Francis Delpérée szenátor, a Louvaini Katolikus Egyetem emeritus professzora, a Nemzetközi Alkotmányjogi Akadémia elnöke, Pierre Delvolvé akadémikus, a párizsi Panthéon-Assas Egyetem emeritus professzora és Eivind Smith, az Oslói Egyetem Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének egyetemi tanára, a Norvég Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének elnöke, a Nemzetközi Alkotmányjogi Szövetség alelnöke által készített szakvélemény kedden jelent meg a Külügyminisztérium honlapján.
A Kormany.hu oldalon közzétett dokumentum összegzése szerint az alaptörvény negyedik módosításának rendelkezései közül összhangban áll az európai normákkal és sztenderdekkel, vagy összeegyeztethető azokkal a házasság meghatározása, az alkotmánymódosítások felülvizsgálata, a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök nyilatkozat formájában való felsorolása, amennyiben azok nem tartalmaznak új meghatározást.
Az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának jelentéstevője, Rui Tavares által összeállított dokumentum szerint fennáll a kockázata annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió szerződésének második cikkében lefektetett értékeket, ezért a szerződés 7. cikkének 1. pontjában leírt vizsgálat elindítását helyezi kilátásba Magyarország ellen. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja a magyarországi alkotmányos helyzetről előterjesztett jelentést. A dokumentum egy precedens nélküli, balliberális politikai ultimátum, amely direkt utasításokat ad a magyar polgárok által választott Országgyűlés számára, az országot pedig tulajdonképpen nemzetközi gyámság alá helyezné – írják.
A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja – mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az M1 Az Este című műsorában hétfőn.
A szakértők szerint szintén ebben a körbe tartoznak a módosítás rendelkezései az egyházak elismerése és jogállása, a politikai reklám szabályozása, a felsőoktatási intézmények és a szakmai tevékenységüket tanulmányaik után külföldön folytatni kívánó hallgatók pénzügyi támogatási rendszerének szabályozása, a lakhatáshoz való jog és a közterület elfoglalásának jogellenessége és az alkotmánybíráskodás vonatkozásában.
Az összegzés szerint megfelelő módon értelmezve összhangban áll vagy összeegyeztethető a családi kapcsolat meghatározása, amennyiben az nem zárja ki a házasság és a szülő-gyermek viszonyon kívüli kapcsolatot sem, továbbá a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök elévülése, amennyiben nem nyitnak új elévülési határidőt, ha az már lezárult.
Ebbe a kategóriába sorolták még a szakértők az egykori kommunista vezetők személyes jellegű adatainak közzétételét, amennyiben tiszteletben tartják az ártatlanság vélelmét és a magánélet védelméhez való jogot. Összhangban áll az európai normákkal az egykori kommunista vezetők számára megítélt nyugdíjak és más juttatások csökkentése, amennyiben az így megtakarított összegeket az áldozatok kártalanítására használják fel, és így a csökkentés egy tulajdon közérdekből való elvételének tekinthető.
Szintén összeegyeztethető az európai normákkal megfelelő módon értelmezve a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az emberi méltóságot, az etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát ért sérelem esetén, amennyiben ez mindenképpen szükséges az alapjogok védelméhez, valamint az igazságszolgáltatás szervezése, amennyiben az ügyek áthelyezése egy bíróságról egy ugyanolyan bíróságra objektív kritériumok alapján történik.
A szakértők szerint az európai normák és sztenderdek kapcsán támadható a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök el nem évülésének kimondása, amennyiben azok már korábban elévültek, a kommunista rendszer alatt tanúsított magatartásokkal kapcsolatos állításokra vonatkozó tűrési kötelezettség, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a magyar nemzet és a nemzeti közösség kapcsán, amely fogalmak nem elég világosak a szakértők szerint.
Martonyi János külügyminiszter április 15-én szóban, majd április 29-én írásban is bejelentette: nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat kért fel annak érdekében, hogy formáljanak véleményt az alaptörvény negyedik módosításáról, amelyet a későbbiekben fel lehet használni érvelésükben, és akár az ezzel kapcsolatos törvényalkotás során is.
„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni két-három olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre, és racionális érvekkel meggyőzhető.
Március 29-én újabb támadás érte a magyar kormányt a német sajtóban. Egy gyerekműsorban sugárzott propaganda után a hamburgi székhelyű NDR csatorna ábrázolta táncoló kesztyűbábként a magyar kormányfőt, amiért sérelmezte, hogy politikai agymosásnak tették ki a német gyerekeket.
Közben egyre több helyről állnak ki hazánk mellett, mint Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus nyilatkozta: a magyar kormány tevékenységének számos pontját lehet bírálni, az azonban „tiszta hülyeség”, hogy Magyarország nem demokrácia.
Tibor Fischer, Nagy-Britanniában élő magyar származású író „Mi a csoda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról terjesztenek?” címet viselő publicisztikájában a Magyarországról szóló külföldi sajtóértékelésekről közölt írást.