Orbán: Magyarország ellenfelei nem adják fel

Orbán Viktor szerint Magyarország nem bízhat abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése ügyében.

Megítélése szerint a korábbi években a központi bank rossz politikát folytatott, mert semmit nem tudott hozzátenni a magyar gazdaság fejlődéséhez. Ezt a véleményét azzal magyarázta, hogy miközben a világon számos helyen a jegybankok segítettek az embereknek, a vállalkozásoknak a nehéz évek átvészelésében, addig Magyarországon nem történtek ilyen lépések. Egy „rossz gyakorlatot” meg kell változtatni, ezzel próbálkozik az új jegybanki vezetés – mondta a miniszterelnök.

Azzal kapcsolatban, hogy két hét múlva vitát tartanak az Európai Parlamentben (EP) a magyar alkotmányos helyzetről, Orbán Viktor elmondta: a hétvégén egyeztet Szájer József fideszes EP-képviselővel, és ezt követően dönt az esetleges részvételéről. A korábbi strasbourgi vitákkal kapcsolatban ugyanakkor – amelyeken ő is részt vett – úgy fogalmazott: az EP „nem egy európai hely”, ugyanis ott a tények másodlagosak voltak, „dühös, dagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők, akik azt sem tudták talán, hol van Magyarország, nyilvánvalóan nem olvasták azokat a jogszabályokat, amelyeket bíráltak. De egy dolog biztos volt, gyűlölnek valamilyen okból bennünket”. Megjegyezte ugyanakkor, még az ellenfelek között is volt néhány olyan képviselő, akit érdekelt, mit mond a magyar miniszterelnök.

A kormányfő az interjúban szólt az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlásáról is, kifejtve: Magyarországnak körülbelül tízmilliárd köbméter gáz az éves fogyasztása, és „most az E.ON, illetve egy másik gáztározó megvásárlása eredményeképpen mintegy hétmilliárd köbméternyi gáz tározására alkalmasak vagyunk”. Ez azt jelenti, hogy „akármi is történik a cső másik végén, ha van betárazott gázunk, biztonságban vagyunk, tehát a kamrakulcs nálunk van” – mondta. Kérdésre válaszolva egyértelművé tette azt is, hogy a gázvásárlás és -szállítás az egy ügy, az atomerőmű-építés pedig egy másik ügy, „semmilyen program nincs összekapcsolva semmilyen másikkal”.

A negyedik alkotmánymódosításból fakadó jogszabály-alkotási feladatokkal kapcsolatban közölte: a felsőoktatás kérdése – vagyis hogy a tervek szerint szerződés helyett nyilatkozatot írnának alá a jövőben a hallgatók – a következő héten esedékes kormányülésen kerül napirendre, de az biztos, hogy a kabinet elvi kérdésekben nem enged, „egyensúlyban kell tartanunk a magyar emberek közösségérdekeit és a diákok egyéni érdekeit”.
Végül kitért a rezsicsökkentésre, és megerősítette, hogy további díjmérséklések lesznek, „de az további küzdelmekkel jár”, ezért fontos, hogy az emberek kinyilvánítsák, akarnak-e újabb rezsicsökkentést.

Orbán Viktor elmondta azt is, naponta egyeztet Pintér Sándor belügyminiszterrel az ár- és belvízvédelmi helyzetről. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „óvatosnak kell lenni, de van ok az optimizmusra” az ár- és belvízhelyzettel kapcsolatban.

Közölte: a költségvetést úgy tervezték meg, hogy az árvízi védekezés nem pénzkérdés, vagyis nem állhat elő olyan helyzet, hogy azért marad el védekezés, mert nincs rá elegendő pénz. A kormányfő egyúttal jelezte, hogy 2010 óta több mint kétszázmilliárd forintot költöttek védekezésre, gátak megerősítésére, víztározók építésére.

Orbán Viktor végül azt mondta, hogy a „legszeszélyesebb” magyar folyó a Tisza, arra kell elsősorban figyelni.