A kutatásban felmérték az egyes meghatározó politikai szereplők ismertségét, valamint népszerűségét. A válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri Orbán Viktort, illetve Gyurcsány Ferencet, őket Bajnai Gordon követi 6, majd Áder János 7 százalékkal. Vona Gábort a válaszadók 89 százaléka ismeri, Semjén Zsoltot ennél valamivel kevesebben. Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét ismeri a lakosság legkevésbé, a válaszadók csupán 81 százaléka.
Tovább nőtt a Fidesz–KDNP támogatottsága decemberre, az MSZP ezzel szemben szavazókat vesztett, a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalom is gyengült, Gyurcsány Ferencék pedig a parlamentbe sem jutnának be a Tárki Társadalomkutatási Intézet havi rendszeres pártpreferencia-kutatása szerint.
A novemberi közvélemény-kutatások is egyértelmű Fidesz–KDNP-vezetést mutattak ki. A Medián szerint a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 40, az MSZP 19 százalékon állt. Az Ipsos adataiból az derült ki, hogy a biztos szavazók 40 százaléka a Fidesz–KDNP-listát, 31 százaléka a szocialistákat választaná. A Századvégnél 40:27, a Tárkinál pedig 39:24 arányban vezetnek ebben a kategóriában a kormánypártok a szocialisták előtt.
A felmérések egyik legnagyobb talánya, hogy milyen módon mérik a Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnök által alapított, de még be nem jegyzett Együtt 2014-et. Az Ipsos és a Századvég róluk nem közölt adatokat, a Tárki viszont 12, a Medián pedig 16 százalékos támogatottságot mért nekik a biztos szavazók között. Ezek az eredmények mindenképpen visszaesést mutatnak a Medián által még október végén készített felméréshez képest, amely 22 százalékos támogatottságot mutatott Bajnaiéknak.
A köztársasági elnök bizonyult a politikusok e körében a legnépszerűbbnek, Ádert a válaszadók az átlaghoz képest kiemelten pozitívra, 58 pontra értékelték. A legkevésbé kedvelt politikus Gyurcsány Ferenc lett, népszerűsége csupán 26,8 pont. Orbán Viktort a köztársasági elnök mellett Semjén Zsolt is megelőzi a népszerűség tekintetében: míg a kormányfő 41,3, addig a KDNP elnöke 41,8 pontos népszerűségnek örvend. A miniszterelnököt az LMP frakcióvezetője, Schiffer András, illetve az MSZP elnöke, Mesterházy Attila követi, 39,8, valamint 39,5 ponttal. Bajnai Gordon népszerűsége jelenleg 38,3 ponton, Vona Gábor Jobbik-elnöké pedig 37,8-en áll – szerepel az Iránytű intézet felmérésében.
Simán vezet a Fidesz
A teljes népességen belül a bizonytalanok, passzívak aránya 46 százalék, az e kategóriába tartozó megkérdezettek jó része baloldali értékpreferenciákkal rendelkezik. Jelenleg is a kormánypártok bírnak a legmagasabb támogatottsággal, 22,5 százalékkal, a Fidesz–KDNP-t a Jobbik követi, a párt 12,1 százalékkal vezető ellenzéki erő. A radikális párt mögött a harmadik helyen az MSZP-t is megelőző Együtt 2014 áll, 7,3 százalékos támogatottsággal. A szocialisták 6,2 százalékkal bírnak a teljes népességen belül, míg az LMP és a DK küszöbhatár alatt, előbbi 4,3 százalékon, utóbbi 1,3 százalékon áll.
Az Iránytű intézet szerint a pártpreferenciával rendelkező és részvételét biztosra ígérő választók körében a Fidesz–KDNP 42,9 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A Jobbik a pártot választani tudó biztos szavazók köréből 20,7 százalékot tudhat maga mögött, míg az Együtt 2014 szövetség 14,6 százalékot. Az MSZP 12,2 százalékos eredményre számíthatna egy most vasárnapi választáson, csaknem duplázva az LMP támogatottságát. A DK jelenleg 2,4 százalékon áll, 0,7 százaléknyian pedig egyéb pártra adnák voksukat.
Az LMP-sek nagy része nem csatlakozna
A kutatásban rákérdeztek arra, hogy „egy jövő vasárnapi választáson” az LMP-re, valamint a DK-ra voksolók támogatnák-e pártjuk Együtt 2014 mozgalomhoz való csatlakozását. A DK szavazói egyértelműen a csatlakozás pártján állnak: mintegy 92 százalékuk preferálná és csupán 8 százalék ítélné negatívnak. Az MSZP-t támogatók ennél valamelyest bizonytalanabbak, 11 százalékuk nem tudja megítélni, ám ők is magas arányban, 81 százalékban támogatnák a csatlakozást, és szintén csupán 8 százalékban utasítanák el. Az LMP szavazóinak megosztottsága alátámasztja a pártban zajló, a csatlakozást övező vitákban artikulálódó nézetkülönbségeket, hiszen 32 százalékuk támogatná a csatlakozást, szemben a 46 százalékkal, emellett a határozatlanok aránya is igen magas, mintegy 22 százalék.
Az intézet azt is felmérte az Együtt 2014 szavazói közt, hogy a mozgalmon belül van-e olyan politikai erő, melyet elsődlegesen támogatnak, és ha igen, melyik az. Az eredmények alapján 56 százaléknak nincs preferenciája. A fennmaradó 44 százalékon belül legnagyobb arányban, 17,7 százalékban Bajnai Gordont (illetve a Haza és Haladás Alapítványt) nevezték meg támogatásra leginkább érdemesnek, míg az MSZP-t 13,7 százalék támogatja. A preferenciával rendelkezők 4 százaléka a DK-t, 5,5 százaléka pedig a Szolidaritást nevezte meg. Bár az LMP hivatalosan elutasította az Együtt 2014-hez való csatlakozást, a szövetség támogatóinak 1,2 százaléka mégis a pártot választotta.
A többség regisztrálna
Az új választási eljárásról szóló törvényben szereplő előzetes választói regisztráció (előzetes feliratkozás) jogintézményének bevezetése kapcsán is megkérdezték a választópolgárokat. A válaszadók 59,3 százaléka „biztosan regisztrálna”, 13,3 százaléka „valószínűleg igen”, 16,2 százaléka „biztosan nem” tenné meg, 7,5 százalék „valószínűleg nem”, 3,8 százalék pedig még nem tudja.
A fentebbi diagramon is jól látható, hogy a településméret, illetve lakosságszám csökkenése és a regisztrációs hajlandóság között negatív lineáris összefüggés fedezhető fel, vagyis a fővárostól a községekig haladva átlagosan minél kisebb a településméret, annál kisebb a várható regisztrációs hajlandóság. Ez az eredmény annyiban mindenképp meglepő, hogy a korábbi általános országgyűlési választások alkalmával tapasztalt trendhez képest (ez a 2010-es választásokra csak fenntartásokkal áll) a főváros és a megyei jogú városok mellett jellemzően az aprófalvak lakossága is az országos átlag feletti részvételi hajlandóságot mutatott. Régiós összehasonlításban a minta alapján szembetűnő volt, hogy a Dél-Dunántúl esetében a biztosan regisztrálók számaránya szignifikánsan elmarad az országos átlagtól – olvasható a kutatásban.
A korösszetétel vonatkozásában elmondható, hogy amíg – a kapott válaszok alapján – a választásra jogosult fiatalabb korosztályok meglehetősen passzívnak bizonyultak, addig a 40 év feletti, valamint az idősebb nemzedékek jóval nagyobb választási regisztrációs hajlandóságot mutattak. Tehát viszonylag éles generációs törésvonal figyelhető meg a 18-39 év közötti és a 40 év feletti életkorú választói korcsoportok viszonyában – állapította meg az Iránytű intézet.
