Bajnaiék nem tanultak semmit

A Fidesz szerint Bajnai Gordon a legrosszabb kormányzati és gazdasági teljesítményt hagyta maga után, amit lehetett.

PR
2013. 01. 29. 22:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fidesz szóvivőjének közleménye hangsúlyozza: az elmúlt hetekben az is világosan kiderült: a baloldal ugyanott folytatná veszélyes gazdaságpolitikáját, ahol 2010-ben abbahagyta. Nyilatkozataikból egyértelműen látszik, hogy a baloldal Együtt a Megszorításokért: csökkentenék a minimálbért, és vele együtt a szociális juttatásokat, elvennék a családi adókedvezményt, adót emelnének, eltörölnék a nemzeti vagyon védelmét.

Selmeczi Gabriella kiemelte: a baloldalnak megint a magyar családok megnyomorítása az első gondolata. Folytatnák ugyanazt a veszélyes és szélsőséges gazdaságpolitikát, amely eladósította, kifosztotta, elszegényítette az országot. Magyarország világosan üzent: többet nem kér ebből, nem kér a baloldalból és a veszélyes gazdaságpolitikájából. A magyar emberek a Fidesz-kormány megválasztásával olyan politika mellett tették le a hitüket, amely értük dolgozik, amely az országot talpra állítja – zárul a közlemény.

Bajnai megmondta, szerinte mi okozza a bajt

A volt kormányfő, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója azt mondta: az ország bajait ma már nagyrészt nem a válság, hanem a rossz kormányzás okozza. Szerinte ennek egyik összetevője, hogy a döntéshozatalban a hatalmi szándék felülírja a gazdasági racionalitást, a Fidesz érdeke a nemzeti érdeket. A másik a hozzáértés hiánya, hogy a kormány nem tudja kiszámolni tettei következményeit. Végül közrejátszik a rossz kormányzásban, hogy az Orbán-kormány tevékenységét egy „szűk, oligarchikus vállalkozói csoport” határozza meg, amely politikai befolyását pénzre váltotta, majd pénzét még több politikai hatalom megszerzésére használta fel – fejtette ki.

Bajnai a szélhámosságról

Bajnai Gordon szerint a rossz kormányzás bizonyítéka, hogy a kormány olyan ügyekben élezett ki konfliktusokat, amelyek nem a nemzet, hanem saját érdekeit szolgálták: a bírák nyugdíjazása, a médiaszabályozás és a jegybanki függetlenség miatt konfrontálódott az Európai Unióval, ezzel jelentősen csökkentve az ország érdekérvényesítő képességét. Ezért arra kérte a miniszterelnököt, fejezze be a hatalmi érdekből folytatott szabadságharcot az Európai Unióval, és szerdán Brüsszelben próbálja elérni, hogy az ország ne essen el 2000 milliárd forint felzárkóztatási támogatástól.

Hozzátette: a kormányfő helyesen teszi, ha küzd a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséért. De ezt össze kell kötni azzal a gazdasági fordulattal, amely lehetővé teszi, hogy a hiány tartósan alacsony legyen. Nem szabad választás előtti osztogatásba kezdeni, olyan „politikai szélhámosságot” ígérni, mint a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése – fogalmazott. Bajnai arra szólította fel Orbán Viktort, hogy csütörtöki, moszkvai útján „ne ígérje oda egy kartellnek versenyeztetés, társadalmi vita vagy mérlegelés nélkül” a paksi atomerőmű bővítését, a magyar energiapolitika következő évtizedeit meghatározó beruházást.

Bajnai veszélyt lát

A volt miniszterelnök szerint a válság egyik következménye, hogy Európában a következő években a megszokottnál lassabb lesz a növekedés és nagyobb a munkanélküliség. Ugyanakkor a válság hatása az is, hogy a hasonlóan fejlett uniós országok integrációja erősödik, míg a kétsebességessé váló Európa másik fele hosszú ideig saját magával lesz elfoglalva.

Kiemelte: a közép-európai térség országai közötti különbségek éleződnek, lesznek, akik gyorsabban zárkóznak fel, mások tartósan leszakadnak. Magyarországot az utóbbi veszélye fenyegeti: letérhet az 1990-ben megcélzott felzárkózási pályáról, egyre inkább elmaradhat lehetőségeitől – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ez nemcsak az Orbán-kormány, hanem a 2000-es évek kezdete óta egymásra rakodó kormányzati hibák miatt van így, de most dől el, hogy Magyarország „Visegrádból átcsúszik-e a Balkánra, a centrumból a perifériába”.

Négy pont

A Haza és Haladás Egyesület elnöke négy pontban foglalta össze a következő kormány fő teendőit. Ezek közé sorolta az ország iránti bizalom mielőbbi helyreállítását, az ehhez szükséges intézményi és jogszabályváltozásokat. „Világos üzenetet kell küldenünk arról, hogy Magyarországon helyreáll a normalitás” – hangoztatta, mondván, ez vezet el ahhoz, hogy magyar polgárok és vállalkozások úgy lássák, érdemes hazahozni és itt befektetni külföldre vitt százmilliárdjaikat.

A további feladatok között említette a növekedés beindítását, ami csak a beruházások és a hitelezés szintjének emelése révén lehetséges. Szorgalmazta a bérterhek csökkentését, a fiatalok elvándorlásának megállítását és az oktatásügy rendbetételét is.

Bajnai Gordon zárásul azt mondta, nagyon nehéz lesz a 2014-et követő időszak, „hegyet kell majd másznunk, de legalább fölfelé fogunk menni”. Az amerikai befektetők figyelmét pedig arra hívta fel: Magyarország a látszat ellenére alapjaiban nem változott meg az elmúlt években, továbbra is ugyanaz a szorgalmas, tehetséges nép lakja, és változatlanul az egyik legjobb infrastruktúrával és ipari tudással rendelkezik Közép-Európában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.