A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írja: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 decemberében 243 300 forint volt a nemzetgazdaságban, ami 4,9 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó bér 157 100 forintot tett ki, 3,1 százalékkal emelkedett 2011 decemberéhez viszonyítva, ez azonban az NGM szerint nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények kedvező hatását. A minisztérium rámutat: mind a bruttó, mind a nettó bérek szintje decemberben volt a legmagasabb a 2012-es év folyamán, a 2011-ben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér-alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható.
A versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére decemberben 260 200 forintot tett ki, míg a nettó kereset, 6,2 százalékos növekedéssel, 167 700 forinton állt. A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak – közfoglalkoztatottak nélkül számított – bruttó átlagkeresete 5,8 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, jelenleg 210 000 forinton áll. A legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, melyet az energiaipari szektor, majd az információ és kommunikáció követ.
A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltató, illetve vendéglátó ágazatokban dolgozók kerestek. A mérséklődő infláció, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítése, valamint a minimálbér-emelés továbbra is érezteti kedvező hatását a nemzetgazdasági bérek alakulásában. Az év elején végrehajtott rezsicsökkentés a lakossági árszínvonal mérséklésén keresztül várhatóan további kedvező hatást fog gyakorolni a családok számára rendelkezésre álló reáljövedelmek alakulására is.
A Lánchíd Rádióban korábban Árokszállási Zoltán, az Erste Bank vezető elemzője azzal magyarázta a fizetések várható nettó növekedését, hogy bár a bruttó bérek nem emelkednek annyival, mint tavaly, az infláció jóval alacsonyabb lesz, így több pénzzel gazdálkodhatnak az emberek. Az Erste Bank vezető elemzője szerint ezzel párhuzamosan várhatóan az államháztartási hiány is 3 százalék alatt marad, ha a kormány következetesen tartja a szigorú gazdálkodást.
Januárban a szaktárca azzal indokolta az idei reálbér-emelkedést, hogy csökkent az infláció és véglegesedett az arányos, egykulcsos adórendszer. Felhívták a figyelmet azonban arra, hogy az eredményre „komoly veszélyt jelentene Bajnai Gordon és az Együtt 2014 minimálbéreket csökkenteni szándékozó javaslata”.
