Rezsiharc: „akiket kivágtunk az ajtón, az ablakon akarnak visszajönni”

Középpontban a rezsicsökkentés: az EU szabotálna, míg az Országgyűlés elé került a politikai nyilatkozat.

Szájer szerint Magyarországon eddig két gyakorlat volt: a szocialisták kormányzása alatt nem védték meg az állampolgárokat, nem tudták garantálni annak feltételeit, hogy csökkenjenek a rezsiköltségek. Ezzel ellentétes a Fidesz-kormány célja: a rezsi Magyarországon ne legyen magasabb, mint az Európai Unió országaiban – mondta, hozzátéve, hogy ehhez akár az EU-val is vállalják a konfliktusokat.

A politikus kitért arra, vizsgálják, hogy a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos szabályok, például az árszabályozás bekerüljön-e a sarkalatos törvények közé, hogy „bombabiztos” garanciákat nyújtsanak a magyar állampolgároknak.

Szájer egy másik lehetséges iránynak tartotta, hogy alkotmányba iktatnák a monopolhelyzetek speciális kezelését.

Az Európai Bizottságtól érkezett, a rezsicsökkentést érintő levélről a képviselő – kérdésre válaszolva – azt mondta, világos, egzakt szempontjai ebben a kérdésben nincsenek az uniónak, mert ott is folyik egy vita arról, hogy a közszolgáltatásokra milyen típusú szabályok vonatkoznak.

Ha Magyarország alkotmányosan megerősíti a szabályokat, adott esetben az az uniós vitában is segítheti az országot – vélekedett.

Ismert, az Európai Bizottság több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. Német Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője ezt vasárnap úgy értékelte, hogy a szolgáltatók, amelyeknek most veszélybe került a profitjuk és „a mohón megszerzett piaci részesedésük, elszaladtak Brüsszelbe, és onnan fenyegetőznek”. Magyarországon pedig „harcos fegyvertársaik vannak az MSZP, illetve a bukott baloldal soraiban”.

A rezsicsökkentés megvédéséről szóló, a parlamentnek hétfőn benyújtott politikainyilatkozat-tervezet egyik fő üzenete, hogy a magyar Országgyűlés visszautasítja az Európai Unió nyomásgyakorlását – közölte a Fidesz szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján. Hoppál Péter azt mondta – utalva arra, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól –, hogy az elmúlt hetek eseményei miatt kellett a Ház elé terjeszteni a nyilatkozatot. Brüsszel ugyanis „egy esetleges rezsieljárás kezdeményezését helyezte kilátásba”, megüzente, hogy „nincs ínyére” a rezsicsökkentés politikája – fogalmazott a szóvivő.

Benyújtotta a parlamentnek a Fidesz–KDNP a rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikai nyilatkozat tervezetét, amire a kormánypártok indoklása szerint az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlása miatt volt szükség.

A javaslatot Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője terjesztette be az Országgyűlésnek, majd benyújtóként csatlakozott hozzá frakciótársa, Dióssi Csaba és a KDNP-s Aradszki András. A dokumentumban felidézik, hogy a parlament 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a rezsiköltségek csökkentéséről, megkezdve ezzel a magyar családok „elviselhetetlen terheinek enyhítését”. Erre azért volt szükség – írták –, mert 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat.

Az így döntő részben külföldi tulajdonba került cégek – Európában példa nélküli módon – az akkori kabinettől még garantált profitot is kaptak, sőt ezen túlmenően 2002 és 2010 között a szocialista kormányok a gáz árát 15-ször, a villamos energiáét pedig 9-szer emelték – olvasható a kormánypártok jegyezte nyilatkozattervezetben, amelyben hozzáteszik, hogy így az Európai Unióban a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat a villamos energiáért és a gázért.

Utalva arra, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól, Rogán és képviselőtársai azt írták: az EU-s bürokrácia „előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni” Magyarországra, a rezsicsökkentés eltörlését, visszavonását sürgetve. „A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti, és a leghatározottabban visszautasítja” – rögzíti a tervezet, amelynek szövege szerint a magyar parlament elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a csaknem 2,5 millió magyar állampolgár aláírásával megerősített döntését a rezsicsökkentés politikájáról.

„A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait, és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját!” – zárul a dokumentum.

A kormánypártok politikusai előterjesztésük indoklásában hangsúlyozták: a közösségi jog semmilyen formában nem tiltja a közszolgáltatások árával kapcsolatos hatósági ármegállapítást, amely az unió 28 tagállamából 18-ban többféle formában is jelen van. A magyar Országgyűlés elfogadhatatlannak tart minden olyan törekvést, amely az EU-t létrehozó alapszerződések módosítása nélkül akarja kiterjeszteni a közösségi jogot olyan területekre is, amelyek egyértelműen tagállami hatáskörbe tartoznak – írta Rogán Antal, Dióssi Csaba és Aradszki András.