„Precedens nélküli balliberális ultimátum a Tavares-jelentés”

Példa nélküli politikai ultimátumnak tartja a Fidesz EP-képviselőcsoportja a Tavares-jelentést, amely szerintük hazánk alkotmányos gyarmatosítását helyezi kilátásba.

A fideszes európai parlamenti képviselők mindent meg fognak tenni, hogy ez az igazságtalan, a Magyar Országgyűlés jogkörét korlátozó, a magyar polgárok méltóságát sértő dokumentumot ne fogadhassák el. A képviselőcsoport nevében Gál Kinga írásban kezdeményezte, hogy a jelentés tárgyalását mindaddig függesszék fel, amíg a dokumentum nem tér ki a többi uniós tagállami gyakorlatra a jelentésben vizsgált kérdéskörökben.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezúttal felszólítja a magyar szocialista EP-képviselőket, hogy ne támogassák a jelentést, és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a szocialista frakció is álljon ki a dokumentum támogatása mögül – zárul a közlemény.

Teljesen elfogadhatatlan a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezet, amelyet Rui Tavares portugál zöldpárti politikus terjesztett kedden az EP illetékes szakbizottsága elé – mondta újságíróknak Gál Kinga, a magyar néppárti EP-delegáció tagja kedden. A fideszes politikus az EP állampolgári jogi, belügyi és igazságügyi bizottságának (LIBE) brüsszeli ülése előtt nyilatkozva megjegyezte, hogy a szokatlanul terjedelmes – 31 oldalas – dokumentumban tényszerűen nem helytálló megállapítások, illetve csúsztatások tömkelege található. Gál Kinga szerint a jelentéstevő lényegében azt követeli, hogy a magyar kormányoldal vonjon vissza mindent, ami Magyarországon az alkotmányosság tekintetében 2010 óta történt.

„Ezzel a jelentéssel egyértelműen elkezdődött a választási kampány, és annak a legdurvább politikai formáját láthatjuk” – jegyezte meg.

Túlmutat a magyarországi helyzeten mindaz, amit a jelentéstervezet tartalmaz – fogalmazott Rui Tavares a keddi bizottsági ülésen. A jelentéstevő úgy vélekedett, a valódi kérdés az, hogy az Európai Parlament mennyire veszi komolyan az Európai Unió szerződésének 2. cikkében foglalt értékeket. A dokumentummal kapcsolatban a képviselő elmondta, vizsgálata szerint a Magyarországon végrehajtott reformok rendszerszintűek, ezt a magyar kormány sem vitatja. Tavares arra a következtetésre jutott, hogy a változások révén Magyarország távolodott a 2. cikk értékeitől.

Frank Engel, aki a téma felelőse a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppártban, rámutatott, hogy egyes dolgokat többféleképpen is lehet értelmezni, és egyes jogászok semmi kivetnivalót nem találnak a magyar alkotmányos berendezkedésben, jogrendben. A jelentésben foglalt ajánlásokkal kapcsolatban Engel elmondta, szkeptikus azzal kapcsolatban, megmondhatja-e a bizottság egy országnak, hogy milyen jogkörökkel ruházza fel saját alkotmánybíróságát. „Példa nélküli az Európai Parlament eddigi gyakorlatában, hogy egy országnak előírjuk, hogyan kell eljárjon” – fogalmazott a képviselő.

Sophie in ’t Veld holland liberális képviselő szerint a bizottság dolga nem az, hogy törvényszéket vagy esküdtszéket játsszon. „Ennek a kérdésnek most már más illetékes testületek előtt kellene lennie, ezért nagyon is javaslom, hogy hivatalosan is indítsuk el a 7. cikk első pontjában lefektetett vizsgálatot” – hangoztatta. Elismerte, hogy abban az értelemben valóban kettős mércét alkalmaz a vizsgálat, hogy eddig ilyen kezdeményezés nem volt, ugyanakkor rámutatott, hogy ez nem ok arra, hogy a múlt hibái megismétlődjenek.

Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője a jelentéstervezetben foglalt ajánlásokkal kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy egy tagállam alaptörvénye elé helyezhetők-e a Velencei Bizottság ajánlásai, valamint, hogy a javaslat készítője komolyan gondolja-e, hogy Magyarország nem jogállam, amikor azt írja, hogy a magyar hatóságok állítsák vissza a jogállamiságot.

Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője a többi tagállam hasonló értékelését hiányolta, amelyre a dokumentumban Tavares utal. Morvai rámutatott, hogy az uniós szerződés 4. cikkelye elismeri a tagállamok egyenlőségét és nemzeti identitását, a jelentést pedig önkényesnek nevezte. Egyúttal felszólította a bizottságot, hogy hagyja abba az önkényeskedést, mert a magyarok többségének elege van belőle.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arról beszélt, hogy a vizsgálat nemcsak Magyarországról szól, hanem az úgynevezett koppenhágai dilemmáról is, amelynek a lényege, hogy míg az unió a csatlakozási folyamatban a tagjelöltekkel keményen be tudja tartatni a csatlakozási feltételeket, a csatlakozás után már nem sok eszközzel rendelkezik betartásuk ellenőrzésére.

A Magyar Nemzet értesülései szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szakbizottsága korábban azt javasolta strasbourgi ülésén, hogy indítsák el a hazánkkal kapcsolatos monitoringeljárást. A lap úgy tudja, hogy a balliberális többségű testületben mindössze egy szavazattal ment át a javaslat. A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülését illetően. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat során merült fel ez az elképzelés.

Április közepén ismét „magyar napot” tartottak az Európai Parlamentben, többek között az alaptörvény negyedik módosításának apropóján. Viviane Reding uniós biztos Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely a kezünkben, „igaz, ez atombomba”.

Mint ismert, Orbán Viktor kétnapos spanyolországi útján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására. A hazánkról szóló vélemények kapcsán később azt mondta: „nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény”.