Rupert Scholz elmondta: Magyarország „különleges fejlődésen megy keresztül”, az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy ezek közül többnek be kellene kerülnie az alaptörvénybe, és ezt tette a törvényhozó most, a negyedik alkotmánymódosításnál – tette hozzá a német politikus. Meglátása szerint ez nem lett volna szükséges, de a parlament eleget tett az Ab döntésének.
Az Európai Parlamentben áprilisban ismét „magyar napot” tartottak A magyarországi alkotmányos helyzet címmel. Viviane Reding kritikáinak ismertetése után a néppárt részéről felszólaló Frank Engel arra figyelmeztetett: Magyarországra figyel az unió az összes kritikájával, és így az a benyomás alakulhat ki, hogy Európa nem Magyarország-barát. Bokros Lajos értetlenkedő felvetéssel állt elő. Reding záró megszólalásában elmondta: a 7-es cikkely alkalmazását még nem tartja időszerűnek.
„Habozó bizalmatlanság” volt az országgal szemben, és a negyedik alkotmánymódosítás után az az érzés terjedt el, hogy „megint baj van Magyarország körül” – mondta Navracsics Tibor korábban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik európai ország alkotmányában lehet találni két-három olyan rendelkezést, amely némi rosszindulattal az alapértékek megsértésének lenne tekinthető. „Ez a rosszindulat irányunkban megvan” – tette hozzá. A miniszter azonban ebben a helyzetben sem számít az uniótól olyan lépésekre, melyek irányváltásra kényszeríthetik a kormányt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet kész a párbeszédre, és racionális érvekkel meggyőzhető.
