„Új politikai kultúra alakul? ( ) Milyen volt az, amikor egyszer csak profi kommunikátorokkal és hatalomtechnikusokkal kellett felvenni a versenyt, és hogy tudták ilyen példásan állni a sarat? Mi vezetett oda, hogy a felsőoktatás minden érintettje példás akcióegységbe tömörült 2012 őszén? Kivel igen és kivel nem ül le a miniszter, és miért?” Ez szerepel a Budai Liberális Klub (BLK) meghívóján, amelyen következő, február 4-i rendezvényükre hívják az érdeklődőket. Kátai Gábor ifjúságkutató vendégei lesz a Középiskolai Hálózat egyik tagja, Máté András (Oktatói Hálózat) és Ercse Krisztina (Szülői Hálózat) lesznek az egykori szabad demokrata bázison. (Az SZDSZ eredetileg Szabad Kezdeményezések Hálózata néven alakult meg.)
Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja még előadóként szerepelt a BLK meghívóján, azonban pénteken szerkesztőségünknek jelezte, hogy nem vesznek részt a liberális klub rendezvényén.
A „hálózat” alapegysége, a Hallgatói Hálózat (HaHa) korábban a Heti Hetes című műsor meghívásának tett eleget. Korábban a szervezet bázisdemokratikus alapon szerveződő rendezvényein többször is kijelentették, hogy nem szívesen látnak pártlogókat, nem egyszer hangoztatták politikai függetlenségüket. Ennek ellenére mind az MSZP, mind a Demokratikus Koalíció, mind az LMP, mind a Jobbik, mind a Szolidaritás politikusai – egybehangzó állításaik szerint magánemberként – megjelentek a tüntetéseken.
’68 tapasztalatai
A Budai Liberális Klub rendezvénye időpontjában a Hallgatói Hálózat egyébként szabadegyetemet szervez, amelynek vendége Igor Bezinovic horvát dokumentumfilmes lesz, a rendezvényen vetítik is majd a 2009-es horvátországi diáktüntetésekről szóló filmjét, A blokádot. A rendező tavalyi, Hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy megmozdulásukban benne volt „mindaz a tapasztalat, ami 1968 óta összegyűlt az Európa-szerte zajló diáklázadások során”. (Ismert: 1968-ban egy maoista és anarchista kisebbség vezényletével tüntető diákoknak köszönhetően káosz lett úrrá Párizsban.) Elmondta azt is, hogy rendkívül fontosnak tartották a média figyelmét, „a diákok a konszenzuson alapuló döntéseiket egységes nyilatkozatok formájában, sajtókonferenciákon keresztül kommunikálták”, hozzátette azonban, hogy „adott esetben egy-egy privát véleménytől a blokád szervezői elhatárolódhattak, ha az nem passzolt” a közösen kialakított mondandójukhoz.