Januártól többen vehetik igénybe a családi adókedvezményeket, a kiszélesített rendszer 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, 2014. évi költségvetési vonzata pedig több mint 50 milliárd forint. Az új rendszer lényege, hogy azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás.
A szakminisztérium korábban közölt háttéranyaga szerint egy háromgyerekes családban ha a két szülő együttes jövedelme 100 000 forint, akkor a 2013. évi nettó 81 500 forintos jövedelem 2014-ben 98 500 forint lesz, tehát az új évben nettó 17 000 forinttal több marad a családoknál. Ha a háromgyerekes két szülő együttes jövedelme 300 000 forint, akkor 51 000 forinttal kaphatnak többet havonta.
A családi adókedvezményen kívül a gyed extrával is segítik a családokat és ösztönzik a gyermekvállalást. A kormány még novemberben döntött négy konkrét intézkedésről a gyed extra keretében. A gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomásgyed bevezetése, a negyedik pedig a három vagy több gyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti. Az intézkedések 65 ezer embert érintenek.
A következő évben százezer forint fölé nő a minimálbér. A december elején született megállapodás szerint 2014-ben a minimálbér 3,6 százalékkal, 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) 3,5 százalékkal, 118 000 forintra emelkedik. 2014-ben a minimálbér összege először haladja meg a százezer forintot, és figyelembe véve a jövő évre várt 2,4 százalékos inflációt, ez az emelés további reálbér-növekedést jelent.
Január elsejével emelkedik a közfoglalkoztatási bér is, az alap-, a szakképzett és a munkavezető kategóriákban egyaránt 2,4 százalékkal. A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak havi bére január 1-jével 75 500-ról 77 300 forintra emelkedik. A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetében 96 800-ról 99 100 forintra emelkedik a havi bér, a munkavezetőknél pedig 83 050 forintról 85 050-re.
Folytatódik a pedagógusbérek emelése, valamint elkezdődik a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók fizetésének növelése. Utóbbi 91 ezer munkavállaló így havi 6–17 ezer forinttal fog többet keresni, azaz az ágazati bérpótlék összege személyenként 5-11 százalékos béremelést jelen. A kormány 9,2 milliárd forintot különített el az ágazati béremelésre.
Emellett nem szabad elfeledkezni az egészségügyi dolgozók béremelési programjáról, továbbá arról sem, hogy januárban több mint nettó 5000 forinttal, közel nettó 40 000 forintra nő az emelt összegű ápolási díj, és bevezetik a kiemelt ápolási díjat is, melynek összege közel nettó 48 000 forint lesz. A díjemelés és az új díjkategória bevezetése 18 ezer családot, illetve háztartást érint, és több mint 1,7 milliárd forintot jelent a jövő évi költségvetésben.
Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat - januártól - azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege jövőre is nettó 26 550 forint marad. A bruttó díjakból tíz százalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ez azt jelenti, hogy az érintettek a befizetésekkel nyugdíjjogosultságot szereznek.
Elsején inflációkövető, 2,4 százalékos nyugdíjemelés lép életbe, ez az öregségi nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra egyaránt vonatkozik, így 2,8 millió embert érint. Az öregségi nyugdíjak átlagosan havi 2520 forinttal emelkednek, és 2,4 százalékkal nőnek a rokkantsági és rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadék is. A korhatár előtti nyugdíjban részesülők ellátása átlagosan havi 3360 forinttal nő.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára az emelés bejelentésekor arról beszélt, 2013-ban 3,2-3,4 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, összességében pedig 170 milliárd forinttal marad több az idős embereknél, illetve azoknál, akik az emelésből részesülnek.
Ezenfelül 2014 lesz az első év, amikor 12 hónapon keresztül éreztetik hatásukat a korábbi 10-20 százalékos rezsicsökkentést eredményező döntések. A kormány januárban újabb csökkentés lehetőségéről fog tárgyalni; Orbán Viktor miniszterelnök még december elején jelentette be, hogy Magyarország elég erős ahhoz, hogy megkezdődhessen a harmadik rezsicsökkentés.
Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jén a jelenlegi 27 százalékról; a döntés a jövő évi adótörvényekkel együtt lép hatályba, a szakértők szerint a mérséklés ellenére a területről származó adóbevételek várhatóan szinten maradnak a szektor fehéredésének köszönhetően. Az általános forgalmi adó mérséklését mind a Vidékfejlesztési Minisztérium, mind a szakmai szervezetek – például a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – jelentős eredménynek tartja, mivel az áfa csökkentése hozzájárul az ágazat gazdasági tevékenységének fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez.
