Rezsiharc: az Orbán-kormány felveszi a brüsszeli kesztyűt

A brüsszeli levél ellenére a magyar kormány kitart a rezsicsökkentés mellett, és megvédi.

MNO
2013. 10. 09. 8:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A levél igazolja a kormányzat korábbi felvetéseit, hogy számítanunk kell Brüsszel és a piaci szereplők rezsicsökkentést támadó újabb lépésére” – nyilatkozta Giró-Szász András szerdán az MTI-nek. Kijelentette: a magyar kormány felveszi a kesztyűt, hiszen az eddigi rezsicsökkentés megvédését, továbbvitelét, s ezen keresztül a magyar családok érdekeit tartja szem előtt a brüsszeli szempontokkal szemben.

A kormányszóvivő elmondta, a kabinet jövő kedden tárgyalja a brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokat, de már előtte ad általános tájékoztatást az Európai Uniónak, amelyben egyértelműsíti, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára, s a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása.

Hoppál Péter szerint úgy tűnik, mintha az unió brüsszeli bürokratái és a magyar baloldal is a multik markában vergődnének, és megpróbálnának a rezsicsökkentéssel szemben állást foglalni. „A Fidesz viszont úgy gondolja, hogy a magyar családok megélhetését sértette az a politika, amely 2010 előtt csak a szolgáltatók extraprofitjára volt tekintettel” – idézte a politikus szavait az MTI.

„Jelenleg nem kommentálhatjuk részletesen a magyar helyzetet, a bizottság azonban valamennyi érintett tagállamban közelről vizsgálja az árszabályozás alakulását” – felelte a Magyar Nemzet megkeresésére Marlene Holzner, az energiaügyekben illetékes bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy a bizottság továbbra is ragaszkodni fog a hatósági árszabályozás fokozatos kivezetéséhez. „Az uniós szervezet a piaci alapú kereskedelmi árak létrejöttét szorgalmazza, és ennek részeként szabálysértési eljárásokat indít mindazon államok ellen, amelyek az EU-törvényekkel ellentétes árszabályozást alkalmaznak” – derült ki a szerkesztőségbe elküldött levélből.

Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjakkal szemben emelt kifogást még augusztusban az Európai Bizottság – mondta Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán. Közlése szerint a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért.

Akár egy év is eltelik, mire elemzi Brüsszel a kormány válaszait – mondta el korábban Fónagy, hozzátéve: a kabinet számított az újabb brüsszeli kritikákra. Ahogy mindig, ha nagyvállalati érdekeket vagy az uniós központosítást sértő intézkedéseket hoz.

Az unió korábban a gazdasági kritikák mellett főleg ideológiai alapokon próbálta kikezdeni a magyar kormányt; a támadások hazánk 2011-es uniós elnökségével kezdtek eldurvulni, a magánnyugdíjpénztárak ügye, az új alaptörvény és a médiatörvény adta meg az első témákat a támadóknak. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-képviselő és frakcióvezető bírálatai során nem egyszer magából kikelve, tényszerű ismeretek híján kiabálva kioktatta a magyar miniszterelnököt jogállamiságból, európaiságból, sőt le is kommunistázta.

Az emberi jogi, alkotmányjogi és egyéb ideológiai csörték számára egyebek között a Velencei Bizottság szállította a szakmai muníciót, hivatkozási alapot – miközben például a magyarokat sújtó, diszkriminatív szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban csak szelíd ajánlásokat fogalmazott meg.

Az ideológiai kritikák mellett folyamatosak voltak a durva gazdasági támadások is: harcoltak a plázastop, a dohánytörvény, a bankadó és a telekomadó ellen, kifogásolták az állami Erzsébet-utalványok bevezetését is, de a kormány ellenállt a kritikáknak. Ezenkívül mindent megtettek, hogy Magyarország továbbra is a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt maradjon, de három év után végül Barrosoék belátták, hogy tévedtek, és végre kikerülhettünk a Magyarország ellen – a szocialista kormányok költekezései miatt – indított eljárás alól.

Valóban, a rengeteg formai kifogás, jogi és emberjogi kritika mögül sokszor kilóg a lóláb: a multinacionális nagyvállalatok vagy az uniós központi hatalom érdekeit védik. A kettős mérce is sokszor egyértelmű, hiszen miközben hangos kórusban ellenzik és elfogadhatatlannak tartják a magyar intézkedéseket, más uniós országok folyamatosan veszik át és valósítják meg őket.

A rezsicsökkentés régóta szúrja az unió szemét: a bizottság a magyar konvergenciaprogram és a 2012-es stabilitási program bírálatában aggódott az energiaárak állami szabályozása miatt, és kijelentette, hogy az országos energiaügyi szabályozó hatóságnak nincs joga korlátozni az energiaszolgáltatók extraprofitját. A tanács ajánlotta a kormánynak, hogy engedje szabadjára a piaci árakat, csak a legszegényebbeknek nyújtson valamiféle védelmet, a lakosság többségének ne.

Sajátossá teszi a helyzetet továbbá, hogy az ajánlatok, bírálatok tippadói, esetenként megrendelői sorában is fel-felbukkannak a magyarországi ellenzéki pártok képviselői. Amellett, hogy rendszeresen a magyar kormány ellen agitálnak az Európai Parlamentben, nemrég az is kiderült, hogy nemcsak hogy megszavazták, de egyenesen ők állították össze a hazánkat elmarasztaló Tavares-jelentést is.

Az újabban ismét uniós célkeresztbe kerülő rezsicsökkentés alaposan összezavarta a baloldali ellenzéket. Hiszen legalább szavakban kénytelenek az intézkedés mellé állni, hiszen ők magukat a szegények pártjaiként szokták definiálni. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke 2013 februárjában a Népszavának elmondta, pártja támogatja a rezsicsökkentést és minden olyan intézkedést, ami könnyebbé teszi a megélhetést.

Ugyanakkor az ellenzéki pártok és orgánumaik komoly aknamunkával próbálják aláásni a kormány ez irányú intézkedéseit. Üzeneteik közgazdászi aggodalmaktól (Oszkó Péter: Nem lehet egyszerre rezsit csökkenteni a szolgáltatókat államosítani és a hiányt fenntartani) a szociális demagógiáig (Bajnai Gordon: A rendszer elveszi az emberek kenyerét, és csak morzsákat dob vissza) a nettó vádaskodásig (Mesterházy a Népszavában: A kormány szokás szerint hazudik) terjednek.

Az eredmények kisebbítése és a rálicitálás – például Török Zsolt kevesellte a rezsicsökkentést – mellett népszerű fogás még a „lélegeztetőgépre átszámolás” is; a PM-es Karácsony Gergely a kifli árának növekedésétől óvott a rezsicsökkentés kapcsán. Emellett előkerült a jól ismert kártya is: elbocsátások jöhetnek az energiaszektorban, romolhat az ellátás színvonala, sőt akár ki is vonulhatnak az energiaszolgáltatók. Az ilyen aggodalmak már többször alaptalannak bizonyultak: korábban a bankadó, majd a devizahitelesek megmentése miatt vizionálták a bankrendszer összeomlását; ám a bankszektor stabil, és esze ágában sincs kivonulni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.