Roppant forróvá vált a hangulat az LMP újabb kongresszusa előtt, amelyen a Jávor Benedek – Karácsony Gergely-féle tengely újra nyitná a stratégiai vitát az ellenzéki együttműködés kérdésében, míg Schiffer András és köre a párt hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, és nem kötne szövetséget azokkal, akikkel szemben az ökopárt létrejött. Az LMP-ben Bajnaiék október 23-ai színre lépése indította el a vitákat, majd a novemberi kongresszuson ha csak szűk többséggel is, de az önállóságpártiak kerültek fölénybe.
Mind a két oldal teljes fegyverzetben vonul majd föl, teljes mozgósítás lesz a küldöttek körében, és mindenki arra fog törekedni, hogy nehogy véletlenül valaki a legfontosabb szavazás előtt hazamenjen, ahogyan az a csillebérci kongresszus esetében történt – erről Kiszelly Zoltán beszélt az MNO-nak. A politológus szerint a csapdahelyzet mindenképpen maradni fog az LMP-n belül, mivel sem Schiffer András köre nem tud tíz embert maga mögé állítani a frakcióban, sem a Jávor-féle csapat, így szakadás esetén a párt frakciója mindenképpen megszűnne.
„A szakadás azt jelentené, hogy az LMP-s képviselők Gyurcsányék és Endrésik Zsolt [jelenleg független MIÉP-es képviselő] között találnák magukat.” Az is elképzelhető, hogy egy újbóli döntetlen helyzet esetén elhalasztják a döntést, és mondjuk áprilisban újabb kongresszust összehívnak, tette hozzá a szakértő. Úgy látja, a legbölcsebb döntés az lenne, hogy egy hosszabb szünetet tartanának a pártban, és csak ősszel döntenének a fontos kérdésekben, mivel addigra olyan mozgások lehetnek az ellenzéki térfélen, amelyek felülírhatják a mostani álláspontokat.
Már nincsenek tabuk?
Karácsony január 25-én a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy a kormányváltás programját és az esetleges kétharmad megszerzését nem szabad összekeverni a közös kormányzással. A politikus a hétvégi kongresszus döntéseinek utóhatásairól egyelőre nem akart beszélni. „Már túl vagyunk azon, hogy tabuként értékeljünk bizonyos kérdéseket” – válaszolta arra, hogy az eseményt követheti-e egy kilépési hullám. Hozzátette, a Párbeszéd Magyarország Platform a kongresszust követően, az ott születő döntés fényében mindenképpen értékelni fogja a helyzetet.
A párt belső – politikai, stratégiai és szervezeti – feszültségeit a novemberi kongresszus óta sem oldották fel, sőt egyes LMP-s országgyűlési képviselők szerint a pártban erősödött a tekintélyelvűség, illetve jobboldali fordulat készül, olvasható az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (Idea) elemzésében. Az LMP szavazói 2010-hez hasonlóan 2014-ben sem a jobb‐ és baloldalt átívelő ökoértékek vonzása, sokkal inkább a politikai kultúraváltás garanciáját mutató képe miatt választják majd a pártot – jelentették ki.
Úgy látják, a személyes és stratégiai viták egyelőre blokkolják a projektet, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kultúraváltás egyfajta párbeszédet is kíván: más erőkkel, más „kultúrákkal”, mindazokkal, akik nem hisznek–hittek abban, hogy lehet más a politika. Az LMP számára ma a legrosszabb kimenetel az, ha a tárgyalt stratégiai vélekedések mentén tartósan konzerválódnak a belső szembenállások. Az pedig, hogy egy esetleges pártszakadás esetén a szövetségben való ökopolitikai képviselet versenyképes lesz-e, már nem csak a platformistákon múlik – olvasható az elemzésben.
Elszállt Bajnaiék vonzereje
Kiszelly szerint Jávornak az a nyilatkozata, hogy a kormány leváltását támogatják, de az MSZP-vel nem kormányoznának, azt a célt szolgálja, hogy a párton belül megnyugtassa azokat, akik tartanak a szocialistáktól, de a mostani kormányt sem kedvelik. Ez taktikázás, de igazából sok értelme nincsen, mivel ezek nagyon nyakatekert érvek.
A politológus szólt arról is, hogy az Együtt 2014 jelenleg 5-10 százalékon áll, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit a Medián még október végén mért, a közvélemény-kutató akkor azt közölte, hogy a biztos szavazók között 22 százalék támogatja az alakulatot. Nyilván most csökkent az E14 vonzereje, ami Jávorék számára mindenképpen probléma, mert korábban képesek voltak 50-50-re kihozni a párton belüli arányokat, most pedig a küldöttek körében is vélhetően alacsonyabb Bajnaiék támogatottsága – tette hozzá.
„Ha Schifferék képesek az arányokat 60:40-re vagy 70:30-ra módosítani, az egyértelműen azt jelenti, hogy az E14 iránti lelkesedés jóval kisebb lett.” Bajnaiék tavaly év végén önálló pólusképző erőként próbáltak megjelenni az MSZP-vel szemben, ami az LMP-delegáltak számára is szimpatikusabb volt, mert így a kormányváltás érdekében nem a szocikkal kellett volna összeállniuk – fogalmazott Kiszelly. Szerinte mostanra az MSZP vált az erősebb féllé, az E14 pedig elveszítette pólusképző erejét, így ha ismét kosarat kapnak az LMP-től, akkor mindenképpen alá kell rendelődniük a szocialistáknak.
origo.hu
Tartanak Brüsszelben a Patrióták megjelenésétől
