Lázár nem engedi, hogy az EU beleszóljon ebbe

A trafikrendszer hosszú távú működőképességének biztosításával indokolta Lázár János, hogy cigarettán és szerencsejáték-termékeken kívül más árucikkeket is lehessen forgalmazni a nemzeti dohányboltokban.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár azzal kapcsolatban jelezte hétfőn a nemzeti dohányboltokat érintő javaslat változtatásait, hogy a parlament a nap folyamán szavaz a trafikok termékkörének kibővítéséről. Szavai szerint a magyar kormány tiltakozni fog, ha az Európai Unió liberalizálja a dohánytermékek nemzetközi internetes értékesítését. Elmondta, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője, Gyulay Zsolt kereste meg a kormányt azzal a kéréssel, hogy bővítsék a nemzeti dohányboltokban forgalmazható termékek körét, mert több szakmabeli szervezet is jelezte, ha a trafikok csak dohányárut és hozzá kapcsolódó kiegészítőket árulhatnak, abból nehezen tudják majd fenntartani magukat. A dohányboltok – a már korábban elfogadott szerencsejáték-termékek mellett – szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak, és egyébként akár már májusban megkezdhetik működésüket.

A legfontosabb cél – folytatta –, hogy a fiatalkorúak ne juthassanak cigarettához, és mivel az eddigi tapasztalatok szerint a forgalmasabb bevásárlóközpontokban vagy benzinkutakon könnyebben vásárolhattak dohányterméket a 18 éven aluliak, „nem cél, és különösen nem öröm, ha a trafikok ilyen helyen nyitnának meg”. A kabinet emellett szeretné azt is, ha a trafikrendszer új állásokat teremtene, ha a pályázók egyértelművé tennék, nekik is fontos cél a nemzeti ipar és kereskedelem fejlődése, valamint a hazai munkahelyek megtartása – mondta Lázár, aki reméli, lesznek olyan pályázók, akik vállalják, hogy polcaikon többségében Magyarországon gyártott – részben nemzetközi cég, részben magyar tulajdonú vállalat által előállított – termékeket akarnak forgalmazni.

Lázár megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió „nem talált igazi fogást” a trafiktörvényen, „inkább a nemzetközi dohánycégek lobbiját éreztük az ellenkezés mögött”. Egyébként ez a „hercehurca” is tanulságos volt, mert rávilágított, hogy „nem feltétlenül kell készpénznek venni mindent, amivel Brüsszelből fenyegetnek minket” – fogalmazott.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) hatástanulmánya kimutatta: a nem dohányzók védelméről szóló törvény mintegy 80 milliárd forintos tehertől szabadítja meg Magyarország lakosságát.

2012. szeptember 1-jétől már csak az elrettentő képekkel ellátott csomagolóanyagban gyárthatók a dohányáruk.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár kitért arra a hírre is, amely szerint egy európai bizottsági javaslat a mentolos, valamint a vékony, úgynevezett slim cigaretták betiltását irányozza elő, és ezzel kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány mind egészségügyi szempontokat, mind a hazai ipar érdekeit figyelembe véve fogja kialakítani álláspontját az ügyben. Az azonban biztos, hogy minden olyan egészségpolitikai intézkedést támogatni fog, amely nem diszkriminatív, azaz nemcsak a kisebb – például hazai – szereplők ellen irányul, hanem a szektor egészét sújtja – emelte ki.

Jelezte egyúttal, nem tartja elfogadhatónak, hogy az EU túlzott mértékben avatkozzon be a tagállamok dohányzás elleni küzdelemre vonatkozó elképzeléseibe, márpedig az új brüsszeli irányelv elképzeléseinek egy része nagyon következetlen, hiszen liberalizálná például a dohánytermékek nemzetközi internetes értékesítését, amely akár azzal is járhat, hogy Magyarországon a fiatalok az internetes kereskedelemmel kerülik meg a most bevezetett szigorú szabályokat. Ezt Magyarország nem hagyhatja, ezért a kormányzat átgondolja – Magyarország történetében először – egy úgynevezett indokolt vélemény megfogalmazását az unió elképzelésével szemben – mondta Lázár, aki szavait azzal zárta: „megfontolandó, hogy akár ebben, akár más ügyben Magyarország többet hallassa a hangját, mert úgy tűnik, más tagállamok a nemzeti érdekek erősebb érvényesítésének eszközeit jobban kihasználták eddig, mint mi”.