A pécsi önkormányzat, a Pécsi Vízmű (PV) Zrt. 50,05 százalékos tulajdonosa 2009 szeptemberében döntött úgy, hogy felbontja a francia Suez Environnement S. A.-val 1995-ben kötött privatizációs szerződést. Az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményezett a francia cég hazai leányvállalatával a PV-részvények megvásárlásáról, egyben felmondta a PV Zrt.-vel 2019-ig kötött, a város víziközmű-hálózatának üzemeltetésére vonatkozó szerződést. A városatyák szerint ugyanis a PV Zrt. nem a vízdíjak csökkentését, hanem a terjeszkedést tartotta szem előtt. A francia kisebbségi tulajdonos menedzsmentjével irányított társaság 2002-től tizenhét különböző társaságban szerzett vagyont. Ez aligha szolgálta a pécsiek érdekeit, hiszen a baranyai megyeszékhelyen beszedett vízdíjakból dotálták a veszteséges cégeket. Ráadásul ezért a menedzsmentszolgáltatásért 120 milliót fizettek ki évente. A pécsi önkormányzat ezért 2009 októberében megalapította a száz százalékban városi tulajdonú Tettye Forrásház Zrt.-t, ami néhány hónap alatt 66 milliós adózás utáni nyereséget könyvelhetett el. Ezt a társaság tőkéjének emelésére fordították, az önkormányzat 2011-re pedig már 250 milliós osztalékfizetést írt elő.
Kikényszerített lépés
A közgyűlési határozatnak megfelelően a Tettye kérte a PV Zrt.-től, hogy adja át a város és a városi vagyonkezelő, a Pécs Holding Zrt. tulajdonában lévő vízi közművek üzemeltetésének jogát, de erre nem mutatott hajlandóságot. Így október 5-én hajnalban – biztonsági intézkedések mellett – a Tettye elfoglalta a PV Zrt. székházát, ahol az üzemeltetéshez elengedhetetlen rendszerek, például a diszpécserközpont található. A lépés miatt a PV Zrt. birtokháborítás miatt bírósághoz fordult, ám azóta a Tettye megvásárolta a – jelzálogjoggal terhelt – székházat. Ezt követően a PV Zrt. nem fizette ki dolgozói szeptemberi bérét, bár a vezérigazgatónak biztosították a székházba való bejutást az utaláshoz. A Tettye – amely a vízmű munkavállalóit jogutódlással átvette – rendezte a tartozást dolgozóknak. A PV Zrt. ellen 323 munkavállaló nyújtott be keresetet a munkaügyi bíróságon, a per folyamatban van.
Perek sora
A PV Zrt. – és leánycégei – is beperelték a Tettyét a bankokkal fennálló szerződések érvénytelenségének megállapításáért, de nem vagyoni kártérítésért, az ingatlanértékesítés semmisségének megállapításáért is keresetet nyújtottak be. Ezen eljárások egy része folyamatban van, másik részében azonban már elsőfokú elutasító ítélet is született a Tettye javára.
Mindeközben az egyik legfontosabb ügyben a Tettyének kedvező döntést hoztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság 2010 márciusában jogszerűnek találta a PV Zrt. üzemeltetési szerződésének felmondását. Majd a Tolna Megyei Bíróság év elején a Suezzel szemben szintén Pécsnek adott igazat, s csupán egy eljárási hiba miatt – két formai nyilatkozatot nem kért be a bíróság –új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság előtt támadja meg a város. A Tettye is több pert indított a PV Zrt.-vel – és leányvállalataival – szemben váltók, több tíz milliós tartozás miatt, de a pécsi vízműnek átadott víz és a cégtől átvett szennyvíz kezelésének díjáért is bírósághoz fordult a városi szolgáltató.
Gyanúsítottként kihallgatott
vezérigazgató
A PV Zrt. tevékenységével kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala nyomozást indított. A cég 2009 októbere utáni számlázási és pénzügyi gyakorlatát vizsgálják, miután több büntetőfeljelentés született tartozás fedezetének elvonása, csalás és pénzmosás gyanúja miatt. Fedezetelvonás gyanújával pedig a minap már gyanúsítottként hallgatták ki Nyirati Istvánt, a PV Zrt. vezérigazgatóját, aki ez ellen panasszal élt. A PV Zrt. feljelentéseit követően indított nyomozásokat bűncselekmény hiányában megszüntették, s jelenleg a Tettye ellen nincs büntetőeljárás.
Az egykori pécsi szolgáltatónak súlyos anyagi terhekkel is meg kell küzdenie, hiszen az üzemeltetési szerződés felmondása után a hitelező bankok felbontották a céggel kötött, nagy értékű hitelszerződéseiket. Így a PV Zrt.-nek egymilliárdot meghaladó, lejárt tartozása keletkezett. A Tettye tavaly engedményezési szerződést kötött a pénzintézetekkel, s ezzel a PV Zrt. hitelezőjévé vált, egyben inkasszót vezetett be azon vízműleánycégek esetében, amelyek nem voltak hajlandók fizetni.
A vízmű mindezek mellett csaknem 160 millióval tartozik a Tettyének a cégtől az átvett víz és az átadott szennyvíz kezelésének díjával, miután a PV Zrt. a közelmúltig több Pécs környéki településen szolgáltatott, s bár a vízdíjat beszedte a lakosoktól, de a Tettyének nem utalt a pénzből. Az új városi vízszolgáltató próbált ugyan tárgyalni az érintett falvakkal, de azok több mint egy évig nem akarták felbontani üzemeltetési szerződésüket az előző szolgáltatóval. Miután 2010 végén a Tettye rövid ideig korlátozta a vízátadást a PV Zrt.-nek, a képviselő-testületek már kimondhatták: az üzemeltetési szerződéseik a szolgáltatás ellehetetlenülése miatt megszűntek. Majd pedig az érintett települések többsége – egy kivételével – meg is állapodott a Tettyével.
Néhány hete Sásd is szakított a PV-vel. A szocialista polgármester által irányított baranyai kisváros ugyanis megelégelte, hogy szerintük a cég több tíz milliós tartozást halmozott fel velük szemben, s ráadásul a szolgáltatott víz minőségével is súlyos gondok voltak. Az önkormányzat ezért a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-t bízta meg a közművek üzemeltetésével.
A végkifejlet
A pécsi vízműcsata jogi eljárásai hamar befejeződhetnek. A PV Zrt. igazgatósága ugyanis hónapok óta nem működhetett törvényesen, miután a pécsi önkormányzat igazgatósági tagjainak mandátuma lejárt, helyükre azonban nem jelöltek új tagokat. A megyei cégbíróság ezért felszólította a vállalatot a törvényes működés helyreállítására, ellenkező esetben törlik a nyilvántartásból a társaságot. A tulajdonos pécsi önkormányzat – amelynek képviselői nélkül nem biztosítható a határozatképesség – azonban a vízmű márciusi közgyűlésén sem vett részt, mondván, nem vették napirendre az általuk kért ügyeket. Így a működést nem tudták helyreállítani. A város ezért kérte is a cégbíróságtól az ülésen hozott határozatok megsemmisítését. Ez a részvénytársaság megszüntetésével járhat, és felszámolási eljárással felosztják vagyonát hitelezői és tulajdonosai között.
Mindez befolyásolja majd a Suez és a városvezetés közötti, a cég részvényeire vonatkozó tárgyalásokat is, hiszen többször egyeztettek a részvények önkormányzat általi megvásárlásáról, valamint az esetleg a francia multinak fizetendő kompenzációról, de megegyezés nem született. Szó volt arról is, hogy a Suez bécsi választott bírósághoz fordul a jogvita eldöntésére, de ez mindeddig nem történt meg.
origo.hu
Orbán Viktor meglátogatta az SMA-betegséggel küzdő Danikát és családját - képek
