A szeptemberi jelentésben 2012-re 5,8, 2013-ra 5,0 százalékos inflációt jelzett az MNB szakértői stábja, júniusban a 2013-as előrejelzés 3,5 százalék volt. Az új prognózis szerint a maginfláció (amely nem tartalmazza a szabályozott árakat, a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok árait) jövőre 5,2 százalék lesz, 2014-ben pedig 3,7 százalék.
„Az MNB stábja által készített jelentés az előrejelzés szabályainak megfelelő novemberi és december elején érvényes euróárfolyammal számol” – mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője. (A jelzett időszakban az euró árfolyama 283-284 forint volt.)
Az uniós módszertan szerint a GDP-arányos 2013. évi államháztartási egyenleg az MNB előrejelzése szerint a szabad tartalékok törlése esetén 3,0 százalékos hiányt eredményez, míg a 400 milliárd forint összegű tartalékok törlése nélkül a hiány 4,4 százalék lesz.
A Fidesz közleménye tartalmazza, hogy a 2013-ra prognosztizált 3,5 százalékos infláció jelentős mértékben köszönhető a jövő év elejétől érvénybe lépő 10 százalékos rezsicsökkentésnek, amellyel a kormány több millió család mindennapjait teszi könnyebbé.
Mint kiemelték: „a kormány intézkedéseinek köszönhetően csökken az infláció”, s a csütörtökön nyilvánossá vált adatok egyértelművé teszik, hogy „minden előzetes riogatás ellenére 2013-ban nőnek a reálnyugdíjak, valamint a reálbérek”.
A kormány által bejelentett 10 százalékos háztartásienergiaár-csökkentés, amely az áram, a gáz és a távhő árát érinti, a jövő évi, korábban 5,0 százalékra várt fogyasztói áremelkedést egy százalékponttal mérsékli. Az MNB stábja szeptemberben még ötszázalékos háztartásienergiaár-emelkedéssel számolt.
A 2013-ra érvényes jövedéki adószabályok is módosultak a szeptemberi előrejelzéshez képest, ez a változás mintegy 0,5 százalékponttal csökkenti a jövő évi inflációt, így a két tétel együtt eredményezi azt, hogy az MNB stábja jövőre 3,5 százalékos inflációt vár.
Az MNB stábja jövőre a korábban várt 0,7 százaléknál kisebb, 0,5 százalékos GDP-növekedést vár, 2014-re a növekedés 1,5 százalékra gyorsul. A növekedés egyetlen forrása a nettó export lesz.
A jövő évi GDP összetevői közül a háztartások fogyasztása 0,2 százalékkal csökken (a szeptemberi prognózis –0,8 százalék volt), a beruházások is 0,2 százalékkal zsugorodnak (a szeptemberi prognózis stagnálást jelzett), ezen belül a magánberuházások 3,7 százalékkal esnek vissza (a szeptemberi mutató –2,1 százalék).
Az új inflációs prognózis szerint 2013-ban a versenyszférában a bruttó átlagkereset 4,9 százalékkal nő, ebben a szektorban a foglalkoztatottság 0,3 százalékkal csökken. A lakossági reáljövedelmek az új előrejelzés szerint jövőre 0,2 százalékkal nőnek a korábban várt 1,3 százalékos csökkenés helyett.
Elismerés Brüsszelből
Ismert, az Európai Bizottság kedden közzétett, átfogó jelentésében kiemelte: Magyarország rövid távon nincs kitéve fiskális fenyegetettségnek. Az értékelés szerint a pénzügyek fenntarthatóságának kockázata közép- és hosszú távon is alacsonynak mondható, feltéve, ha teljes mértékben megvalósítják a tervezett, Brüsszel által ambiciózusnak minősített fiskális konszolidációt, valamint jóval 2014 után is megőrzik az akkori szinten a célul kitűzött egyensúlyi helyzetet.
Részben a mezőgazdaságot sújtó aszálykár miatt 1,5 százalékkal csökken idén a magyar GDP, a jövő évi növekedésre vonatkozó prognózist pedig elsősorban a gyengébb külső konjunktúra miatt 0,3 százalékra mérsékelte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A meghirdetett költségvetési kiigazítások végrehajtásával tarthatónak ítélik 2012-ben és 2013-ban is a 2,7 százalékos hiánycélt, ezzel párhuzamosan az infláció lassú csökkenését várják.
A Magyar Nemzeti Bank kedden közzétett makrogazdasági előrejelzése szerint az idén 1,4 százalékkal csökken, 2013-ban már 0,5 százalékkal nő, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal bővül a magyar bruttó hazai termék.
