Visszatér az MSZP: semmivel sem lesz jobb

Egy kétosztatú ellenzéki szövetség formálódik, amelynek egyik blokkját az MSZP-DK-Szolidaritás hármas, a másikat az LMP-Milla kettős alkothatja.

Most, hogy hovatovább össznépi játékká válik az arról való beszéd: 2014-re milyen programja legyen az ellenzéknek, nem árt röviden végiggondolnunk mindazt, amit a különböző programtípusokról, a pártpolitikai programok szerepéről és funkciójáról tudnunk érdemes – fogalmaz Csizmadia. A szakértő szerint a technikai program lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a jelenlegi kormányzópárttal szemben a soron következő választáson minden számításba jöhető elemnek (mínusz Jobbik) össze kellene fognia, mert a győzelem csak így (így viszont mindenképpen) garantálható.

„Az persze kétségtelen: minél több párt alkot egy (ellenzéki) koalíciót, annál nagyobb a veszélye, hogy kormányon ez a konglomerátum gyenge kormányképességről tesz majd tanúbizonyságot, ám a folyamatnak a mostani fázisában ezt a kérdést akár zárójelbe is tehetjük, hiszen a technikai programalkotás fő célja nem a kormányzóképesség, hanem a kormányváltás mennyiségi/technikai feltételeinek (magyarán a győzelemhez szükséges szavazatmennyiség) megteremtése.”

Mi köti össze őket?

Csizmadia a tartalmi program kapcsán úgy vélekedik, hogy ennek az opciónak ugyanaz adja a gyengeségét, ami az erejét. Hiszen egymástól független ellenzéki pártok puszta együttműködésétől még egyáltalán nem várható a közöttük lévő (s egy majdani közös kormányzásban nyilván elő is jövő) különbségek tisztázódása – tette hozzá. Ezért újabban azt látjuk, hogy a puszta technikai programtervezésnek nagy kritikai irodalma támadt – tartalmi szempontból. Egyre többen hívják fel a figyelmünket, hogy a közös elvek és programpontok nélkül születő ellenzéki együttműködés semmit nem old meg – hangsúlyozza az MPK vezetője.

A politikai elemző szerint az eddig napvilágot látott szövegek, ha tartalmiaknak tűnnek is, nagyon kevés közös támpontot tartalmaznak arról, hogy nagyon különböző karakterű ellenzéki pártokat valójában – az orbánizmus elutasításán kívül – mi is köt össze. Mintha itt még nem tartanánk, s valami tartalmi „előpolitizálás” alapjainak lassú megteremtését érzékelnénk csak. Az ellenzéket a közös programpolitizálástól egyelőre az egyes pártokon belül megoldandó tengernyi kérdése választja el; pontosabban az, hogy az ellenzék pártjainak nem kellően tisztázott a saját identitása – mondta Csizmadia.

Ez kell a sikerhez

Csizmadia úgy látja, a tartalmi politizálás lassú megindulásával egy kétosztatú ellenzéki szövetség formálódik, amelynek egyik blokkját az MSZP-DK-Szolidaritás hármas, a másikat az LMP-Milla kettős alkothatja. De persze egyelőre nem számoltunk a 2013-ban (megjósolhatóan) megalakuló újabb (konzervatív, liberális és másfajta) pártokkal. Nekik – újdonságuknál fogva – bizonyára nem lesz önálló pólusképző szerepük, tehát be kell majd tagozódniuk a most körvonalazódó két fő blokkba – tette hozzá.

A szakértő szerint messze nem elég annak kinyilvánítása, hogy a „bűnös és antidemokratikus Orbán-rendszer elsöprésére” a legszélesebben össze kell fogni (technikai program), de az sem, hogy az ellenzéki pártoknak jól össze kell csiszolniuk mondanivalójukat (tartalmi program). A sikerhez, a komoly áttöréshez bizony paradigmát is kell váltaniuk (értelmező program) – tette hozzá.

Régi küzdelmek

Csimzadia úgy látja, meg kell vizsgálniuk nem csak a mai, hanem a „söprés utáni” helyzetet, de nem csak kormányzástechnikai, szakpolitikai szempontból, hanem abból is, hogy milyen politikai és társadalmi miliőt akarnak létrehozni, s abban hogyan kívánják elhelyezni a mai kormánypártokat. Ha ott a mai kormánypártoknak csak a „bűnös” kategóriában lesz helyük, akkor – megjósolhatóan – az egész kormányváltásnak nem lesz tényleges hozadéka – XXI. századi értelemben – véli a szakértő.

A „jogállam és a demokrácia helyreállítása” ugyanis lehet célkitűzés, de egy ilyen „helyreállító” kormány nem feltétlen nyit majd új korszakot – fogalmazott Csizmadia. Sokkal inkább belehelyezi magát az alkotmányos küzdelmek régi magyar hagyományába – tette hozzá. Értelmező programok nélkül az ellenzék bármennyire szép célokat tűz maga elé, azok egy lépéssel sem visznek közelebb a magyar társadalom integráltságának s ezen keresztül versenyképességének növekedéséhez. S ez még akkor is így van, ha a fenti technikai és tartalmi programokat a hívek tapsikolása kíséri – zárul az elemzés.

A Haza és Haladás Alapítvány által a közelmúltban készített választási „győzelmi forgatókönyv” részletes áttanulmányozása során ismételten komoly csúsztatásokra bukkant az mno.hu. Bajnai Gordon szerint az országnak ma a nemzetet megosztó, haladásellenes, a szolidaritást elvető és Európától elforduló kormánya van. A volt miniszterelnök egy mélyszegénységgel kapcsolatos konferencián dobta be magát amerikai kiruccanása után.

Az MSZP baloldalisággal, reménnyel, erővel növelné bázisát egy kiszivárgott stratégia szerint. Meg hazugságokkal és lopással. Maguktól is loptak, de Hobótól is. Megint – számolt be az mno.hu.