A javaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés 279 igen szavazattal hét nem ellenében, két tartózkodás mellett. A kormánypártok és a Jobbik képviselői igennel voksoltak, az MSZP-sek nagy többsége és az LMP nem nyomott gombot. Nemmel a szocialista Veres János és hat független képviselő szavazott.
Az indítványt Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője terjesztette be az Országgyűlésnek, majd benyújtóként csatlakozott hozzá Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa, frakciótársa, Dióssi Csaba és a KDNP-s Aradszki András.
A dokumentumban felidézik, hogy a parlament 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a rezsiköltségek csökkentéséről, megkezdve ezzel a magyar családok „elviselhetetlen terheinek enyhítését”. Erre azért volt szükség – írták –, mert 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat.
Az így döntő részben külföldi tulajdonba került cégek – Európában példa nélküli módon – az akkori kabinettől még garantált profitot is kaptak, sőt ezen túlmenően 2002 és 2010 között a szocialista kormányok a gáz árát 15-ször, a villamos energiáét pedig 9-szer emelték – olvasható a nyilatkozatban, amely szerint így az Európai Unióban a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat az villamos energiáért és a gázért.
Utalva arra, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól, a dokumentumban az áll: az EU-s bürokrácia „előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni” Magyarországra, a rezsicsökkentés eltörlését, visszavonását sürgetve.
„A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti, és a leghatározottabban visszautasítja” – rögzíti a nyilatkozat, amelynek szövege szerint a magyar parlament elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a csaknem 2,5 millió magyar állampolgár aláírásával megerősített döntését a rezsicsökkentés politikájáról.
„A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait, és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját” – zárul a dokumentum.
A kormánypártok politikusai előterjesztésük indoklásában hangsúlyozták: a közösségi jog semmilyen formában nem tiltja a közszolgáltatások árával kapcsolatos hatósági ármegállapítást, amely az unió 28 tagállamából 18-ban többféle formában is jelen van. A magyar Országgyűlés elfogadhatatlannak tart minden olyan törekvést, amely az EU-t létrehozó alapszerződések módosítása nélkül akarja kiterjeszteni a közösségi jogot olyan területekre is, amelyek egyértelműen tagállami hatáskörbe tartoznak – írta Rogán Antal, Németh Szilárd, Dióssi Csaba és Aradszki András.
A nyilatkozatot azután terjesztettek be a parlamentnek a kormánypártok, hogy az Európai Bizottság jelezte, több kérdésre is választ vár a kabinettől a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. Németh Szilárd ezt október 13-án úgy értékelte, hogy a szolgáltatók, amelyeknek most veszélybe került a profitjuk és „a mohón megszerzett piaci részesedésük, elszaladtak Brüsszelbe, és onnan fenyegetőznek, Magyarországon pedig harcos fegyvertársaik vannak az MSZP, illetve a bukott baloldal soraiban”.
Rogán Antal október 14-ei napirend előtti felszólalásában pedig úgy fogalmazott, 2013 januárjában a szolgáltatók már egyszer szabotálni akarták a rezsicsökkentést, de az Országgyűlés ezt törvényalkotással megakadályozta. „Akiket akkor kivágtunk az ajtón, most az ablakon akarnak visszajönni. Ehhez kérik az EU segítségét, akik újabb támadást intéznek a rezsicsökkentés ellen” – mondta a Fidesz frakcióvezetője.
