Nincs gazdája az előző nyolc évben meglódult, mára öszszesen húszezermilliárd forintra rúgó államadósságnak. A szocialista–szabad demokrata kabinetek volt pénzügyminiszterei után tegnap Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő – ő 2002 és 2004 között töltötte be ezt a tisztséget – sem ismerte el, hogy bármilyen felelősség terhelné őt, amiért miniszterelnöksége idején több mint tíz százalékkal a bruttó hazai termék (GDP) 59 százalékára emelkedett az államadósság. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának az államadósság alakulását vizsgáló albizottsága tegnapi ülésén Medgyessy elmondta: szerinte az adósság emelkedésének legfőbb oka az elszámolási technikák megváltozása volt, nem pedig a kilencszázalékos túlköltekezést eredményező, úgynevezett száznapos program, amellyel az MSZP a 2002-es választások előtt mindössze néhány nappal rukkolt elő.
*
A közszféra béremelését és a szociális kiadások növelését tartalmazó programmal kapcsolatban hangsúlyozta: „igazságtétel” volt, amely „mindössze” 200 milliárdos kiadást jelentett a költségvetésnek, bár a tizenharmadik havi nyugdíj elnevezést a mai napig bánja. A hiányért részben az Orbán-kormány lakástámogatási politikáját tette felelőssé, bár azt elismerte, hogy a száznapos program és a magánnyugdíjpénztárakba áramló kifizetések jelentősen növelték a költségvetések deficitjét. Állítása szerint vállalható gazdasági és közállapotokat hagyott maga után, amelynek része, hogy 2004-ben az államadósság még az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltétel plafonját már alulról súrolta. A forintalapú lakáshitelek támogatásának 2003-as szigorítása után kialakult devizahitel-csapdával kapcsolatban elmondta: szerinte a két lépésnek nincs köze egymáshoz, mert a svájcifrank-alapú hitelek elterjedéséért a bankok, a lakosság és a pénzügyi felügyelet egyaránt felelős.
A 2005–2010-ig terjedő kormányzás gazdaságpolitikai hibáival kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: a számok önmagukért beszélnek, az adósság megugrott, és 2006-ban soha nem látott nagyságú deficitet halmozott fel az ország, aminek oka a rossz döntések sora és a helytelen gazdaságpolitika volt. Az autópálya-építés költségeit firtató kérdésekre elismerte, hogy drága volt a kivitelezés, ám szerinte vannak olyan szakemberek, akik szerint „a magyar táj sajátos felszíni adottságokkal rendelkezik”, ezért kerülhetett itt többe az útépítés. Seszták Oszkár, a bizottság KDNP-s tagja szerint az elmondottak a Sas-kabaré hangulatát idézik, Szijjártó Péter fideszes alelnök pedig arra emlékeztetett, hogy az eddig meghallgatott szocialista pénzügyminiszterek mindegyike egymásra mutogatott az államadósság kérdésében.
Fókuszban a törlesztés. A tavaly megalakult kormánynak vissza kellett rántania az országot a szakadék széléről, az államadósság az egekben volt – nyolc év alatt a GDP-hez képest 53-ról 82 százalékra emelkedett –, a munkanélküliségi ráta tíz százalék fölötti szintet ért el, a 3,8 százalékosnak hazudott költségvetési hiány pedig elérte volna a hét százalékot, ha az Orbán-kormány nem intézkedik – mondta tegnap a parlament ülésén napirend előtt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Hangsúlyozta, helyes volt az a gazdaságpolitika, amelynek fókuszába a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése került. – A gazdaság átszervezésére tett lépések és az eladósodás gátjának alaptörvényben való rögzítése képesek voltak helyreállítani a nemzetközi bizalmat – fűzte hozzá a szóvivő, aki a közelmúltban lezajlott sikeres kötvénykibocsátásokra is emlékeztetve kiemelte, a nemzetközi pénzügyi piacok, illetve befektetői kör bizalma visszatért, a kormány gazdaságpolitikájának iránya bevált. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a hazánkat érintő nemzetközi bizalom helyreállására példaként hozta, hogy tavaly június óta 23 külföldi cég döntött úgy, hogy Magyarországon fektet be, közvetlenül 5450 munkahelyet létrehozva.
origo.hu
Ismét házkutatást tartottak Karácsony jogi főtanácsadójánál
