Tavaly nyáron az LMP még egy új pólus létrehozásán fáradozott, amely az újonnan létrejött társadalmi és civil mozgalmakat integrálta volna. Már akkor is látható volt, hogy az ellenzéki tömegrendezvényeknek színpadot adó Milla, illetve a Szolidaritás a legéletrevalóbb a mozgalmak közül. 2012. október 23-án azonban éppen ezek álltak Bajnai Gordon mögé – olvasható a Századvég legfrissebb elemzésében.
Úgy látják, az LMP csatlakozása további lendületet adott volna Bajnaiéknak novemberben. Az Együtt 2014 mozgalomnak ugyanis egy parlamenti frakcióra volt szüksége, amely segítségével benyújthatja javaslatait az Országgyűlés elé. Az LMP együttműködésével nem kellett volna sem Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalícióját, sem az MSZP-frakciót megkeresniük – tették hozzá. Az LMP tavaly novemberi kongresszusi határozatával akasztotta meg az E2014 kezdeti lendületét.
Mitől táltosodnának meg?
A kongresszus fő vitapontja már akkor is az volt, hogy továbbra is önálló pólus kiépítésén dolgozzanak – Schiffer Andrásék támogatásával –, vagy csatlakozzanak az E2014 pólusához – mely álláspontot Jávor Benedekék támogatták. Ez az alaphelyzet a január 26-27-i kongresszust követően sem változott. Mindkét szárny érdeke, hogy a frakcióstátusz által nyújtott jogosítványokat 2014-ig használhassa – olvasható az elemzésben. A Századvég szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Jávorék kitörési kísérlete mind a 15 jelenlegi LMP-képviselőt a függetlenek közé katapultálja, így sem az önálló LMP-s, sem a megkerülhetetlen E2014 pólus terve nem jut parlamenti képviselethez.
A Századvég úgy látja, ebben az esetben Mesterházy MSZP-je lenne a balliberális ellenzék egyetlen potens pólusképző ereje, amelynek integrálnia kellene az E2014-et, a Demokratikus Koalíciót, az SZDSZ-töredékeket, valamint a „politika- és pártellenes” civileket – szerepel az elemzésben. A politikaelemző központ szerint ezen forgatókönyv joggal vetné fel azt a kérdést, hogy ha a balliberális oldal 2002-2010 között két pártban nem tudott együttműködni és három miniszterelnököt is elhasználtak, most mitől táltosodnának meg a kormányzásban ennyi pártformációban.
Érdekes helyzetek
Mint arról a Magyar Nemzet január 30-án beszámolt, furcsa jogi helyzetet teremt a fővárosban is az LMP kettészakadása. A párt három budapesti képviselője, Kaltenbach Jenő, Somfai Ágnes és Hanzély Ákos ugyanis az LMP-t elhagyó Párbeszéd Magyarországért Platformhoz tartozik. „A fővárosi képviselők a pártvezetésnek jelezték kilépési szándékukat, de még mindannyian az LMP tagjai. Az fel sem vetődött, hogy lemondjanak a mandátumukról” – hangsúlyozta Püspöki Gábor, a frakció sajtófőnöke.
A Párbeszéd Magyarországért Platform ragaszkodik a fővárosi frakcióhoz – mondta újságíróknak szerdán Jávor Benedek. A platform alapító tagjának szavai szerint az LMP budapesti képviselőcsoportja egységesen lépett ki az LMP-ből és ennek a közösségnek „továbbra is frakcióként kell működnie”.
Ismert: az LMP XXI. kongresszusán az a döntés született, hogy a Párbeszéd Magyarországért Platform tagjai kilépnek és új pártot alapítanak, de mivel nem szeretnék, hogy az ökopárt parlamenti frakciója megszűnjön, a képviselőcsoportból nem lépnek ki „Egy hajóban két irányba nem lehet evezni – értékelteSchiffer András az LMP hétvégi kongresszusán történteket. Hétfőn a Klubrádióban úgy nyilatkozott Karácsony Gergely, hogy február közepéig megalakul az LMP-ből kilépők új pártja.
