A volt miniszterelnök a Pénzügykutató Zrt. és a XIII. kerületi önkormányzat hétfői budapesti konferenciáján azt mondta: az elérhető gazdasági csodához, egy ország gyors felzárkózáshoz kormányokon átívelő közös társadalmi célok szükségesek, így volt ez a II. világháború utáni Nyugat-Németországban, az elmúlt két évtizedben Finnországban vagy Írországban, és ez áll Szlovákia utóbbi évekbeli sikerének hátterében is.
Hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a demokratikus verseny felfüggesztését, a pártok ilyenkor abban versenyeznek, hogy melyikük kínálja a legrövidebb utat a célok eléréséhez.
Véleménye szerint a rendszerváltáskor Magyarországnak is voltak közös céljai: a demokrácia, a piacgazdaság, a szolidaritás és az európai integráció, de ezek mára megkérdőjeleződtek, sőt a gyors sikerrel kecsegtető populizmus „legtutibb receptje” kétségbe vonni őket. Ez politikai bűn, de bűn volt hagyni azt is, hogy a „magyar politika éléskamrájában” csak az ehhez szükséges hozzávalók maradjanak – hangoztatta.
A baloldal pirruszi győzelme
Bajnai Gordon szerint a konszenzus felbomlásához hozzájárult, hogy az ország több cikluson keresztül fenntarthatatlan, hitelből finanszírozott politikát folytatott, és ezzel letért a gazdasági növekedés útjáról, ám a közös célok felmondásában a Fidesz volt a leghatékonyabb.
Bírálta a Fideszt, amiért szerinte a társadalmi csoportokat szembeállító, konfliktuskereső politikáját folytat. A nemzeti érzés kisajátítására tett jobboldali kísérletnek minősítette a 2002-es „kokárdás szavazást” és a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, amelyen a baloldal „az önzés válaszát adva” pirruszi győzelmet aratott, de hosszú időre elvesztette a társadalom nagy részének támogatását.
A volt kormányfő – aki 2009 áprilisa és 2010 májusa között vezette a szocialista kormányt – arról is beszélt, hogy a Fidesz a 2008-as szociális népszavazáskor az ésszerű és szükséges változtatásokkal szemben sorakoztatta fel híveit, ám ezzel saját kormányzati mozgásterét is drámai mértékben korlátozta.