Az E.ON gázüzletágának jóval a kormány által meghatározott vételár alatti megvásárlása után Magyarország határozhatja meg a beérkező gáz mennyiségét, ami a további rezsicsökkentésben is segíthet – mondta Orbán Viktor pénteken. A kormányfő megerősítette: Magyarország gyakorlatilag megvásárolta az E.ON-t, és minden kérdésben megegyeztek.
Lázár János államtitkár ennek kapcsán kijelentette: 2014 nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie. Fónagy János államtitkár pedig arról tájékoztatott: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) már dolgozik a rezsicsökkentés következő lépésén, így elsősorban a víz- és csatornadíjak mérséklésének lehetőségét vizsgálja, de például a kéményseprési és a szemétszállítási díjak csökkentésének lehetőségét is elemzik.
Uniós egyeztetés
Orbán Viktor pénteken beszélt brüsszeli útjáról is, ahol a José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is folytatott megbeszélést. Mint mondta: áttekintették a vitás kérdéseket, értékelték a magyar gazdaság helyzetét, és szóba került a túlzottdeficit-eljárás is, hogy „van-e még értelme fenntartani Magyarországgal szemben olyan fenyegetettséget”, amelyet a gazdaság helyzete már nem indokol. Orbán még Brüsszelben úgy fogalmazott: vissza akarunk térni a megbecsült, kiszámítható országok közé.
Brüsszelben szóba került a 2014–2020-as költségvetés is. Előzetes információk szerint Orbán és Barroso tárgyalásán az EU következő pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források nagysága mellett az egyik legfontosabb téma a magyar büdzsé helyzete volt, pontosabban az, hogy az EU-s döntéshozók hogyan ítélik meg az idei költségvetési deficitet. Az EB elnöke üdvözölte az eddig elért magyar költségvetési konszolidációt.
Hiteltárgyalások felfüggesztve
Orbán még szerdán az unió „fővárosában” elmondta: az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre. Csütörtökön Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója bejelentette: Magyarország és az IMF között a készenléti megállapodásról (SBA) folytatott tárgyalások fel lettek függesztve. Pénteken a kormányfő úgy kommentálta a fejleményeket: az IMF egyetlen dologra koncentrál, hogy a bankadót töröljék el, és helyette az embereket adóztassák meg. Jelezte ugyanakkor, hogy a tárgyalásoknak nincs vége, mert Magyarország még vár egy végső válaszra a szervezettől.
Orbán a héten Moszkvába is ellátogatott. Útját úgy összegezte: bár a szövetségi rendszerünk a Nyugathoz köt bennünket, Oroszország a második legfontosabb gazdasági partnerünk, ezért húsba vágó érdek a jó viszony Moszkvával. A magyar kormány bátorítja Oroszország magyarországi befektetéseit, szeretné megtartani a két ország közötti energetikai együttműködést, és az energiarendszer bővítésében is számít Oroszországra.
Gyűlöletkampány
Mindeközben az MSZP-s kampánygépezet is tovább dübörgött. Kocsis Máté még a Hír TV Versus című műsorában beszélt arról, hogy az MSZP kampánya mellőzi az igazmondást. Úgy vélte, Ron Werber csak a gyűlöletkampányhoz ért. Kocsis szerint nem véletlen, hogy az MSZP-sek plakátjaikon Matolcsy Györgyöt és Hoffmann Rózsát vették először célba, hiszen az oktatásban és a gazdaságban hagyták hátra a legnagyobb káoszt a szocialisták. A kormány ezeken a területeken ért el jelentős eredményt. Az amerikai kampányguru ténykedéseivel a Célpont is foglalkozott. Kedden az MSZP óriásplakátokon folytatott, országos „gyűlöletkeltő kampányának” leállítását követelték Székesfehérváron.
Aggasztó tények
A héten újra egyeztetett a baloldal, ezúttal a vállalkozások kerültek terítékre. A Fidesz szóvivője úgy értékelte az összejövetelt: ismét veszélybe akarják sodorni a magyar családokat és vállalkozásokat. A Fidesz egyébként úgy látja: az elmúlt napokban egyre több aggasztó tény derült ki a baloldali programokból, amelyek alapján az látszik, hogy a két volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint Mesterházy Attila, az MSZP elnöke „egy követ fúj”. Bajnai eközben egy üzleti fórumon arról beszélt: a jelenlegi rossz kormányzás súlyosan sérti a nemzeti érdeket, az érdekérvényesítő képességet. A volt kormányfőt azonban Békéscsabán transzparensek és akasztófa várta. Bajnai ellen jobbikosok tüntettek.
A héten kiderült az is: 37 millió forint jutalmat és prémiumot vett fel Szenteczky János, a csepeli MSZP jelenlegi frakcióvezetője 2002 és 2010 között. Tóth Mihály korábbi MSZP-s polgármester csak jutalmak formájában 16,8 millió forintot, Orosz Ferenc alpolgármester 36,7 millió forintot, Horváth Gyula alpolgármester 17,3 millió forintot, Borsány György alpolgármester pedig 7,7 millió forintot kapott a csepeli adófizetők pénzéből a korábbi ciklusban.
Lebukott a HaHa
A felsőoktatási intézmények korábbi elvonásait a kormány 27 milliárd forinttal tervezi kompenzálni – nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár szerdán. Csütörtökön megalakult a felsőoktatási kerekasztal, melynek feladata: az aktuális problémák feltárása, megoldási javaslatok kidolgozása lesz, és meg kell állapodni arról a 47 milliárdos többletforrásról, amelyet a felsőoktatásnak szeretnének juttatni az idén az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására.
A kormányzattal való együttműködést elutasító Hallgatói Hálózatról közben kiderült, hogy az Egyesült Államokból érkezett közösségszervezők segítik a szervezetet. Mint azt a Magyar Nemzet megírta: a nyolc szakember a többi közt abban adott támogatást a diákoknak, hogy miként tudnak hatékonyan nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Az amerikai segítség egyébként nem először bukkan fel a magyar politikában Bajnai alapítványa és a gyöngyöspatai romák üdültetése kapcsán is az USA-ba vezetnek a szálak. A radikális baloldali gondolkodó, Saul David Alinsky módszereivel tréningező HaHa a jövő héten egyébként szabadegyetemet rendez, míg az egykori SZDSZ-es bázison, a Budai Liberális Klub rendezvényén pártfüggetlenségüket hangoztató diáktüntetők teszik majd tiszteletüket.
LMP-s nyűglődés
Egyelőre nem egyezett meg egymással, ezért a jövő héten folytatja a csütörtökön megkezdett megbeszélést az LMP és a Párbeszéd Magyarországért Platform. A Századvég elemzése szerint súlyos kudarc volt az Együtt 2014-nek, hogy az LMP kongresszusa rövid időn belül kétszer is nemet mondott a magát pólusképző erőnek képzelő alakulatnak.
Laborc, Portik – hatalmas botrány jöhet
A Magyar Nemzet szombaton számolt be arról: ügyészségi vizsgálat indulhat annak feltárására, hogy törvényes keretek között és ilyen célok érdekében tartott-e kapcsolatot Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója a kilencvenes évek olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt. egykori irányítójával, Portik Tamással.
A Magyar Nemzet információi szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által többször is tárgyalt találkozók ügyében ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Arról, hogy indul-e nyomozás, várhatóan a jövő héten születhet döntés. Mint az a lap vezércikkében olvasható: a rendszerváltás óta nem volt akkora politikai, titkosszolgálati botrány, mint amelyik napjainkban körvonalazódik.
