Kultúrhíd Kelet és Nyugat között

A „nyugati világ” eddigi legnagyobb képzőművészeti kiállítása lesz a Kínai Szépművészeti Múzeumban az a reprezentatív tárlat, amely Magyar művészet címmel június 14-től lesz látható Pekingben. A kiállításon harminchárom kortárs magyar alkotó háromszázhárom munkája szerepel.

P. Szabó Ernő
2011. 06. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány furcsa palettája. Négy évvel ezelőtt is kínálkozott volna már rá lehetőség, hogy nagyszabású kiállítás mutassa be a kortárs magyar művészetet Kínában, a magyar kulturális évadban. Gyurcsány Ferenc azonban akkor, 2007. szeptember 2-án a pekingi Modern Művészeti Kiállító Teremben egy kortárs magyar roma festők alkotásaiból rendezett tárlatot nyitott meg azzal a furcsa érveléssel, hogy a romák és kultúrájuk nélkül nem érthető meg sem Magyarország, sem Európa. Felháborító, abszurdum, nonszensz! – a legillemtudóbb kortárs magyar festők is így kommentálták a hírt. Természetesen nem azt vonták kétségbe, hogy a roma művészeknek helyük van rangos rendezvényeken, amelyek a magyar kultúrát mutatják be. Amint az egyik művész fogalmazott, „a palettán minden színnek helye van, a kérdés, hogy a produkció jellemző-e a kvalitásos kortárs művészetre”. Ha más nem, már a fentiek is indokolnák, hogy a kortárs képzőművészet javát mutassuk be a többéves előkészítő munka után tartott rendezvénysorozaton. A Gyurcsány-kormány által teremtett helyzetre jellemző volt, hogy akkor a lapunknak nyilatkozó művészek nevük elhallgatására kérték. Ezt azzal indokolták, hogy „mivel a kultúra finanszírozása Magyarországon szinte kizárólag politikai alapon történik, a szakma mellett szóló érvek felsorolása egzisztenciájuk elvesztésével lenne egyenlő”.


A Kínai Szépművészeti Múzeum két teljes szintjének nyolc csarnokában, 2600 négyzetméteren rendezik meg azt a kiállítást, amelyen harminchárom kortárs magyar alkotó több mint háromszáz műve szerepel június 14. és július 4. között. A „nyugati világ” képzőművészetét még sohasem mutatták be ilyen nagyszabású tárlaton a kínai fővárosban. Az elmúlt évtizedek három legnagyobb kiállítását – a 2007-es Tiziano–Goya tárlatot, a 2008-as Moving Sky Line című kiállítást és a 2009-es Turner-bemutatót a Tate Gallery anyagából – egy szinten rendezte meg a múzeum, a magyar kiállításra kétszer akkora alapterületet biztosítanak a vendéglátók, mint amekkorát az említett tárlatok elfoglaltak.
A kiállítás szervezője a budapesti Forrás Galéria, együttműködve a Magyar Művészeti Akadémiával és a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal, utóbbi elsősorban a határon túl élő alkotók, illetve műveik kiválasztásában vett részt. Ahogyan Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója, a kiállítás kurátora fogalmaz, a tárlat megrendezésének, ezen keresztül a magyar– kínai kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzésének a gondolata több évvel ezelőtt vetődött fel. A Forrás Galéria Makovecz Imre Kossuth-díjas építésszel és Guo Ya kelet-ázsiai kulturális tanácsadóval közösen készítette elő a projektet, bízva egy majdani felelős magyar kormánnyal való együttműködés lehetőségében. 2010-ben a Fidesz-kormány megalakulása adott reális hátteret a tervek megvalósításához, illetve az a tény, hogy Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár hivatalba lépésétől kezdve támogatta elképzeléseik megvalósulását. Március elején tárgyalt Szőcs Pekingben, a kínai és a magyar Szépművészeti Múzeum és a Forrás Galéria ezt követően írta alá a szerződést a tárlat megrendezéséről. A bemutató a Kínai Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megállapodása értelmében, a kínai–magyar kulturális csereprogram részeként jött létre, aminek következő állomásaként egy év múlva, 2012. augusztus 8. és szeptember 9. között kortárs kínai művészek mutatkoznak be a pesti Szépművészetiben.
A tárlaton a hagyományos műfajok – festmények, szobrok, grafikák, gobelinek, tűzzománcok – mellett fotógrafikák, fotók, videók szerepelnek. A vendéglátók érdeklődését, a magyar kultúra, művészet iránti nyitottságát jól érzékeltetik azok a sorok, amelyeket Fan Di’an, a Kínai Szépművészeti Múzeum igazgatója írt bevezetőként a katalógusba: „A kínai közönség a magyar kortárs művészetről általában, és annak fejlődéséről vajmi keveset tud. Ezért ez a kiállítás Kínában elsőként a Kínai Szépművészeti Múzeumon, e meghatározó platformon keresztül a kortárs magyar művészet igaz arcát teszi láthatóvá a széles kínai közönség előtt… Ez a kiállítás Kína számára nemcsak több oldalról mutatja meg a magyar kortárs művészet által megtett utat és egyedi arculatot, hanem tovább serkenti a kínai és a magyar kulturális cserekapcsolatok fejlődését, a két ország galériáinak párbeszédét és együttműködését.” Ma Shulin, a Kínai Szépművészeti Múzeum igazgatóhelyettese szerint „ez az első olyan esemény, amely a kínai látogatóknak általános és összetett képet formál a kortárs magyar művészet fejlődéséről… Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Művészet című kiállítás nemcsak egyszeri művészeti esemény, hanem a barátság szép hídja is.” – A kiállítás a magyarság lényegéből épülő híd, amely összekapcsolja Keletet és Nyugatot – fogalmazott Tóth Norbert, aki úgy véli, hogy Peking után a következő években több más kínai nagyvárosban, Sanghajban, Kantonban és Hongkongban is mód nyílhat hasonló magyar tárlatok megrendezésére.
A Kínai Szépművészeti Múzeumban június 20-án Cai Wu, a Kínai Népköztársaság kulturális minisztere és Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára nyitja meg a kiállítást. A megnyitón közreműködik Sebestyén Márta népdalénekes és Bogányi Gergely zongoraművész.
A kínai Szépművészeti Múzeum, a kinti köz- és gazdasági élet 300 jelentős szereplőjét hívja meg a megnyitóra, amelyet több mint harminc kiemelkedő kínai és nemzetközi hírcsatorna mutat be.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.