Keresés
Magyar Nemzet
2019. december 8., vasárnap, Mária napja
Archívum, Hétvégi Magazin
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/pannon-pumak-palotaja-4037071/

Pannon pumák palotája

Lányi András a Városligetbe tervezett biodómról, bármi legyen is az.

Mindig nyomasztott a szűk ketrecben tébolyultan rohangáló vagy magukba roskadva heverő állatok látványa. Becsültem Persányi Miklóst, aki az állatkert-igazgatók közül talán a legtöbbet tett azért, hogy enyhítsen a városligeti börtönükben sínylődő lények kilátástalan helyzetén. Úgy éreztem, még a Vidám Park feláldozása sem túl nagy ár, ha néhány négylábú társunk ezáltal tágasabb kifutóhoz jut.

Annál nagyobb volt a csalódásom, amikor kiderült, hogy a lebontott vurstli helyén csak egy divatos, újmódi vurstli épül, valahol Disneyland és a Jurassic Park között, amelyben az állatoknak és növényeknek is jut persze komoly szerep: közönségcsalogató és bevételnövelő minőségükben. Ez lesz a furcsa nevű biodóm, bármi legyen is az, mindenesetre Európa legnagyobb és legmagasabb biodómja: ennyi az, amit biztosan tudni róla. Egyelőre 25 milliárdot szánnak rá – erről viszont azt lehet biztosan tudni, hogy nem lesz elég, de sebaj. A pénz nem számít, ha arról van szó, hogy utolérjük, sőt megelőzzük Németországot, Angliát – ha másban nem, legalább biodómban.

A múzeumi negyed programjának farvizén váratlan sebességgel elfogadott, látványtervezett és költségvetett terv – gyerekek, mire lehetne elverni még néhány milliárdot? – a gombhoz varrt kabát bevált szabásmintáját követi: álmodjunk egy éktelenül nagy épületet, azután találjuk ki, hogy mire is volna jó! Rosszindulatú rágalom, kiáltják majd a vállalkozás hívei, számtalanszor elmondtuk, hogy a biodóm a Kárpát-medence évmilliókkal ezelőtti élővilágát fogja bemutatni. Tehát kardfogú tigrisek, barlangi hiúzok, kisebb-nagyobb őshüllők szaladgálnak majd benne, ha jól értem. Mert ellenkező esetben, ha mégsem sikerülne erre az alkalomra feltámasztani a sajnálatos módon kihalt lényeket, ugyebár, nem marad hátra más, mint hogy mai trópusi vagy szubtrópusi állatokat, növényeket mutogassunk – az obligát dinócsontvázak árnyékában – azzal a felkiáltással, hogy valamikor ilyenek népesíthették be a Kárpát-medencét. Az őstenger egykori jelenlétére tekintettel építünk egy hatalmas akváriumot is – nagyobb lesz, mint Budafokon, a Campona bevásárlóközpontban –, és abba trópusi halakat költöztetünk, de akkorákat, amilyenek az állatkerti pálmaház akváriumában eddig nem fértek volna el. De jó lesz!

Ha azt kérdeznék egy politikai döntéshozó testülettől, hogy akar-e 25-30 milliárdért még egy pálmaházat a budapesti állatkertbe a meglévő mellé, csak lényegesen nagyobb kivitelben, annak kötelessége volna nemet mondania, mert bármilyen sok pénz ficánkol is a zsebében, az mégiscsak az adófizetők pénze, amelyből előbb más, égetően sürgős közkiadásokat kellene fedezni, csökkenteni az állam külső adósságát, és a többi. Így azonban egészen más a helyzet. Kárpáti őslények a millenniumi Ős-Budavár helyén, a sumer–magyar rokonságnál is régebbi időkből, ez igen! Csónakázni talán nem nagy dolog, de ha vízi szafarinak nevezzük, dől majd a látogató. (Bedől.) S ha kiderül, hogy őshonosak hazánkban, nem egzotikus jövevények, mindjárt nagyobb kifutóhoz jutnak a szerencsétlen csimpánzok, elefántok, amelyeknek sivár és szűkös állatkerti élőhelyét már gyermekkoromban nagy ívben elkerültem, mert látványnak is borzasztó.

Hogy teljes legyen a homály, a biodóm csak része egy pannon park elnevezésű tervnek, amelyben a biodómon kívül (ha jól értem) mesevár, állatsimogató és madárkórház is helyet kap, valamint, dómon kívül és belül, mindenféle közönségszórakoztató létesítmények. Ezekre okvetlenül szükség lesz, mert a közönség becsalogatása és pénzének kicsalogatása ezúttal létkérdés. A biodómnak ugyanis nemcsak az építése, hanem a fenntartása is pokoli sokba kerül majd minden évben. Ha a körülbelül három hektár alapterületű, negyven méter magas üvegház fűtésére, hűtésére és szellőztetésére gondolok, elfog a kíváncsiság, és látni szeretném, milyen bevételek és miféle számítás alapján ellentételezik mindezt az üzleti tervben. A nagyság átka. Mert nagy lesz és átkozottul csúnya, szerintem. De legalább jól látszik majd messziről is. Hogy könnyebb legyen elképzelni: a legmagasabb városligeti fák koronájánál majd kétszer magasabb lesz. (Most emelje fel a kezét az a kedves olvasó, aki úgy érzi, hogy erről az egészről megkérdezték, és ő mint érintett városlakó a beleegyezését adta hozzá!)

Annyit azért még megjegyeznék – tudom, nem ez a lényeg, de mégis –, hogy egy működő madárkórház esetében a teljes nyugalom és a csend nélkülözhetetlen a gyógyuláshoz – tessék megkérdezni a téma gyakorló hazai szakembereit! Oda tehát látogatókat rendszeresen beengedni nem lehet, és ezért nem is lesz madárkórház ebben a vurstliban, csak előre szólok.

Komolyra fordítva a szót: ne keverjük össze a dolgokat! Hogyha valaki üzleti alapon megapálmaházat építene a saját kockázatára, én sok sikert kívánok neki. De ha a buzgón fakadó költségvetési források vizére számít, hogy azok öntözzék, fűtsék légvárait, akkor részletes hatástanulmányt, megalapozott költségvetést és nyilvános ellenőrzést követelek, állampolgári jogon. S ha mindez együtt volna, akkor is azt javasolnám, hogy ne az amúgy is szűkös állatkerttől vegye el a helyet, s ne a túlépített Városligetben kísérletezzen.

Mellesleg: miért kell ebben az országban mindennek egy helyen, a fővárosban történnie? Az állatkertek divatját lassan felváltja Európa-szerte a szafariparkoké. Végre eljutottunk idáig: korunk embere kevesebb ketrecre, több természetre, természetközeli helyzetben megfigyelhető állatokra vágyik, és hajlandó ezért utazni, fizetni. Javaslom, hogy az őspannon Disneylandre szánt összeg harmadából hozzunk létre egy világszínvonalú szafariparkot a gödöllői vadaspark egy részén, és abba telepítsünk ki a fővárosból minél több jobb sorsra érdemes állatot! Ugyanakkor épüljön Pesten is egy új pálmaház, mert ha épülhet, hát miért ne, de csak akkora, hogy például egy elefántcsaládnak elég tágas legyen! Mert az állatkertekre is áll az, ami a világvárosokra: a turista ott szeret lenni, ahol a bennszülöttek is jól érzik magukat. Tudom, sok minden hiányzik még ehhez Budapesten – s az állatkertben is –, de legkevésbé a vásári látványosságok és szuperprodukciók.

További tartalmas és izgalmas olvasnivalók a Magyar Nemzet szombati Magazinjában, amely vasárnap estig megvásárolható az újságárusoknál.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Egy gólon múlott a veszprémi siker az örökrangadón
Összesen két magyar gól született a férfikézilabda NB I csúcsrangadóján, Bánhidi Bencén kívül ugyanis csak légiós volt eredményes a két magyar gigász, a bajnoki címvédő Veszprém és a Szeged mérkőzésén.

Poszt-trauma

Ennyire független a kutatás, amely be akarja sározni a kormányt
Fecseg a felszín, hallgat a mély.

Poszt-trauma

Gyurcsány Karácsony-fája
Milyen meglepetések várnak a fa alatt a budapestiekre?

Poszt-trauma

Vágó István végre kiteljesedhet
A kvízprofesszor megtalálta a számítását.

Poszt-trauma

Hol vannak a hóhányók?
A városházán, nem az utcákon.

Emberölési kísérlet

Az értékrend hiánya okozhatta a késelést
A Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos szakgimnázium és szakközépiskola 10. osztályos tanulója, megkéselte az 51 éves matematika–fizika szakos tanárnőt, aki egyben osztályfőnöke is a támadónak.

Háttéralkuk

Láng Zsolt: Stadionstopból kórházstop lett Budapesten
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője hangsúlyozta: egyelőre türelmesek a főpolgármesterként még tapasztalatlan Karácsony Gergellyel, ám elvárják, hogy a főváros lássa el a saját feladatait.

Aktuális

Hosszú Katinka aranyérmes 200 méter vegyesen
A 30 éves Iron Lady 400 és 100 vegyesen, valamint 200 méter pillangón aratott sikere után a negyedik aranyát nyerte Glasgow-ban.

Fricz Tamás blogja

Soros most „beégett” – de mi lehetett a gyakorlat korábban?
Soros Györgynek nem sikerült elérnie, hogy Várhelyi Olivért ne válasszák meg az unió Bizottságán belül a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …