Kultúrhíd Kelet és Nyugat között

A „nyugati világ” eddigi legnagyobb képzőművészeti kiállítása lesz a Kínai Szépművészeti Múzeumban az a reprezentatív tárlat, amely Magyar művészet címmel június 14-től lesz látható Pekingben. A kiállításon harminchárom kortárs magyar alkotó háromszázhárom munkája szerepel.

Gyurcsány furcsa palettája. Négy évvel ezelőtt is kínálkozott volna már rá lehetőség, hogy nagyszabású kiállítás mutassa be a kortárs magyar művészetet Kínában, a magyar kulturális évadban. Gyurcsány Ferenc azonban akkor, 2007. szeptember 2-án a pekingi Modern Művészeti Kiállító Teremben egy kortárs magyar roma festők alkotásaiból rendezett tárlatot nyitott meg azzal a furcsa érveléssel, hogy a romák és kultúrájuk nélkül nem érthető meg sem Magyarország, sem Európa. Felháborító, abszurdum, nonszensz! – a legillemtudóbb kortárs magyar festők is így kommentálták a hírt. Természetesen nem azt vonták kétségbe, hogy a roma művészeknek helyük van rangos rendezvényeken, amelyek a magyar kultúrát mutatják be. Amint az egyik művész fogalmazott, „a palettán minden színnek helye van, a kérdés, hogy a produkció jellemző-e a kvalitásos kortárs művészetre”. Ha más nem, már a fentiek is indokolnák, hogy a kortárs képzőművészet javát mutassuk be a többéves előkészítő munka után tartott rendezvénysorozaton. A Gyurcsány-kormány által teremtett helyzetre jellemző volt, hogy akkor a lapunknak nyilatkozó művészek nevük elhallgatására kérték. Ezt azzal indokolták, hogy „mivel a kultúra finanszírozása Magyarországon szinte kizárólag politikai alapon történik, a szakma mellett szóló érvek felsorolása egzisztenciájuk elvesztésével lenne egyenlő”.

A Kínai Szépművészeti Múzeum két teljes szintjének nyolc csarnokában, 2600 négyzetméteren rendezik meg azt a kiállítást, amelyen harminchárom kortárs magyar alkotó több mint háromszáz műve szerepel június 14. és július 4. között. A „nyugati világ” képzőművészetét még sohasem mutatták be ilyen nagyszabású tárlaton a kínai fővárosban. Az elmúlt évtizedek három legnagyobb kiállítását – a 2007-es Tiziano–Goya tárlatot, a 2008-as Moving Sky Line című kiállítást és a 2009-es Turner-bemutatót a Tate Gallery anyagából – egy szinten rendezte meg a múzeum, a magyar kiállításra kétszer akkora alapterületet biztosítanak a vendéglátók, mint amekkorát az említett tárlatok elfoglaltak.
A kiállítás szervezője a budapesti Forrás Galéria, együttműködve a Magyar Művészeti Akadémiával és a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal, utóbbi elsősorban a határon túl élő alkotók, illetve műveik kiválasztásában vett részt. Ahogyan Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója, a kiállítás kurátora fogalmaz, a tárlat megrendezésének, ezen keresztül a magyar– kínai kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzésének a gondolata több évvel ezelőtt vetődött fel. A Forrás Galéria Makovecz Imre Kossuth-díjas építésszel és Guo Ya kelet-ázsiai kulturális tanácsadóval közösen készítette elő a projektet, bízva egy majdani felelős magyar kormánnyal való együttműködés lehetőségében. 2010-ben a Fidesz-kormány megalakulása adott reális hátteret a tervek megvalósításához, illetve az a tény, hogy Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár hivatalba lépésétől kezdve támogatta elképzeléseik megvalósulását. Március elején tárgyalt Szőcs Pekingben, a kínai és a magyar Szépművészeti Múzeum és a Forrás Galéria ezt követően írta alá a szerződést a tárlat megrendezéséről. A bemutató a Kínai Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megállapodása értelmében, a kínai–magyar kulturális csereprogram részeként jött létre, aminek következő állomásaként egy év múlva, 2012. augusztus 8. és szeptember 9. között kortárs kínai művészek mutatkoznak be a pesti Szépművészetiben.
A tárlaton a hagyományos műfajok – festmények, szobrok, grafikák, gobelinek, tűzzománcok – mellett fotógrafikák, fotók, videók szerepelnek. A vendéglátók érdeklődését, a magyar kultúra, művészet iránti nyitottságát jól érzékeltetik azok a sorok, amelyeket Fan Di’an, a Kínai Szépművészeti Múzeum igazgatója írt bevezetőként a katalógusba: „A kínai közönség a magyar kortárs művészetről általában, és annak fejlődéséről vajmi keveset tud. Ezért ez a kiállítás Kínában elsőként a Kínai Szépművészeti Múzeumon, e meghatározó platformon keresztül a kortárs magyar művészet igaz arcát teszi láthatóvá a széles kínai közönség előtt… Ez a kiállítás Kína számára nemcsak több oldalról mutatja meg a magyar kortárs művészet által megtett utat és egyedi arculatot, hanem tovább serkenti a kínai és a magyar kulturális cserekapcsolatok fejlődését, a két ország galériáinak párbeszédét és együttműködését.” Ma Shulin, a Kínai Szépművészeti Múzeum igazgatóhelyettese szerint „ez az első olyan esemény, amely a kínai látogatóknak általános és összetett képet formál a kortárs magyar művészet fejlődéséről… Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Művészet című kiállítás nemcsak egyszeri művészeti esemény, hanem a barátság szép hídja is.” – A kiállítás a magyarság lényegéből épülő híd, amely összekapcsolja Keletet és Nyugatot – fogalmazott Tóth Norbert, aki úgy véli, hogy Peking után a következő években több más kínai nagyvárosban, Sanghajban, Kantonban és Hongkongban is mód nyílhat hasonló magyar tárlatok megrendezésére.
A Kínai Szépművészeti Múzeumban június 20-án Cai Wu, a Kínai Népköztársaság kulturális minisztere és Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára nyitja meg a kiállítást. A megnyitón közreműködik Sebestyén Márta népdalénekes és Bogányi Gergely zongoraművész.
A kínai Szépművészeti Múzeum, a kinti köz- és gazdasági élet 300 jelentős szereplőjét hívja meg a megnyitóra, amelyet több mint harminc kiemelkedő kínai és nemzetközi hírcsatorna mutat be.