A nyaralást aztán huszonhat (!) évig abba sem hagyta, amelyhez kísérőjének, egy Mercedes–Benz G osztálynak a megbízhatósága is hozzájárult. Az 1988-as, kék színű Mercedes 300GD, avagy „Otto”, ahogy a gazdája szólítja, nem kevesebb, mint 215 országban rótta le 890 000 kilométeres futásteljesítményét. Nem is akárhol: Günther az első öt évet afrikai országokban töltötte a harmadik feleségével, aki hamarabb megunta a túrázást. A válást követően világutazás jeligével keresett társat Holtorf úr, és talált is egyet Christine személyében. Az anyósülést ily módon „megtöltve” folytatódhatott a kaland.
Világutazóink néhány év alatt Dél-Amerika országai mellé is pipát helyeztek a térképükön, a G osztály eközben Argentínában hagyta maga mögött a 200 000. kilométerét. Ha már Amerikában jártak, innen északra haladva felfedezőink bejárták a teljes kontinenst egészen Alaszkáig, hogy aztán hajóra szállva Ausztrália partjainál gördüljenek újra szárazföldre. A leginkább világlátott 300GD-vel innen Ázsián át Európa felé robogtak, a jármű Kazahsztánban tudta le a félmilliomodik kilométert.
Sajnálatos módon Christine 2010 júniusában eltávozott, hét évvel azután, hogy rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nála, és mindössze két héttel azután, hogy Günther és ő egybekeltek. Ígéretének eleget téve Holtorf folytatta az utazást, vele pedig a G osztály is. A Mercedes–Benz gyári segítségével megjárták Kínát, sőt Észak-Koreát is, majd végül Berlinben, a Brandenburgi kapunál ért véget a túra.
A filmbe illő romantikus kaland valószínűleg bárkiben feléleszti a felfedezési vágyat, de nem árt tudni, hogy az anyagi háttér és a rengeteg szabadidő mellett bátorságból és felkészülésből is hatalmas adag szükségeltetett a nem mindennapi túrához. A G osztályban és Holtorfékban mindez megvolt, olyannyira, hogy előbbi az eredeti, első motorjával fejezte be a kalandot.
Ennek ellenére is túlzás lenne arra számítani, hogy a csillagos terepes soha nem rakoncátlankodott, ám olyankor a szaktudás mellett a tetőn cipelt négyszáz cserealkatrész is a segítségére volt a kalandozóknak. A legnagyobb problémával Madagaszkáron szembesült Günther: egy előzés közben megcsúszott a Mercedes, amelynek eredménye az volt, hogy a G osztály alja is kaphatott némi közvetlen napsütést. Ezt sem az autó, sem pedig a gazdája nem élvezte, melynek eredményeképpen a távoli országból Németországba vezetett az út egy új karosszériáért. Most viszont megpihenhet a kék 300GD: a stuttgarti Mercedes–Benz Múzeumban előkelő helyet kap a márka nevét öregbítő többi modell között.
Önök vállalkoznának egy ilyen világ körüli útra? Milyen autót választanának társul?
