A cég február első felében 1500 – az ország felnőtt lakosságát reprezentáló – ember körében végzett közvélemény-kutatásának eredményei azt mutatják, hogy negyedévi stagnálás után az MSZP-nek 3, a Fidesznek 1 százalékponttal csökkent a támogatottsága, így az összes választópolgár körében a kormánypárt 18 százalékon áll, az ellenzéki erőnek pedig 13 százalékos a tábora. Tartós visszaesése után javított a Jobbik, 6-ról 8 százalékra bővítve támogatói körét. A szervezeti változások nem érintették az LMP táborát, ahogy legutóbb, most is 3 százalékot szerzett a párt. A Demokratikus Koalíció (DK) továbbra is 1 százalékot ér el a választókorú népességen belül. Növekedett a pártoktól távolságot tartók csoportja, a múlt havi 52-ről 55 százalékra – állapította meg az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében az Ipsos.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 43 százalékos, az MSZP-t 28, a Jobbikot 16, az LMP-t 6 százalék támogatja, a DK 2 százalékot kapna. Ha az Együtt 2014 választói mozgalmat is a pártlistára helyezzük, akkor az első, decemberi méréshez képest csökkenést tapasztalunk a támogatottságában: az a teljes népességen belül 6-ról 3 százalékra, míg a biztos pártválasztók csoportján belül 10-ről 6 százalékra módosult – olvasható az összegzésben.
Az Ipsos szerint január közepén még kevéssé volt hatásuk a pártok által elkezdett pozitív és negatív kampányoknak, pár hét elteltével azonban mozgásba lendültek a pártok mutatói. A Fideszé lengett ki a legkevésbé, a kormánypárt tábora statisztikailag minimális mértékben, 1 százalékponttal csökkent. A szocialisták nagyobb veszteséget szenvedtek el, februárra 3 százalékponttal kisebb lett a táboruk, mint a korábbi hónapokban volt.
Az MSZP-től olyan szavazópolgárok távolodtak el, akik a 2010-es választáson a Fideszre voksoltak. A tavalyi év második félévének kutatásai ugyanis azt mutatták, hogy a szocialisták táborán belül nagyjából 200-250 ezer (a népesség 3 százalékát kitevő) exkormánypárti támogató van. A mostani felmérésben viszont nincsenek olyan MSZP-hívek, akik három éve a Fideszre adták volna a szavazatukat. Vissza nem pártoltak a kormányoldalra, hanem a pártpreferenciával nem rendelkező népes csoportot gyarapították. A szocialistáktól most távozók az Ipsos szerint alacsony iskolai végzettségű, rossz anyagi helyzetben lévő, kistelepüléseken élő emberek, elsősorban az ország Dunától keletre eső részeiből.
A Jobbik hosszú ideje tartó visszaeső, stagnáló folyamatot fordított meg azzal, hogy 6-ról 8 százalékra bővítette a táborát – állapította meg a cég, amely szerint különösképpen vidéken, és ott is a városokban erősödött a nemzeti radikális párt. A változások eredményeképpen – mutat rá az Ipsos – már olyan országrész is akad, ahol nagyon közel kerül a listavezető Fideszhez: Észak-Magyarországon a kormánypárt 16, a Jobbik 13 százaléknyi támogatót tudott magához vonzani.
Ebben a hónapban minden korábbinál magasabb a titkolózók aránya, jelenleg 10 százaléknyian elhallgatják a pártszimpátiájukat. Fele részük ráadásul minden olyan kérdésben hallgatag marad, amellyel politikai orientációjukhoz lehetne közelebb jutni – áll az Ipsos friss elemzésében. A válaszadók nagyobb hányada (31 százalék) tekinti magát jobboldalinak, mint baloldalinak (20 százalék).
A cég szerint háromhavi folyamatos mérés után már statisztikailag is érvényes módon leírható az Együtt 2014 választói mozgalom táborának összetétele. Az elmúlt negyedévben a népesség egészén belüli átlagos támogatottságuk 4 százalékos volt. Ennél sokkal jobban állnak a fővárosban, ahol 9 százalékos az új formáció szavazóinak az aránya, ami itt a harmadik helyre elég a Fidesz és az MSZP mögött. Az Együtt 2014 a vidéki városokban 4, a falvakban 3 százalékot vonz magához. Táborában életkori sajátosságok nem figyelhetők meg, iskolai végzettség szerintiek annál inkább: a képzettség emelkedésével a politikai mozgalom hívei egyre többen lesznek. A támogatottság mértéke az alapfokú végzettségűek 1 százalékától a diplomások 7 százalékáig terjed – közölte az Ipsos.
A Nézőpont Intézet legfrissebb, múlt csütörtökön közzétett közvélemény-kutatása szerint a Fidesz népszerűségi előnye továbbra is jelentős: 36 százalékos a támogatottságuk, míg a lehetséges miniszterelnök-jelöltek közül Orbán Viktor toronymagasan vezet Mesterházy Attila és Bajnai Gordon előtt. Továbbra is nagy előnnyel vezet a Fidesz–KDNP a többi politikai alakulattal szemben – derül ki abból a december közepén végzett kutatásból, amelyet az Iránytű Politikai és Gazdaságpolitikai Intézet hozott nyilvánosságra.
Bajnai egyébként február 9-én levitézlett balliberális politikusok és közéleti személyiségek társaságában értékelte az utóbbi időszakot a Millenárison, ahol megtették a nagy bejelentést: párttá alakítja mozgalmát Bajnai, aki azt is elmondta, a 2010-es választási vereség az MSZP-é volt, nem az övé. Beszédéből egy Dávid Ibolya-i panel is visszaköszönt.
