IMF: hiteltárgyalások felfüggesztve

Az IMF csütörtökön bejelentette, hogy felfüggesztetette a készenléti megállapodásról folytatott tárgyalásokat Magyarországgal.

Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős miniszter mandátumáról szólva úgy fogalmazott: a miniszter az IMF mellett az Európai Bizottsággal is konzultál, így sokkal szélesebb körben lát el feladatokat, mint ha csak a valutaalappal tárgyalna.

Magyarországnak nincs szüksége hitelre

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége és a magyar kormány között tavaly július 17-én kezdődtek a tárgyalások. Másnap Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta, hogy „láthatóan mindkét fél a megegyezésre törekszik”.

Decemberben Varga Mihály már arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a kormány között nincsenek hivatalos tárgyalások. Egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás szerint a magyar gazdaság mostani helyzete miatt az IMF nem érdekelt a megállapodásban, mivel semmilyen haszna nem származna belőle.

Azok az országok kaphatnak rugalmas hitelkeretet, amelyeknek rendben vannak a mutatóik, de kisebb problémák még jelentkeznek, és nincs szükségük hitelre, csak egy védőhálóra – mondta Barcza György az ATV-ben. A Századvég vezető elemzője szerint az IMF-jelentésből látszik, hogy Magyarországot a lehető legrosszabb színben tüntetik fel, és azokat az eredményeket sem ismerik el, amelyek tényszerűek.

Az IMF is elismeri

Varga Mihály szerint a Nemzetközi Valutaalap is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltér a magyar kormány és a valutaalap szakértőinek véleménye. A tárca nélküli miniszter még kedden a Hír Televízióban arra is rámutatott: a delegáció tagjainak véleménye hazánk pénzügyi helyzetéről nem mutatott eltérést a korábban megfogalmazottaktól.

Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – az idén már várhatóan egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Ilyen lehetőségeket kínál az IMF

Az IMF a világgazdasági válság hatására felülvizsgálta és bővítette elővigyázatossági hiteleszközeit. Egyik ilyen eszköze a rugalmas hitelkeret (flexible credit line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal.

Rugalmas hitelkeret

A kérvényező ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel az előre ismert szabványfeltételeknek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítmény-ellenőrzés vagy további feltételek kiszabása nélkül. Az FCL feltétele, hogy az ország nagyon erős gazdasági fundamentumokkal és intézményi szabályozással rendelkezzen. Ezenkívül kiváló hagyományokkal kell rendelkeznie a hatékony gazdaságpolitika végrehajtásában, és elkötelezettnek kell lennie az ilyen intézkedések meghozatala mellett.

A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek meglétét. Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban. A szerződést az IMF és Lengyelország azóta többször is meghosszabbította, legutóbb a múlt héten. A rugalmas kerethez az EU nem társít pénzt.

Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret

Az IMF szigorban keményebb, új típusú eszköze az elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (precautionary and liquidity line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt a szabvány előfeltételeknél több odafigyelésre szorulnak. Az IMF felméri a rugalmas hitelkeret esetén szokásos előfeltételek meglétét, és ezt megtoldja a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel.

Ilyen megállapodást fél évre vagy egy-két évre lehet kötni. Hosszabb futamidőben a feltételek teljesítését az IMF félévente ellenőrzi. Ez a keret is szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt. Ilyen hitelkeretben azonban nem részesülhet olyan ország, amely szembesül a következő nehézségek bármelyikével: tartósan képtelen kijutni a nemzetközi tőkepiacra, nagy makrogazdasági vagy szerkezeti átalakításra van szüksége, kormányzati adóssága nagy valószínűséggel nem tartható fenn középtávon, illetve elterjedt a bankok fizetésképtelensége.

Készenléti  megállapodás

Szintén lehet elővigyázatossági keretként kezelni az IMF hagyományos és legelterjedtebb hitelkeretét, a készenléti  megállapodást (stand-by arrangement). A készenléti megállapodásnak szabvány előfeltételei nincsenek. Az IMF akkor köti meg a megállapodást, ha sikerül megegyezni az elvárt makrogazdasági pályában és a célszámok elérésének menetrendjében. A szükséges intézkedések tekintetében az IMF újabban rugalmasságot tanúsít. A pálya tartását az IMF rendszerint negyedévente ellenőrzi.

A készenléti megállapodás futamideje egy-két év, kivételesen három év. Ha a kedvezményezett az összegből nem hív le, akkor csak a rendelkezésre állást téríti meg az IMF-nek: ez a díj a keret nagyságától függően a keretösszeg maximum 0,6 százaléka lehet évente. Ilyen elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást kötött Románia tavaly, 2011. márciusban az IMF-fel.