A rezsicsökkentés érája

A szoclib 8 év többszörösére növelte, az Orbán-kormány leszorítja – a rezsicsökkentésről röviden.

MNO
2013. 11. 19. 13:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2010-es kormányváltás után naponta álltak ki baloldali ellenzéki politikusok különféle sajtótájékoztatókra, mondván, a kormány gazdasági és szociálpolitikája egyenesen szegényellenes.

Különösen az MSZP retorikája volt visszatetsző, hiszen például a háztartások kiadásainak jelentős részét kitevő rezsiköltségeket a szocialista–liberális kormányok 2002 óta gátlástalanul megemelték – a villamos energia árát kétszeresére, a gázét háromszorosára, a panelházakban élők rezsikiadását összességében pont kétszeresére emelték a nyolcesztendős regnálás alatt. Oszkó Péter – Bajnai pénzügyminisztere – az első bejelentés után, miszerint 2013. január 1-jétől 10 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távhő ára, egyszerűen „nem komolyan vehetőnek” nevezte az intézkedési tervet, amellyel egyébként a családok akár évi 100 ezer forinttal is többet tarthattak otthon.

Január 1-jével a Fidesz a rezsicsökkentés végrehajtását ellenőrző munkacsoportot is felállított a szolgáltatók várható trükközése miatt, amit miniszteri rendelet, fogyasztóvédelmi szabályok és egy rezsivonal (06-80-205-386) létrehozása követett – a vonal egyetlen hónap leforgása alatt 1400 bejelentést regisztrált.

A multik pozícióit féltő gazdasági megmondóemberek kórusát a számok intették le: az infláció azonnali, tempós csökkenésnek indult, a lakossági fizetőképességben pedig pozitív változások álltak be, amire kisvártatva londoni elemzők is felfigyeltek.

A rezsicsökkentés születésének egy hónapos „jubileumán” Fónagy János NFM-államtitkár máris kilátásba helyezte az intézkedés kiterjesztését, február 7-én, a Fidesz frakcióülése végén pedig Rogán Antal, a kormánypárti képviselőcsoport vezetője ismertette a részleteket, melyek szerint átlagosan 10 százalékkal csökken a víz, a csatorna, a szennyvízelvezetés, a szemétszállítás, a palackos gáz, valamint a kéményseprés díja.

A Fidesz – észlelve, hogy a szocialisták minden követ megmozgatnak, akár „brüsszeli barátaikhoz is elszaladnak”, hogy gáncsolják a rezsicsökkentést – márciusban aláírás-gyűjtési akcióba kezdett az intézkedés védelmében. Orbán Viktornak március 15-én Brüsszelben egy gazdasági csúcson kellett helytállnia rezsifronton; ezzel csaknem egy időben indult pártja akciója, ami mögé két hét alatt 310 ezren álltak be, de egy hónap után megvolt az egymillió szignó is. Az aláírásokat gyűjtő önkénteseket számos alkalommal inzultusok érték, de ez sem akadályozta meg a rezsicsökkentés pártolóit abban, hogy mostanra összegyűljön 2,5 millió aláírás. Ebbe természetesen nem számít bele Bajnai Gordon szignója: a 2009-es gyurcsányi kormányfőcasting nyertese április 25-én Gyulán firkálta össze a szignógyűjtő ívet.

A tavasz folyamán egyébként külföldön is felfigyeltek a rezsicsökkentésre. Szlovákiában az ellenzék tűzte zászlajára, Bulgáriában pedig a lakosság elégelte meg a mohó multik extraprofitigényét. A kormány ott belebukott abba, hogy nem lépett.

Áprilisban Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár beszélt először arról, hogy közeledik a rezsicsökkentés harmadik lépcsőfoka. Rogán Antal ezt követően arról beszélt, hogy a szeptemberi évadnyitó Fidesz-frakcióülés teremtheti meg majd a kereteket, de a fűtési szezon kezdetére mindenképpen lesz új rendelkezés.

Fónagy János „közbevetőleg” azt is bejelentette, júniustól a palackos PB-gáz árát csökkentik jelentős mértékben.

Április 29-én tehát a szemétszállítás, a víz, a csatorna, valamint a PB-gáz ára után a kéményseprés és a szennyvízszippantás díjának mérséklését jelentette be a kormányoldal.

A tél óta egyre élénkebb brüsszeli rezsicsökkentés-ellenes nyomás májusban vált érzékelhetővé Magyarországon, az EU vezetése ultimátumokat intézett hazánkhoz, különféle támogatások kifizetésének felfüggesztését helyezve kilátásba.

Ennek ellenére – kétharmados parlamenti támogatással – november 1-jével újabb 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak a közműszolgáltatások – a gáz, a villany és a távhő –, így 2013 év végén a 2012-es összeg 80 százalékát fizeti be a magyar lakosság rezsiköltségként. A mai árak a 2008-as júliusi szintnek felelnek meg.

A kormányzat hosszú távon nonprofit alapú közmű-szolgáltatási rendszer kialakítását tervezi.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.