„Ha nem lesz összeomlás, akkor a siker reményéhez egyszer ki kell szállni reggel hét húszkor Mátészalka piacán az Audiból, és azt kell mondani a népnek, hogy helló, Szalka, itt vagyok, hajrá, hajrá.” Szigetvári Viktor mondta ezeket a Mozgó Világnak adott interjújában. A mondatból két tanulság vonható le: egyrészt nincs „összeomlás”, másrészt Bajnai Gordon legalábbis elkezdett dolgozni a „siker reményéért”, magyarul a miniszterelnök-jelöltségért. Mátészalka helyett mondjuk Gyulát, a reggel helyett délutánt, a hajrázás helyett reménykedést képzeljünk el, de az eredmény ugyanaz: a politikai ambíciók nélküli, technokrata exkormányfő vérbeli kampányhaknira indult – busszal, színes-szagos szórólappal és (ezúttal) Juhász Péterrel, valamint Szabó Tímeával (PM).
Volt protokollkör is pálinkával és emberekkel – pardon: polgárokkal – való találkozással, és persze, ahogy a falusi búcsú is elképzelhetetlen vattacukor nélkül, úgy kortestúra sincs lakossági fórum nélkül. A jelenleg E14–PM munkacímen termesztett bajnaista olajfa egy négycsillagos gyulai szálloda negyedik emeleti zsúfolt termébe vitte el a reményt. Itt azonnal kiderült: a választási mozgalomnak és szövetségnek egyaránt nevezett új SZDSZ szórólapjai legyezőnek is kiválók. (Az mno.hu korábban beszámolt róla: Bajnai lelkesen gyűjtögeti az SZDSZ-töredékeket, így próbál magának hátországot teremteni.)
„Én 30 %-al csökkenteném és 10 ezer munkahelyet teremtenék lakásszigeteléssel” – firkálta rá szó szerint ezt a mondatot Bajnai Gordon Gyulán a Fidesz rezsicsökkentést támogató aláírásgyűjtő ívére, majd aláírta, de csak ezt a mondatot, értesült a HVG internetes kiadása. A hírről a köztévé híradója is beszámolt (11.58-nál).
A legyezés susogását nagy huhúzással és tapssal kísért bevonulás szakította meg, majd Szabó Tímea ex-LMP-s mondott egy rövid, de annál ütősebb beszédet. Meg lehet és meg is fogjuk nyerni a 2014-es választásokat. Ezt nem tisztán euforikus, hanem meglepett huhúzással fogadták, de Szabó Tímea már jött is az indokkal: Magyarországon a dolgozó, becsületes emberek változást akarnak, mert nagyon rossz itt élni. Szavai drámaiságát ugyan ellenpontozta a háttérben szóló szolid liftzene, de nem hagyta abba: a kormánypárti képviselők veszélybe sodorják gyermekeink jövőjét és magyar családok százezreit alázzák meg. Sőt: minden társadalmi csoportot megaláznak és félnek egy kávézóban is beszélgetni azok, akik nem írták alá a rezsihazugság kérdőívét.
De Szabó Tímea tudta fokozni ezt is: ötéves fiáról mesélt, aki állítólag megkérdezte tőle, hogy ugye „azért dolgoztok, hogy Orbán Viktort leváltsátok és hogy Bajnai Gordon legyen a miniszterelnök?” Hogy mit válaszolt, azt persze nem mondta ki, átadta a szót Bajnai Gordonnak.
Aki először is engedélyt kért a zakó levételéért, majd üdvözölte az eseményeket kivetítő előtt követőket, és belekezdett a szokásos beszédébe: London a második legnagyobb magyar város (ahol egyébként ugyancsak rengetegen hallgatták meg őt), valamint a második Orbán-kormánnyal szemben fényezte a saját kabinetjének teljesítményét. Ezenkívül beszélt egy fiatalokat hazacsábítani vágyó programról a javarészt nyugdíjaskorú publikumának, meg arról, hogy falkában portyáznak a Fidesz szóvivői, hogy az ő nyakába varrják a devizahitelesek problémáit.
Megtudtuk továbbá, hogy az unortodoxia fényevés, amitől éhen fogunk halni, ha tovább folytatódik. Jöttek bátortalan kérdések az igazságos adórendszerről – „elvégre programkonzultáción vagyunk” –, majd így, E/3-ban Bajnai Gordon megkérdezte a közönséget, hogy mennyi volt a „Bajnai-kormány” alatt a minimálbér bruttója. A rezsicsökkentés szerinte abból áll, hogy elvették a kenyeret, és most a morzsákat adják vissza az embereknek. Nehezményezte is, hogy a Fidesz aktivistái vele is alá akarták íratni a kérdőívet, majd később föltette a kérdést a kormánypártra célozva: milyen emberek ezek, akik azt akarják, hogy megint féljünk? (Bajnai országjárásának somogyi állomásán is nyíltan nekiment a rezsicsökkentésnek.)
Kérdésre válaszolva elmondta, mintha kicsit hozzászoktunk volna a kétharmadhoz, ami Európában szokatlan, de ő azért nem adja fel ambícióit. Bajnai beszélt arról is, hogy ő kiegyezést akart, persze új alkotmánnyal vagy kétharmaddal vagy más módon. És mi van, ha nincs kétharmad? – tette fel magának a kérdést, amit meg is válaszolt egy amerikai közmondással: az elnök reményt hoz, és alkut köt. Vagyis: „a kormány visszautasíthatatlan ajánlatot tesz az ellenzékének”. Taktikai elemekről nem beszélt. Azt viszont elmondta, hogy azt az összefogást, ahol egynél több jelölt van, azt felejtsük el. Juhász Péter pedig arról beszélt, hogy egy hölgy Bajnai Gordon jelenlétében nem félt még a kameráktól sem.
