Bajnaiék nem tanultak semmit

A Fidesz szerint Bajnai Gordon a legrosszabb kormányzati és gazdasági teljesítményt hagyta maga után, amit lehetett.

A Fidesz szóvivőjének közleménye hangsúlyozza: az elmúlt hetekben az is világosan kiderült: a baloldal ugyanott folytatná veszélyes gazdaságpolitikáját, ahol 2010-ben abbahagyta. Nyilatkozataikból egyértelműen látszik, hogy a baloldal Együtt a Megszorításokért: csökkentenék a minimálbért, és vele együtt a szociális juttatásokat, elvennék a családi adókedvezményt, adót emelnének, eltörölnék a nemzeti vagyon védelmét.

Selmeczi Gabriella kiemelte: a baloldalnak megint a magyar családok megnyomorítása az első gondolata. Folytatnák ugyanazt a veszélyes és szélsőséges gazdaságpolitikát, amely eladósította, kifosztotta, elszegényítette az országot. Magyarország világosan üzent: többet nem kér ebből, nem kér a baloldalból és a veszélyes gazdaságpolitikájából. A magyar emberek a Fidesz-kormány megválasztásával olyan politika mellett tették le a hitüket, amely értük dolgozik, amely az országot talpra állítja – zárul a közlemény.

Bajnai megmondta, szerinte mi okozza a bajt

A volt kormányfő, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója azt mondta: az ország bajait ma már nagyrészt nem a válság, hanem a rossz kormányzás okozza. Szerinte ennek egyik összetevője, hogy a döntéshozatalban a hatalmi szándék felülírja a gazdasági racionalitást, a Fidesz érdeke a nemzeti érdeket. A másik a hozzáértés hiánya, hogy a kormány nem tudja kiszámolni tettei következményeit. Végül közrejátszik a rossz kormányzásban, hogy az Orbán-kormány tevékenységét egy „szűk, oligarchikus vállalkozói csoport” határozza meg, amely politikai befolyását pénzre váltotta, majd pénzét még több politikai hatalom megszerzésére használta fel – fejtette ki.

Bajnai a szélhámosságról

Bajnai Gordon szerint a rossz kormányzás bizonyítéka, hogy a kormány olyan ügyekben élezett ki konfliktusokat, amelyek nem a nemzet, hanem saját érdekeit szolgálták: a bírák nyugdíjazása, a médiaszabályozás és a jegybanki függetlenség miatt konfrontálódott az Európai Unióval, ezzel jelentősen csökkentve az ország érdekérvényesítő képességét. Ezért arra kérte a miniszterelnököt, fejezze be a hatalmi érdekből folytatott szabadságharcot az Európai Unióval, és szerdán Brüsszelben próbálja elérni, hogy az ország ne essen el 2000 milliárd forint felzárkóztatási támogatástól.

Hozzátette: a kormányfő helyesen teszi, ha küzd a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséért. De ezt össze kell kötni azzal a gazdasági fordulattal, amely lehetővé teszi, hogy a hiány tartósan alacsony legyen. Nem szabad választás előtti osztogatásba kezdeni, olyan „politikai szélhámosságot” ígérni, mint a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése – fogalmazott. Bajnai arra szólította fel Orbán Viktort, hogy csütörtöki, moszkvai útján „ne ígérje oda egy kartellnek versenyeztetés, társadalmi vita vagy mérlegelés nélkül” a paksi atomerőmű bővítését, a magyar energiapolitika következő évtizedeit meghatározó beruházást.

Bajnai veszélyt lát

A volt miniszterelnök szerint a válság egyik következménye, hogy Európában a következő években a megszokottnál lassabb lesz a növekedés és nagyobb a munkanélküliség. Ugyanakkor a válság hatása az is, hogy a hasonlóan fejlett uniós országok integrációja erősödik, míg a kétsebességessé váló Európa másik fele hosszú ideig saját magával lesz elfoglalva.

Kiemelte: a közép-európai térség országai közötti különbségek éleződnek, lesznek, akik gyorsabban zárkóznak fel, mások tartósan leszakadnak. Magyarországot az utóbbi veszélye fenyegeti: letérhet az 1990-ben megcélzott felzárkózási pályáról, egyre inkább elmaradhat lehetőségeitől – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ez nemcsak az Orbán-kormány, hanem a 2000-es évek kezdete óta egymásra rakodó kormányzati hibák miatt van így, de most dől el, hogy Magyarország „Visegrádból átcsúszik-e a Balkánra, a centrumból a perifériába”.

Négy pont

A Haza és Haladás Egyesület elnöke négy pontban foglalta össze a következő kormány fő teendőit. Ezek közé sorolta az ország iránti bizalom mielőbbi helyreállítását, az ehhez szükséges intézményi és jogszabályváltozásokat. „Világos üzenetet kell küldenünk arról, hogy Magyarországon helyreáll a normalitás” – hangoztatta, mondván, ez vezet el ahhoz, hogy magyar polgárok és vállalkozások úgy lássák, érdemes hazahozni és itt befektetni külföldre vitt százmilliárdjaikat.

A további feladatok között említette a növekedés beindítását, ami csak a beruházások és a hitelezés szintjének emelése révén lehetséges. Szorgalmazta a bérterhek csökkentését, a fiatalok elvándorlásának megállítását és az oktatásügy rendbetételét is.

Bajnai Gordon zárásul azt mondta, nagyon nehéz lesz a 2014-et követő időszak, „hegyet kell majd másznunk, de legalább fölfelé fogunk menni”. Az amerikai befektetők figyelmét pedig arra hívta fel: Magyarország a látszat ellenére alapjaiban nem változott meg az elmúlt években, továbbra is ugyanaz a szorgalmas, tehetséges nép lakja, és változatlanul az egyik legjobb infrastruktúrával és ipari tudással rendelkezik Közép-Európában.