Felfedték Paks szerződéseit

Felkerültek az Energiaklub honlapjára a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó szerződések, amelyekből kiderül, hogy az előkészületekre az állami cég körülbelül 470 millió forintot költött. Ebből kommunikációs célokra 31, jogi tanácsadásra pedig 39 millió forintot fizetett ki az atomerőmű. Mindez eltörpül a tervezett új blokkok kétezermilliárd forintosra becsült költségéhez képest.

Nyilvánossá váltak a paksi atomerőmű bővítését megalapozó Teller-projekt szerződései – közölte az Energiaklub, amely tegnap felrakta honlapjára az öszszes megállapodást. Ezek összesítéséből kiderül, hogy eddig körülbelül 470 millió forintot költöttek szerződéses megbízásokra. Mint az iratokból kiolvasható, a lényeget érintő elemzések elkészítésén túl projektmenedzsmentre 70, kommunikációs és PR-célokra 31, míg jogi szaktanácsadásra 39 millió forintot fizetett ki az atomerőmű. A szerződő partnerek között megtalálható a Noguchi & Peters Kft., az Esplanade Kft., az ING Bank Zrt., a Veiki Zrt., az Accenture Kft., az MVM-Erbe Zrt., a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, a Green Capital, illetve az ETV-Erőterv Zrt.
Mint azt az Energiaklub közölte, a Magyar Villamos Művek (MVM) tulajdonában lévő paksi atomerőmű nem közölte a Teller-projekt összköltségére vonatkozó információt. Ezenkívül a megküldött szerződésekből egyes részleteket kitakartak, és a szerződések bizonyos mellékletei is hiányoznak. „A hiányosságokkal kapcsolatban további kérdéseket fogunk feltenni az atomerőműnek” – áll a szervezet lapunkhoz is eljuttatott levelében.
Mint arról már beszámoltunk, a paksi atomerőművet a Tolna Megyei Bíróság másodfokú ítélete kötelezte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára. Az Energiaklub még 2010 júniusában kérte a paksi bővítést előkészítő projekt egyes pénzügyi adatait és az ehhez kapcsolódó szerződéseket. Az erőmű akkor megtagadta az iratok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot. A civil szervezet emiatt pert indított.
Az idén áprilisban meghozott másodfokú ítélet azt rögzítette, hogy az MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló erőmű „közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését”. A bíróság egyben leszögezte azt is, hogy a szigorú állami ellenőrzés mellett működő atomerőmű közfeladatot lát el. Ugyanakkor kiemelte, a közérdekű adatok megismerése csak azzal a kitétellel valósulhat meg, hogy a nyilvánosság nem eredményezheti műszaki ismeretek és technológiai eljárások aránytalan sérelmét, ezért az ilyen jellegű bizalmas adatok kitakarásával kell eleget tenni az ítéletben foglaltaknak.
Az Energiaklub közleménye alapján a per eredménye befolyással lehet egy további, az MVM ellen folyó perre is, amelynek tárgyát szintén a paksi atomerőmű bővítésével foglalkozó, 2009 óta futó, úgynevezett Lévai-projekt hasonló adatai képezik.