművészek éneklik azokat a dialógusokat, amelyeket az alkotó vett fel balesetet szenvedett emberekkel, majd írt át operalibrettóvá. A párbeszédeket előadó énekesek autógyárban, szállodai szobában, autópálya mellett improvizálnak. A tizenkét felvonás között nincs szoros dramaturgiai kapcsolat, de a jelenetek között újra és újra felhangzik egy Händel-ária.
Az alkotó, aki „valóban sokkolónak” tartja egy összetört autó látványát, úgy véli, a lassú visszajátszásban éppen a sokk oldódik fel, és a befogadó megnyugtató magyarázatot kaphat az elkerülhetetlen csattanásra. Hozzáteszi: „A történet kimenetelének meghatározottsága, melyet a megénekelt belső párbeszédek eldöntendő kérdései jeleznek, korántsem megnyugtató. Ezt a feszültséget igyekszik az opera műfaja tolmácsolni.”
Korunk egyik szimbolikus eszközén, az autón keresztül, ahogyan a tizenegy pályázat közül Peternák Miklós és Németh Hajnal projektjét kiválasztó zsűri fogalmazott, „egzisztenciális tartalmak élményszerű kifejezésére nyílik mód, amely egy izgalmas kiállítást eredményezhet, és számíthat mind a szakmai, mind a szélesebb közönség érdeklődésére”. Gulyás Gábor, a Műcsarnok új igazgatója, aki menet közben vált a magyar pavilon nemzeti biztosává, megerősítette, hogy a Berlinben élő, Nam June Paik-díjra jelölt fiatal alkotó munkáján alapuló pályázat tűnt a legerősebbnek a beküldöttek közül. Az Összeomlás – Passzív interjú című installáció első változatát egyébként 2010 tavaszán a Kiscelli Múzeum templomterében lehetett látni. A velencei kiállítás ötvenmillió forintos költségét a kulturális államtitkárság állja.
Hogy az alkotás nemzetközi sikert arat-e, az természetesen majd csak a biennále megnyitása után derül ki, az pedig, hogy esetleg újra versenybe szállhatunk-e a legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjért, a június 4-i díjátadón. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt Andreas Fogarasi Bécsben élő magyar származású képzőművész Kultur und Freizet című alkotásával nyerte el először ezt az elismerést a magyar pavilon a biennále történetében.
Brice Curiger, a biennále meghívott főkurátora idén 82 nemzetközi művészt hívott meg az ILLUMInazioni című központi kiállításra; az alkotók fele 1975 után született. A korábbi évekhez hasonlóan a központi kiállítás két része a Giardiniban, illetve az Arsenaléban kap helyet. Itt található a nemzeti pavilonok nagy része is, de a város legkülönbözőbb pontján rendezik meg a nemzeti kiállításokat, illetve a különféle nemzetközi intézmények által szervezett társeseményeket. Az idei seregszemlére összesen 89 nemzet jelezte részvételét, és 37 úgynevezett társesemény gazdagítja a programot.