Vajna reméli, lesz magyar Harry Potter

Egy éve szünetel a magyar filmtámogatási rendszer a Magyar Mozgókép Közalapítvány leállásával, amely a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata szerint 10,6 milliárd forint adósságot, kötelezettségvállalást halmozott fel. A kormány április 30-ával megszüntette a közalapítványt, a nemzeti filmszakma megújításával megbízott kormánybiztos, Andrew G. Vajna pedig május 2-án bejelentette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közhasznú részvénytársaságot hoz létre, és a jövőben a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. fog dönteni a magyar filmek támogatásáról.

Tölgyesi Gábor
2011. 05. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kezdődik a filmszemle. Mától vasárnapig a fővárosi Puskin moziban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Corvin Budapest Filmpalotában zajlanak a 42. Magyar Filmszemle vetítései. A játékfilmes versenyprogramban tizenegy film szerepel, a zsűri elnöke Cserhalmi György színész lesz. A korábbi, február végi időpont helyett májusra halasztott mustra idén rövidebb ideig tart. A filmszemlére 28 játékfilm nevezett, közülük az előzsűri 11 játékfilmet választott ki a versenyprogramba. Olyan alkotások versengenek a legjobb filmnek járó Arany Orsó-díjért, mint Kocsis Ágnes rendezése, a Cannes-ban díjat nyert Pál Adrienn és Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv című alkotása. A versenyprogramban öt olyan alkotás található, amelynek eddig nem volt magyarországi bemutatója. Közülük az Eastside Stories című szkeccsfilmnek a tavalyi rangos kairói nemzetközi filmfesztiválon volt a nemzetközi premierje, Hules Endre A halálba táncoltatott lány, Dyga Zsombor Utolér, Vecsernyés János a Nyár utca, nem megy tovább és Vécsei Márton Diamond Club című mozijainak pedig a filmszemlén lesz az ősbemutatója. A játékfilmek mellett többek között rövidfilmek, dokumentum-, tévé- és animációs filmek is versenyeznek a négy nap alatt – utóbbiak először kaptak önálló versenyszekciót. A hivatalos program animációs vetítései mellett a magyar animáció mesterei szekcióban többek között Cakó Ferenc, Gyulai Líviusz, Jankovics Marcell alkotásait játsszák, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak válogatott munkái is láthatók lesznek. Az életműdíjat idén Bara Margit színésznő kapja. A 82 éves, Kossuth-díjas művésznő az 1950–60-as évek egyik legnagyobb magyar filmcsillaga volt, azonban már jó ideje visszavonult. Az idei mustra megrendezéséhez szükséges öszszeg nagy részét Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Nemzeti Kulturális Alap 2010-es miniszteri keretéből biztosítja.


A kormány és a filmszakma kisebbfajta csodát vár a Magyar Nemzeti Filmalaptól: egyfelől legyen elegendő pályázati pénz, másfelől a magyar játékfilmek nagyobb érdeklődést váltsanak ki itthon és a nagyvilágban. Nagy nyomás nehezedik önre?
– Kihívásként élem meg, hogy átlátható és számon kérhető filmtámogatási rendszert hívjunk életre. Annak a feltételeit szeretnénk megteremteni, hogy a filmkészítők mindig tudhassák, mikor mit kaphatnak a filmalaptól. Egyablakos rendszeren keresztül, hogy a pályázati támogatásokat a jövőben ne különféle forrásokból kelljen öszszegyűjteniük a filmeseknek.
– Koncepciója baloldalról azt a kritikát kapta, hogy centralizációra készül, a Filmszakmai Kerekasztal a szakmai önkormányzatiság elvesztésétől tart.
– A centralizáció a filmtámogatások terén a korábbi időszakra volt érvényes. A szakmai önkormányzatiság pedig érdekes kifejezés. A szakma egy fogalom, ami mögött filmalkotók vannak. Ki választotta meg a filmszakma képviselőit?
– A politika, illetve az MMKA alapítói körének tagjai. Igaz, utóbbiak primátusa húsz évvel ezelőtti állapotot rögzített. Mindenesetre állítják, politikától független szakmai szempontokat képviselnek, bár vannak, akik „vörös brigádokként” emlegetik őket.
– A támogatások odaítélésekor viszont nem a szakma, hanem a megválasztott emberek döntöttek. Azért kaptam a kormánybiztosi megbízatásomat, hogy újítsam meg a nemzeti filmszakmát. Igyekszem demokratikus rendszert létrehozni, amelyben a támogatásokról döntők a korábbiaktól eltérően számon kérhetők lesznek, és szélesebb látókörrel – részben pontrendszer alapján, részben a saját ízlésüknek megfelelően – bírálják majd el a filmterveket. A filmalap döntéshozóinak olyan embereket fogok kinevezni, akik a szakma legjobbjai.
– Amennyiben a szakma legjobbjai lesznek, akkor feltehetően gyakorló filmesek. Ha például egy aktív forgatókönyvíró ül a kuratóriumban, hogyan lehet elfogulatlan döntéshozó?
– Addig, amíg a filmalapban tevékenykedik valaki, fel kell függesztenie más teendőit. Konfliktust, összeférhetetlenséget nem szeretnék.
– Eszerint kacsa volt, hogy ön Liszt Ferencről fog filmet készíteni?
- Én is olvastam ilyen cikkeket, jó nagy marhaságokat hordtak öszsze féligazságokból. Ha volna filmtervem Liszt Ferencről, megvalósítottam volna, és nem vállaltam volna ezt a pozíciót. Ám valóban létezik egy filmterv Liszt Ferencről, és nagyon izgalmas volna, ha megvalósulhatna.
– A Korda Filmstúdióban forogna a mű?
– A Korda létrehozásában közreműködtem, nincs benne tulajdonrészem. A filmalap vezetőjeként nem állhatok kapcsolatban a stúdióval, ahol egyébként nem forognak magyar filmek.
– Mihez kezd, ha támad egy filmötlete?
– Mindenféle filmötletet befogad és megfontol a filmalap. Ha nekem támadna filmötletem, akkor keresek hozzá producert. Ha pedig az őt érdekli, akkor rajta múlik, hogy azt hogyan fejleszti tovább. Sajnos mindenhol a világon, minden szakmában jellemző, hogy az emberek csak azt látják meg, ami közvetlen körülöttük van. Ám több ország filmgyártásában már sikerült megvalósítani a sablonmentes gondolkodást, erre fogunk mi is törekedni.
– Idén kétmilliárd forinttal gazdálkodhat a filmalap. Mire elég ez az összeg?
– Három-négy játékfilmre, forgatókönyvek fejlesztésére, oktatásra. Szeretnénk támogatni a forgatókönyv-írói szakma képzését, ugyanis a jó forgatókönyv minden sikeres film alapja. Ha nincs alap, összedől a ház.
– Az elmúlt években alig készültek ifjúsági filmek. Lesz olyan mű, mint a nagyon sikeres Csavard be, mint Beckham, vagy lesz magyar Harry Potter?
– Remélem, mindkettőre lesz magyar példa. És azt is remélem, a producerek megtalálják majd a művészfilmek és a közönségfilmek közti hidakat is. A világ filmgyártásában „a művészet találkozik a szórakoztatással” koncepciója a csúcs, nagyon nehéz megvalósítani, lehet, nálunk is évekig fog tartani. Ám ha sikerül, a művészfilmek nézőket nyerhetnek, és a kommerszebb alkotások is ki tudják szolgálni az értelmiségi igényeket. Nagyon fontosnak tartom az egész estés animációs filmeket is. Magyarországon ebben vagyunk a legtehetségesebbek, e műfajban tudnánk igazán kitűnni. Szeretném, ha évente legalább egy ilyen mű is megszülethetne.
– Ez még a jövő zenéje. A jelen viszont a filmtörvény módosításáról, az MMKA által felhalmozott adósságokról, ígérvényekről szól.
– A filmtörvény sok pontban megváltozik, a tervezet most hétvégére elkészül; hogy a parlament mikor fogadja el, nem rajtunk múlik. Az Európai Bizottsággal tárgyaltunk már, az unióval kötött filmtámogatási szerződést, amely a 20 százalékos befektetői adókedvezményt is érinti, nem kell módosítani a filmalap létrehozásával. Az MMKA támogatási ígérvényeinek többsége lejárt, a terv szintjén maradt produkcióknak újra kell pályázni a filmalaphoz, amely azokat újra fogja értékelni. Azon filmek sorsa, amelyek megvalósítása már elkezdődött, a konszolidáció alapján, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendszerén belül fog rendeződni. Összetettebb probléma az artmozik, a külföldi művészfilmek támogatásának kérdése. Átlátható rendszert szeretnénk kidolgozni e téren is.
– A magyarországi mozik több mint 90 százaléka külföldi kézben van. Mi a garancia arra, hogy a magyar filmeket be is fogják mutatni?
– Tárgyaltam a legnagyobb mozilánc, a Cinema City tulajdonosával, biztosított arról, hogy a magyar filmek elég játékidőt fognak kapni.

Nyilvános a koncepció. Andy Vajna kormánybiztos a Filmhu internetes portálon szakmai véleményezésre bocsátotta a nemzeti filmipar megújítására vonatkozó koncepciójának prezentációs anyagát. A kormánybiztos figyelembe veszi a szakma észrevételeit és javaslatait, mielőtt tervét a kormány elé terjeszti. Az észrevételeket a [email protected] e-mail címre, 2011. május 9. hétfő este 8 óráig lehet megtenni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.