Kiderült, mit kifogásolt a valutaalap

Az IMF is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban – véli Varga Mihály.

Varga szerdán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában arról beszélt: az IMF-fel egyetértünk abban, hogy a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív egyenleggel zár, hogy az ország pénzügyi helyzete javult az elmúlt 2 évben, hisz az államháztartási deficitet 3 százalék alatt tudjuk tartani. A miniszter kifejtette: „a súlyos, nagymértékű hiányokat magunk mögött tudjuk hagyni”, az ország adósságállománya csökkent, a korábbi, a GDP-hez mért 82-83 százalékos szintről 78 százalékra esett, a megtakarítások növekedése is jó jel, és a külkereskedelmi mérleg egyenlege is pozitív.

Megfeledkezik az eredményekről az IMF?

„Van sok olyan pozitív elem, amiről mintha kevesebbet akart volna írni az IMF, nagyobb hangsúlyt kapott az anyagukban az, amit mi is fontosnak tartunk, hogyan lesz növekedés a gazdaságban” – mondta a tárca nélküli miniszter. Varga elmondta: miközben az IMF által kiadott anyag is elismeri, hogy középtávon pozitív potenciális növekedés van a magyar gazdaságban, s azt írják, hogy 1-1,5 százalékos bővülés mindenképpen lesz középtávon, eközben kifogásolják, hogy a növekedés miért nem erőteljesebb.

„Magyarországnak ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön, először az államháztartási hiányt kellett csökkentenie, az adósságállomány növekedését kellett megállítania, itt egy tudatosan vállalt kormányzati döntésről van szó” – emelte ki. Varga Mihály kifejtette: a valutaalap szakértői azt mondják, hogy a magyar gazdaságban azért nincs növekedés, mert nincs elegendő beruházás, s azért nincs beruházás, mert a bankok nem hiteleznek eleget, s azért nincs elegendő hitelezés, mert a magyar pénzügyi rendszer „túl van adóztatva”.

A kormány nem az emberekre helyezi ezt a nagy súlyt

A magyar kormány azt mondja, „az helyes társadalmi cél, hogy nem mindig az emberekre hárítjuk a válság terheit” – mondta a miniszter. A bankok adóztatása mellett nagyon nagy szerepe van a hitelezésben annak, milyen kamatokat kérnek a hitelekért, még mindig 15 szálék körül van az a hitelkamatszint, amin egy vállalkozó hitelt tud felvenni – tette hozzá. Az elmúlt években a devizahitelekkel sok vállalkozó is „megégette magát”, ezért óvatosabbak, kivárnak. Emellett a külföldi tulajdonú bankok az elmúlt időszakban jelentős mértékben vontak ki forrásokat Magyarországról, ez sem segítette, hogy a hitelezés szintje magas maradjon – folytatta.

Hagyományos elemeket javasol a valutaalap

Kifogásolták az IMF szakértői, hogy a kormány csökkentette a rezsit, holott „azt halottam a hírekben, a német környezetvédelmi miniszter bejelentette, Németországban is csökkennie kell az energiaáraknak” – mondta a tárca nélküli miniszter. Kifejtette: a megbeszéléseken a növekedés beindítására csak a hagyományos eszköztár elemeit javasolta az IMF, például felmerült a tömegközlekedés támogatásának további lefaragása, vagy a szociális támogatások célzottabbá tételét vetették fel.

A miniszter kérdésre elmondta: mivel ezek a tárgyalások a 2008-as hitelmegállapodás felülvizsgálatáról folytak, az új hiteltárgyalások csak a „fehér asztalnál”, a nem hivatalos beszélgetéseken kerültek szóba. „A valutaalap már úgy érkezett Budapestre, hogy előzetesen közölte, ezekről a kérdésekről nem kíván tárgyalni, mi ezt tiszteletben tartottuk" – mondta Varga.

Nincs szükség rá jelen pillanatban

„Per pillanat” nincs a valutaalap mentőövére szükségünk, ezt a valutaalap is érzékeli – mondta egy kérdésre a miniszter. Arra a felvetésre, hogyan értékeli a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi, 25 bázispontos alapkamat-csökkentését, elmondta: a kormány tagjaként ezt nem akarja minősíteni, „nincs jogosítványa ennek minősítésére”, de utalt arra: a magyar gazdaság mai helyzetében a kamatcsökkentés folyamata „reális lépéssorozatnak” mondható.

Arra a kérdésre, tudja-e, ki lesz az új jegybankelnök, elmondta: a hatályos magyar jogszabályok szerint a miniszterelnök jogköre, hogy megnevezze a jegybankelnökjelöltet, „a miniszterelnök ezt a megfelelő időben meg fogja tenni.”

Hideg és meleg

Kaptunk dicséretet és elmarasztalást is a valutaalaptól – erről már a Hír TV Rájátszás című műsorában beszélt Varga kedden. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: körülbelül ugyanazokat sorolták fel az IMF-delegáció tagjai, mint legutóbbi látogatásukkor, 2012 júliusában. A politikus elmondta: könnyebb lenne a tárgyalások folyamata, ha az Európai Unió és az IMF között összhang lenne, mert jelenleg az EU kedvezőbb színben látja a magyar gazdaság jelenét és jövőjét, mint a valutaalap.

Hétfőn pedig azt mondta a politikus, örömteli, hogy az IMF és az Európai Unió delegációi pozitívan értékelték azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország az elmúlt két évben a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében tett.

Varga álláspontját alapozza meg a Nemzetgazdasági Minisztérium is, a delegáció fogadását követően egy közleményt adtak ki, amelyben azt írták: Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett, a kormány lépései pedig hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát.

Londoni pénzügyi elemzők szerint jók az esélyek arra, hogy az EU az idén megszünteti Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Cséfalvay Zoltán államtitkár szintén azt közölte: komoly esély van arra, hogy Magyarország még az idén kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól.

Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – az idén már várhatóan egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

607,5 milliárd forint a 2012-es államháztartási hiány, ami kisebb a 671,9 milliárd forintos módosított előirányzatnál. Így minden esély megvan rá, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos GDP-arányos, uniós módszertan szerinti hiánycél.