Az európai normákkal összhangban álló alaptörvénye van hazánknak

A szakértők véleménye szerint az alaptörvény negyedik módosításának nagy része összhangban áll vagy összeegyeztethető az európai normákkal és sztenderdekkel.

Az összegzés szerint megfelelő módon értelmezve összhangban áll vagy összeegyeztethető a családi kapcsolat meghatározása, amennyiben az nem zárja ki a házasság és a szülő-gyermek viszonyon kívüli kapcsolatot sem, továbbá a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök elévülése, amennyiben nem nyitnak új elévülési határidőt, ha az már lezárult.

Ebbe a kategóriába sorolták még a szakértők az egykori kommunista vezetők személyes jellegű adatainak közzétételét, amennyiben tiszteletben tartják az ártatlanság vélelmét és a magánélet védelméhez való jogot. Összhangban áll az európai normákkal az egykori kommunista vezetők számára megítélt nyugdíjak és más juttatások csökkentése, amennyiben az így megtakarított összegeket az áldozatok kártalanítására használják fel, és így a csökkentés egy tulajdon közérdekből való elvételének tekinthető.

Szintén összeegyeztethető az európai normákkal megfelelő módon értelmezve a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az emberi méltóságot, az etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát ért sérelem esetén, amennyiben ez mindenképpen szükséges az alapjogok védelméhez, valamint az igazságszolgáltatás szervezése, amennyiben az ügyek áthelyezése egy bíróságról egy ugyanolyan bíróságra objektív kritériumok alapján történik.

A szakértők szerint az európai normák és sztenderdek kapcsán támadható a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök el nem évülésének kimondása, amennyiben azok már korábban elévültek, a kommunista rendszer alatt tanúsított magatartásokkal kapcsolatos állításokra vonatkozó tűrési kötelezettség, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a magyar nemzet és a nemzeti közösség kapcsán, amely fogalmak nem elég világosak a szakértők szerint.

Martonyi János külügyminiszter április 15-én szóban, majd április 29-én írásban is bejelentette: nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat kért fel annak érdekében, hogy formáljanak véleményt az alaptörvény negyedik módosításáról, amelyet a későbbiekben fel lehet használni érvelésükben, és akár az ezzel kapcsolatos törvényalkotás során is.

„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni két-három olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre, és racionális érvekkel meggyőzhető.

Március 29-én újabb támadás érte a magyar kormányt a német sajtóban. Egy gyerekműsorban sugárzott propaganda után a hamburgi székhelyű NDR csatorna ábrázolta táncoló kesztyűbábként a magyar kormányfőt, amiért sérelmezte, hogy politikai agymosásnak tették ki a német gyerekeket.

Közben egyre több helyről állnak ki hazánk mellett, mint Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus nyilatkozta: a magyar kormány tevékenységének számos pontját lehet bírálni, az azonban „tiszta hülyeség”, hogy Magyarország nem demokrácia.

Tibor Fischer, Nagy-Britanniában élő magyar származású író „Mi a csoda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról terjesztenek?” címet viselő publicisztikájában a Magyarországról szóló külföldi sajtóértékelésekről közölt írást.