Visszatelepítik az őshonos fajokat

Hungaricumnak számító, eltűnőben lévő halfajok megóvását, visszatelepítését végzi a gödöllői Szent István Egyetem, amely idén a szerb és szlovén rehabilitációs munkálatokból is kiveszi a részét – tudtuk meg Urbányi Béla tanszékvezetőtől. A szakértő elmondta, az őshonos állatok megóvása nem mindig jár közvetlen anyagi haszonnal, ám például indikátortulajdonságuk miatt az élőhelyek megóvásában is jelentős szerepet játszhatnak.

Kevéssé ismert, hungaricumnak nevezhető halfajok viszszatelepítése, megóvása ad munkát a nyár közeledtével is a gödöllői Szent István Egyetem halgazdasági szakértőinek. A hévízi ponty, a sima tok, a széles kárász, a réti csík vagy éppen a lápi póc állománya hosszú évtizedek óta fogyatkozik. Sőt, a hazánkban őshonos állatok egyes helyekről gyakorlatilag eltűntek, mivel életterüket a természetkárosítás, a felelőtlen lecsapolás, esetleg az átalakuló ökoszisztéma végzetesen megváltoztatta.
Urbányi Béla tanszékvezető lapunknak elmondta, az elmúlt évtized nagyobbik részében a kormányzat mostohán kezelte a halfaj-visszatelepítési programokat. Habár a célzott támogatások még most sem gyakoriak, az egyetem mind több lehetőséget talál az anyagi haszonszerzéssel nem mindig kecsegtető, ám jelentős eszmei értékkel bíró állatok megmentésére – tette hozzá. A professzor hangsúlyozta: nem szabad, hogy kizárólag a várható bevételek motiválják a döntéshozókat, hiszen például a gazdaságilag értéktelen lápi póc komoly indikátorfaj, amely rövid távon jelzi, ha a környezetében változás következett be. Ez pedig fontos érv, tekintve, hogy egy-egy élettér teljes rehabilitációja utólag sokkal többe kerül, mintha időben észleljük és kezeljük a problémákat – magyarázta a szakértő.
A gödöllőiek országszerte több helyen, például a Balatonba és annak vízgyűjtő területén telepítettek halakat az utóbbi időben, ám tapasztalataikra külföldön is számítanak. A tanszékvezető közölte: idén indult közös programjuk az Újvidéki Egyetemmel – ennek célja a Duna szerb szakaszán a dunai galóca rehabilitációja. Szlovéniában pedig a Szocsa folyóból eltűnt márványpisztráng visszahonosítása folyik magyar segítséggel. A visszatelepítések mellett egyébként az egyetem munkatársai azt is el szeretnék érni, hogy a különleges, sehol másutt elő nem forduló hévízi pontyot tájfajtává minősítsék az illetékesek.

Tilos a halászat. Esélyt kaptak a túlélésre a Duna legősibb halfajai közé tartozó tokfélék, amelyek az illegális kaviárkereskedelem miatt a kihalás szélére sodródtak a Duna vízgyűjtő területén – közölte lapunkkal a WWF. A bolgár hatóságok egyéves halászati tilalmat hirdettek, amivel csatlakoztak a szomszédos Románia tízéves moratóriumát 2006-ban kihirdető határozatához. A döntés azonban csak az első lépés. 2012-től ugyanis további ötéves tilalom várható, s már zajlik az érintett halfajok megmentésének előkészítése. A tervek között szerepel a tokok monitorozása és a megfelelő élőhelyekre való visszatelepítés.