Az, hogy újabb eljárással fenyegetik az országot Brüsszelből, csak még inkább megerősíti abban a Fideszt, hogy a rezsicsökkentés érdekében újabb lépéseket kell tenni – jelentette ki kedden Hoppál Péter. A kormánypárt szóvivője azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint kötelezettségszegési eljárás indulhat az országgal szemben az energiaárak szabályozása miatt. A Bruxinfo úgy tudja, Brüsszelben egyebek közt azt kifogásolták, hogy míg hazánkban a lakosság javára csökkentették a gázköltségek egyes elemeit, a vállalatok esetén ilyen intézkedések nem történtek, és ez sérti a versenypiacot és a diszkriminációmentesség elvét.
– Jelenleg nem kommentálhatjuk részletesen a magyar helyzetet, a bizottság azonban valamennyi érintett tagállamban közelről vizsgálja az árszabályozás alakulását – felelte a Magyar Nemzet megkeresésére Marlene Holzner, az energiaügyekben illetékes bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy a bizottság továbbra is ragaszkodni fog a hatósági árszabályozás fokozatos kivezetéséhez. – Az uniós szervezet a piaci alapú kereskedelmi árak létrejöttét szorgalmazza, és ennek részeként szabálysértési eljárásokat indít mindazon államok ellen, amelyek az EU-törvényekkel ellentétes árszabályozást alkalmaznak – derült ki a szerkesztőségbe elküldött levélből.
Az uniós nyilatkozatok azért is érdekesek, mert José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke néhány hete még arról beszélt, hogy jóval alacsonyabb energiaárakra lenne szükség az unióban, hogy Európa ledolgozhassa az Egyesült Államokkal szembeni versenyhátrányát. A Régiók Bizottságának éves ülésén ezen kívül szóba került az is, hogy elviselhetetlenek az európai háztartások terhei, és nagyon nagy az eltérés a különböző államok közt. A többek által tarthatatlannak ítélt helyzet miatt az Európai Bizottság jelentést készít, ebben feltérképezik az unióban az energiaárakat. A dokumentum 2014 februárjában kerül az EU-csúcs elé.
Hoppál Péter szerint úgy tűnik, mintha az unió brüsszeli bürokratái és a magyar baloldal is a „multik markában vergődnének”, és megpróbálnának a rezsicsökkentéssel szemben állást foglalni. – A Fidesz viszont úgy gondolja, hogy a magyar családok megélhetését sértette az a politika, amelyik 2010 előtt csak a szolgáltatók extraprofitjára volt tekintettel – idézte a politikus szavait az MTI. A szóvivő jelezte, a szocialista képviselők közelmúltban tett beismerő vallomása nyomán levonható a következtetés, hogy az MSZP székházából felügyelték a Magyarországot lejárató Tavares-jelentést. Ennélfogva a szóvivő szerint erős lehet a gyanú, hogy a készülő újabb eljárás mögött is a baloldali politikai vezetők állnak. – A Fidesz nem enged a rezsicsökkentés politikájából, folytatni kívánja azt, és nem fogja feladni Magyarország gazdasági függetlenségét – szögezte le. A párt ezért arra kéri és sarkallja a kormányt, hogy ne engedjen a brüsszeli bürokraták nyomásának, és ne engedjen a hazai bukott baloldal törekvéseinek – mondta Hoppál, aki emlékeztetett arra is, hogy október végéről a jövő hétre hozták előre a novemberi, 11,1 százalékos rezsicsökkentésről szóló parlamenti szavazást. Hozzátette: a 2014-es költségvetésben komoly védelmet szánnak a rezsicsökkentésnek. A harmadik lépés pedig a nonprofit közműszolgáltatásról szóló törvény kidolgozása és elfogadása lesz – jelentette be. – Ha ezek után is az látszik, hogy a brüsszeli és a hazai baloldal nyomása túlságosan erős, akkor a rezsicsökkentés védelmét az alaptörvénybe foglalhatják – hangsúlyozta.
Korábban a szocialisták azt nyilatkozták, nem tudnak olyan uniós döntést támogatni, amely a magyar emberek érdekeit sérti. A Magyar Nemzet ezért a kilátásba helyezett, rezsicsökkentést veszélyeztető brüsszeli lépések nyomán Török Zsolthoz, az MSZP szóvivőjéhez fordult. A politikus úgy nyilatkozott, hogy pártja egy brüsszeli vizsgálat alkalmával is a magyar emberek mellett állna, szerinte azonban a kormány hibás, népnyúzó politikája miatt nem az embereket, hanem magát a kormányt kell megbüntetni.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője élesebben fogalmazott. Mint mondta, hazánk az unió tagja, ezért szabályai ránk is érvényesek. Szerinte ha a vizsgálatot Brüsszelben indokoltnak látják, akkor ezt nekünk is el kell fogadni, már csak azért is, mert Magyarországon minden fejlesztés EU-s pénzből folyik. Úgy vélekedett, hogy a rezsicsökkentés hazugság, mivel az állampolgárok már rég megfizették az alacsonyabb rezsi különbözetét, többek közt a huszonhét százalékos áfával. – Ez a fajta rezsicsökkentés nem védhető – fejtette ki.
Az Együtt 2014 szerint a törésvonal nem az EU és a kormány, hanem a nemzeti érdek és a hatalmi érdek között húzódik. – Sosem Brüsszel miatt kell megtenni vagy eltörölni valamit: egy felelős kormánynak a nemzeti érdeket kell néznie. A rezsihazugság pedig nem a nemzet, hanem kizárólag Orbán Viktor hatalmi érdekeit szolgálja – írta levelében a Bajnai Gordon vezette párt.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a lap kérdésére nem kívánt belemenni a részletekbe, arra hivatkozva, hogy egyelőre nincs hivatalos brüsszeli álláspont. Azt ugyanakkor leszögezte, hogy az LMP szerint az Európai Unió minden jelenlegi baja arra a szemléletre vezethető vissza, hogy Brüsszel általánosságban a szabad kereskedelem híve. Schiffer véleménye szerint a közszolgáltatások területén nincs helye a szabad kereskedelemnek.
A kormány mellett foglalt állást a rezsicsökkentés ügyében a Jobbik. Balczó Zoltán, a párt alelnöke hangsúlyozta, ők az árak csökkentését már 2010-es programjukban is szorgalmazták. Az ellenzéki politikus idézte Barroso elnök korábbi szavait az energiaárak csökkentésének fontosságáról, és nagy ellentmondásnak tartja, hogy éppen azt az országot fenyegetik, amelyik az évtizedek óta extraprofitot kitermelő cégek nyereségének csökkentésével mérsékli reálisabbra a lakosság terheit. Balczó szerint mindez rávilágít arra is, hogy Brüsszel milyen mértékben próbál beleszólni Magyarország, egy szuverén állam belügyeibe.
Emlékezetes, Brüsszel számos magyar jogszabályt kritizált már, a legutolsók között van az alaptörvény – nagy vihart kavart – negyedik módosításának néhány pontja is. Habár általánosságban számos kritikát kapott a módosítás, Barroso elnök végül mindössze három pontot kifogásolt. A bírósági ügyáthelyezéseket, a kereskedelmi médiából kitiltott politikai reklámokat a választási kampányokban, illetve azt a passzust, amely szerint különadó vethető ki, ha az államnak nemzetközi bíróság ítélete miatt váratlan fizetési kötelezettsége keletkezik, és arra nincs elegendő tartalék a költségvetésben. A kormánypártok mindhárom esetben eleget tettek a brüsszeli kérésnek: az ügyáthelyezések lehetőségét eltörölték, a különadót alsóbb szintű jogszabályban rögzítették, míg a kereskedelmi médiában sugárzott politikai reklámokra lehetőséget teremtettek. Szintén a közelmúlt fejleménye, hogy az EB visszavonulót fújt a távközlési szektorra kivetett különadó ügyében.
Habár idén januárban még kötelezettségszegési eljárást indítottak az ügyben, végül visszavonták az Európai Bírósághoz beadott keresetet egy hasonló francia adó ügyében született, számukra kedvezőtlen döntés miatt.
Habár a hazánk ellen indított brüsszeli eljárások száma nem számít kiugrónak, lehetne még sorolni a kifogásolt jogszabályokat. Ilyen a devizahitel-nyújtás korlátozása, a béren kívül adható juttatások ügye, a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ideje vagy épp az adatvédelmi hatóság átalakításának kérdése.
