„2012 elején olyan intézkedésekről tárgyaltunk a magyar kormánnyal, amelyeket egy készenléti megállapodás támogatott volna meg, amit a kormány elővigyázatosságiként szándékozott volna kezelni. Amint azt az utóbbi hetekben közöltük, ezek a tárgyalások fel lettek függesztve” – jelentette ki Rice Orbán Viktor miniszterelnöknek az IMF-fel folyatott tárgyalásokra vonatkozó kijelentésére reagálva.
Orbán Viktor szerdán Brüsszelben kijelentette: az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát, az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani. Hozzátette, hogy az álláspontok nem közeledtek, de amíg az EU és az IMF nem utasítja el, addig Magyarország kérése érvényben marad.
A valutaalap központjában arra a kérdésre, hogy valótlanságot állított-e a magyar miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre vonatkozó kérésre, Rice így felelt: „Egy program támogatásáról tárgyaltunk, arról, hogy elő tudjuk-e mozdítani azt egy készenléti megállapodással. Ez olyan eszköz, amelyet olyan országokra formáztak, amelyeknek a Magyarországéhoz hasonló igényei vannak.”
Mit tud Lengyelország, amit Magyarország nem?
Giró-Szász András kormányszóvivő a Hír Televízió Rájátszás című műsorában rámutatott, hogy az IMF részéről nem adott a szándék a megegyezésre, míg a magyar kormány folyamatosan készen áll a tárgyalásokra, így a szerződés megkötésére is. Mindezek mellett fontosnak nevezte, hogy egy olyan szuverén állam, mint Magyarország, független legyen pénzügyileg, gazdaságilag. „Ha ez nincs meg, nem tudja megvédeni állampolgárait” – húzta alá Giró-Szász.
A Gyurcsány–Bajnai-időszakot felhozva emlékeztetett: a 2008-as hitelmegállapodás jól példázza, hogy egy ilyen döntés az adott ország társadalmára is nagy hatással van, elég csak az elvett nyugdíjakat megnézni. Arra a kérdésre, hogy mit tud Lengyelország, amit Magyarország nem – hiszen nekik pozitív elbírálásban volt részük ugyanolyan kondíciók mellett –, annyit felelt: ha erre tudná a választ a kormány, minden bizonnyal felhasználná a megbeszélések során.
Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős miniszter mandátumáról szólva úgy fogalmazott: a miniszter az IMF mellett az Európai Bizottsággal is konzultál, így sokkal szélesebb körben lát el feladatokat, mint ha csak a valutaalappal tárgyalna.
Magyarországnak nincs szüksége hitelre
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége és a magyar kormány között tavaly július 17-én kezdődtek a tárgyalások. Másnap Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta, hogy „láthatóan mindkét fél a megegyezésre törekszik”.
Decemberben Varga Mihály már arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a kormány között nincsenek hivatalos tárgyalások. Egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint a magyar gazdaság mostani helyzete miatt az IMF nem érdekelt a megállapodásban, mivel semmilyen haszna nem származna belőle.
Azok az országok kaphatnak rugalmas hitelkeretet, amelyeknek rendben vannak a mutatóik, de kisebb problémák még jelentkeznek, és nincs szükségük hitelre, csak egy védőhálóra – mondta Barcza György az ATV-ben. A Századvég vezető elemzője szerint az IMF-jelentésből látszik, hogy Magyarországot a lehető legrosszabb színben tüntetik fel, és azokat az eredményeket sem ismerik el, amelyek tényszerűek.
Az IMF is elismeri
Varga Mihály szerint a Nemzetközi Valutaalap is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltér a magyar kormány és a valutaalap szakértőinek véleménye. A tárca nélküli miniszter még kedden a Hír Televízióban arra is rámutatott: a delegáció tagjainak véleménye hazánk pénzügyi helyzetéről nem mutatott eltérést a korábban megfogalmazottaktól.
Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – az idén már várhatóan egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Ilyen lehetőségeket kínál az IMF
Az IMF a világgazdasági válság hatására felülvizsgálta és bővítette elővigyázatossági hiteleszközeit. Egyik ilyen eszköze a rugalmas hitelkeret (flexible credit line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal.
Rugalmas hitelkeret
A kérvényező ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel az előre ismert szabványfeltételeknek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítmény-ellenőrzés vagy további feltételek kiszabása nélkül. Az FCL feltétele, hogy az ország nagyon erős gazdasági fundamentumokkal és intézményi szabályozással rendelkezzen. Ezenkívül kiváló hagyományokkal kell rendelkeznie a hatékony gazdaságpolitika végrehajtásában, és elkötelezettnek kell lennie az ilyen intézkedések meghozatala mellett.
A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek meglétét. Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban. A szerződést az IMF és Lengyelország azóta többször is meghosszabbította, legutóbb a múlt héten. A rugalmas kerethez az EU nem társít pénzt.
Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret
Az IMF szigorban keményebb, új típusú eszköze az elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (precautionary and liquidity line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt a szabvány előfeltételeknél több odafigyelésre szorulnak. Az IMF felméri a rugalmas hitelkeret esetén szokásos előfeltételek meglétét, és ezt megtoldja a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel.
Ilyen megállapodást fél évre vagy egy-két évre lehet kötni. Hosszabb futamidőben a feltételek teljesítését az IMF félévente ellenőrzi. Ez a keret is szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt. Ilyen hitelkeretben azonban nem részesülhet olyan ország, amely szembesül a következő nehézségek bármelyikével: tartósan képtelen kijutni a nemzetközi tőkepiacra, nagy makrogazdasági vagy szerkezeti átalakításra van szüksége, kormányzati adóssága nagy valószínűséggel nem tartható fenn középtávon, illetve elterjedt a bankok fizetésképtelensége.
Készenléti megállapodás
Szintén lehet elővigyázatossági keretként kezelni az IMF hagyományos és legelterjedtebb hitelkeretét, a készenléti megállapodást (stand-by arrangement). A készenléti megállapodásnak szabvány előfeltételei nincsenek. Az IMF akkor köti meg a megállapodást, ha sikerül megegyezni az elvárt makrogazdasági pályában és a célszámok elérésének menetrendjében. A szükséges intézkedések tekintetében az IMF újabban rugalmasságot tanúsít. A pálya tartását az IMF rendszerint negyedévente ellenőrzi.
A készenléti megállapodás futamideje egy-két év, kivételesen három év. Ha a kedvezményezett az összegből nem hív le, akkor csak a rendelkezésre állást téríti meg az IMF-nek: ez a díj a keret nagyságától függően a keretösszeg maximum 0,6 százaléka lehet évente. Ilyen elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást kötött Románia tavaly, 2011. márciusban az IMF-fel.
