Nincs gazdája az előző nyolc évben meglódult, mára öszszesen húszezermilliárd forintra rúgó államadósságnak. A szocialista–szabad demokrata kabinetek volt pénzügyminiszterei után tegnap Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő – ő 2002 és 2004 között töltötte be ezt a tisztséget – sem ismerte el, hogy bármilyen felelősség terhelné őt, amiért miniszterelnöksége idején több mint tíz százalékkal a bruttó hazai termék (GDP) 59 százalékára emelkedett az államadósság. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának az államadósság alakulását vizsgáló albizottsága tegnapi ülésén Medgyessy elmondta: szerinte az adósság emelkedésének legfőbb oka az elszámolási technikák megváltozása volt, nem pedig a kilencszázalékos túlköltekezést eredményező, úgynevezett száznapos program, amellyel az MSZP a 2002-es választások előtt mindössze néhány nappal rukkolt elő.
*
A közszféra béremelését és a szociális kiadások növelését tartalmazó programmal kapcsolatban hangsúlyozta: „igazságtétel” volt, amely „mindössze” 200 milliárdos kiadást jelentett a költségvetésnek, bár a tizenharmadik havi nyugdíj elnevezést a mai napig bánja. A hiányért részben az Orbán-kormány lakástámogatási politikáját tette felelőssé, bár azt elismerte, hogy a száznapos program és a magánnyugdíjpénztárakba áramló kifizetések jelentősen növelték a költségvetések deficitjét. Állítása szerint vállalható gazdasági és közállapotokat hagyott maga után, amelynek része, hogy 2004-ben az államadósság még az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltétel plafonját már alulról súrolta. A forintalapú lakáshitelek támogatásának 2003-as szigorítása után kialakult devizahitel-csapdával kapcsolatban elmondta: szerinte a két lépésnek nincs köze egymáshoz, mert a svájcifrank-alapú hitelek elterjedéséért a bankok, a lakosság és a pénzügyi felügyelet egyaránt felelős.
A 2005–2010-ig terjedő kormányzás gazdaságpolitikai hibáival kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: a számok önmagukért beszélnek, az adósság megugrott, és 2006-ban soha nem látott nagyságú deficitet halmozott fel az ország, aminek oka a rossz döntések sora és a helytelen gazdaságpolitika volt. Az autópálya-építés költségeit firtató kérdésekre elismerte, hogy drága volt a kivitelezés, ám szerinte vannak olyan szakemberek, akik szerint „a magyar táj sajátos felszíni adottságokkal rendelkezik”, ezért kerülhetett itt többe az útépítés. Seszták Oszkár, a bizottság KDNP-s tagja szerint az elmondottak a Sas-kabaré hangulatát idézik, Szijjártó Péter fideszes alelnök pedig arra emlékeztetett, hogy az eddig meghallgatott szocialista pénzügyminiszterek mindegyike egymásra mutogatott az államadósság kérdésében.
Fókuszban a törlesztés. A tavaly megalakult kormánynak vissza kellett rántania az országot a szakadék széléről, az államadósság az egekben volt – nyolc év alatt a GDP-hez képest 53-ról 82 százalékra emelkedett –, a munkanélküliségi ráta tíz százalék fölötti szintet ért el, a 3,8 százalékosnak hazudott költségvetési hiány pedig elérte volna a hét százalékot, ha az Orbán-kormány nem intézkedik – mondta tegnap a parlament ülésén napirend előtt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Hangsúlyozta, helyes volt az a gazdaságpolitika, amelynek fókuszába a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése került. – A gazdaság átszervezésére tett lépések és az eladósodás gátjának alaptörvényben való rögzítése képesek voltak helyreállítani a nemzetközi bizalmat – fűzte hozzá a szóvivő, aki a közelmúltban lezajlott sikeres kötvénykibocsátásokra is emlékeztetve kiemelte, a nemzetközi pénzügyi piacok, illetve befektetői kör bizalma visszatért, a kormány gazdaságpolitikájának iránya bevált. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a hazánkat érintő nemzetközi bizalom helyreállására példaként hozta, hogy tavaly június óta 23 külföldi cég döntött úgy, hogy Magyarországon fektet be, közvetlenül 5450 munkahelyet létrehozva.
origo.hu
Hidegfront közeleg: Változékonyabbra fordul az idő vasárnap
