Jávorék Gyurcsány és a MIÉP közé repíthetik az LMP-t

Újabb sorsdöntő kongresszus előtt áll az LMP, elemzők szerint egyik oldalnak sem érdeke a szakadás.

Kovács András
2013. 01. 25. 17:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Roppant forróvá vált a hangulat az LMP újabb kongresszusa előtt, amelyen a Jávor Benedek – Karácsony Gergely-féle tengely újra nyitná a stratégiai vitát az ellenzéki együttműködés kérdésében, míg Schiffer András és köre a párt hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, és nem kötne szövetséget azokkal, akikkel szemben az ökopárt létrejött. Az LMP-ben Bajnaiék október 23-ai színre lépése indította el a vitákat, majd a novemberi kongresszuson ha csak szűk többséggel is, de az önállóságpártiak kerültek fölénybe.

Mind a két oldal teljes fegyverzetben vonul majd föl, teljes mozgósítás lesz a küldöttek körében, és mindenki arra fog törekedni, hogy nehogy véletlenül valaki a legfontosabb szavazás előtt hazamenjen, ahogyan az a csillebérci kongresszus esetében történt – erről Kiszelly Zoltán beszélt az MNO-nak. A politológus szerint a csapdahelyzet mindenképpen maradni fog az LMP-n belül, mivel sem Schiffer András köre nem tud tíz embert maga mögé állítani a frakcióban, sem a Jávor-féle csapat, így szakadás esetén a párt frakciója mindenképpen megszűnne.

„A szakadás azt jelentené, hogy az LMP-s képviselők Gyurcsányék és Endrésik Zsolt [jelenleg független MIÉP-es képviselő] között találnák magukat.” Az is elképzelhető, hogy egy újbóli döntetlen helyzet esetén elhalasztják a döntést, és mondjuk áprilisban újabb kongresszust összehívnak, tette hozzá a szakértő. Úgy látja, a legbölcsebb döntés az lenne, hogy egy hosszabb szünetet tartanának a pártban, és csak ősszel döntenének a fontos kérdésekben, mivel addigra olyan mozgások lehetnek az ellenzéki térfélen, amelyek felülírhatják a mostani álláspontokat.

Már nincsenek tabuk?

Karácsony január 25-én a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy a kormányváltás programját és az esetleges kétharmad megszerzését nem szabad összekeverni a közös kormányzással. A politikus a hétvégi kongresszus döntéseinek utóhatásairól egyelőre nem akart beszélni. „Már túl vagyunk azon, hogy tabuként értékeljünk bizonyos kérdéseket” – válaszolta arra, hogy az eseményt követheti-e egy kilépési hullám. Hozzátette, a Párbeszéd Magyarország Platform a kongresszust követően, az ott születő döntés fényében mindenképpen értékelni fogja a helyzetet.

A párt belső – politikai, stratégiai és szervezeti – feszültségeit a novemberi kongresszus óta sem oldották fel, sőt egyes LMP-s országgyűlési képviselők szerint a pártban erősödött a tekintélyelvűség, illetve jobboldali fordulat készül, olvasható az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (Idea) elemzésében. Az LMP szavazói 2010-hez hasonlóan 2014-ben sem a jobb‐ és baloldalt átívelő ökoértékek vonzása, sokkal inkább a politikai kultúraváltás garanciáját mutató képe miatt választják majd a pártot – jelentették ki.

Úgy látják, a személyes és stratégiai viták egyelőre blokkolják a projektet, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kultúraváltás egyfajta párbeszédet is kíván: más erőkkel, más „kultúrákkal”, mindazokkal, akik nem hisznek–hittek abban, hogy lehet más a politika. Az LMP számára ma a legrosszabb kimenetel az, ha a tárgyalt stratégiai vélekedések mentén tartósan konzerválódnak a belső szembenállások. Az pedig, hogy egy esetleges pártszakadás esetén a szövetségben való ökopolitikai képviselet versenyképes lesz-e, már nem csak a platformistákon múlik – olvasható az elemzésben.

Elszállt Bajnaiék vonzereje

Kiszelly szerint Jávornak az a nyilatkozata, hogy a kormány leváltását támogatják, de az MSZP-vel nem kormányoznának, azt a célt szolgálja, hogy a párton belül megnyugtassa azokat, akik tartanak a szocialistáktól, de a mostani kormányt sem kedvelik. Ez taktikázás, de igazából sok értelme nincsen, mivel ezek nagyon nyakatekert érvek.

A politológus szólt arról is, hogy az Együtt 2014 jelenleg 5-10 százalékon áll, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit a Medián még október végén mért, a közvélemény-kutató akkor azt közölte, hogy a biztos szavazók között 22 százalék támogatja az alakulatot. Nyilván most csökkent az E14 vonzereje, ami Jávorék számára mindenképpen probléma, mert korábban képesek voltak 50-50-re kihozni a párton belüli arányokat, most pedig a küldöttek körében is vélhetően alacsonyabb Bajnaiék támogatottsága – tette hozzá.

„Ha Schifferék képesek az arányokat 60:40-re vagy 70:30-ra módosítani, az egyértelműen azt jelenti, hogy az E14 iránti lelkesedés jóval kisebb lett.” Bajnaiék tavaly év végén önálló pólusképző erőként próbáltak megjelenni az MSZP-vel szemben, ami az LMP-delegáltak számára is szimpatikusabb volt, mert így a kormányváltás érdekében nem a szocikkal kellett volna összeállniuk – fogalmazott Kiszelly. Szerinte mostanra az MSZP vált az erősebb féllé, az E14 pedig elveszítette pólusképző erejét, így ha ismét kosarat kapnak az LMP-től, akkor mindenképpen alá kell rendelődniük a szocialistáknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.