Kevéssé ismert, hungaricumnak nevezhető halfajok viszszatelepítése, megóvása ad munkát a nyár közeledtével is a gödöllői Szent István Egyetem halgazdasági szakértőinek. A hévízi ponty, a sima tok, a széles kárász, a réti csík vagy éppen a lápi póc állománya hosszú évtizedek óta fogyatkozik. Sőt, a hazánkban őshonos állatok egyes helyekről gyakorlatilag eltűntek, mivel életterüket a természetkárosítás, a felelőtlen lecsapolás, esetleg az átalakuló ökoszisztéma végzetesen megváltoztatta.
Urbányi Béla tanszékvezető lapunknak elmondta, az elmúlt évtized nagyobbik részében a kormányzat mostohán kezelte a halfaj-visszatelepítési programokat. Habár a célzott támogatások még most sem gyakoriak, az egyetem mind több lehetőséget talál az anyagi haszonszerzéssel nem mindig kecsegtető, ám jelentős eszmei értékkel bíró állatok megmentésére – tette hozzá. A professzor hangsúlyozta: nem szabad, hogy kizárólag a várható bevételek motiválják a döntéshozókat, hiszen például a gazdaságilag értéktelen lápi póc komoly indikátorfaj, amely rövid távon jelzi, ha a környezetében változás következett be. Ez pedig fontos érv, tekintve, hogy egy-egy élettér teljes rehabilitációja utólag sokkal többe kerül, mintha időben észleljük és kezeljük a problémákat – magyarázta a szakértő.
A gödöllőiek országszerte több helyen, például a Balatonba és annak vízgyűjtő területén telepítettek halakat az utóbbi időben, ám tapasztalataikra külföldön is számítanak. A tanszékvezető közölte: idén indult közös programjuk az Újvidéki Egyetemmel – ennek célja a Duna szerb szakaszán a dunai galóca rehabilitációja. Szlovéniában pedig a Szocsa folyóból eltűnt márványpisztráng visszahonosítása folyik magyar segítséggel. A visszatelepítések mellett egyébként az egyetem munkatársai azt is el szeretnék érni, hogy a különleges, sehol másutt elő nem forduló hévízi pontyot tájfajtává minősítsék az illetékesek.
Tilos a halászat. Esélyt kaptak a túlélésre a Duna legősibb halfajai közé tartozó tokfélék, amelyek az illegális kaviárkereskedelem miatt a kihalás szélére sodródtak a Duna vízgyűjtő területén – közölte lapunkkal a WWF. A bolgár hatóságok egyéves halászati tilalmat hirdettek, amivel csatlakoztak a szomszédos Románia tízéves moratóriumát 2006-ban kihirdető határozatához. A döntés azonban csak az első lépés. 2012-től ugyanis további ötéves tilalom várható, s már zajlik az érintett halfajok megmentésének előkészítése. A tervek között szerepel a tokok monitorozása és a megfelelő élőhelyekre való visszatelepítés.
origo.hu
Hét kérdés, hét ország – őrült nehéz földrajzi kvíz
