Felnőttkorukban is segíteni igyekszik a kormány azokon a korábban állami gondozásban nevelkedett fiatalokon, akik tanulni szeretnének – derül ki a gyermekvédelmi törvény az Országgyűlés által elfogadott módosításából. Ennek köszönhetően a jövőben huszonöt éves koráig maradhat utógondozói ellátásban minden olyan fiatal, aki felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, és 24 éves korukig lakhatnak az otthonban azok a fiatalok, akik felnőttképzésben vesznek részt, vagy köznevelési intézménnyel hallgatói jogviszonyban állnak. A hallgatók, diákok egy korábbi jogszabály-módosítás miatt csak 22 éves korukig maradhattak volna a rendszerben.
A kormány célja, hogy segítse az állami gondozott fiatalok beilleszkedését a társadalomba, és növelje versenyképességüket a munkaerőpiacon.
Ezt szolgálja az a módosítás is, amelynek értelmében a jövőben a gyámhatóság elrendeli az otthonteremtési támogatást igénylő fiatalok utógondozását, és a támogatás céljának megvalósulásáig segítik a fiatalt. Szakemberek szerint erre azért van szükség, mert sokan albérletre költik, illetve néhány hónap alatt felélik a kapott pénzt, majd munka híján az utcára kerülnek. Az otthonteremtési támogatás célja ezzel szemben az, hogy elősegítse az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását. A támogatás – egyéb vagyonnal nem rendelkező jogosult esetében – a nevelésben eltöltött évek számától függően 1,14–1,71 millió forint.
A törvénymódosító csomag másik nagy pillére az állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek családban való elhelyezése. A jogszabály előírja, hogy a szakellátásba idén december 31. után bekerülő 12 éven aluli gyermekeket mindenképpen befogadó szülőnél kell elhelyezni. Az otthonban történő elhelyezés csak akkor jöhet szóba, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, vagy a testvérek együttes elhelyezésére más módon nincs lehetőség, valamint ha átmeneti elhelyezés esetén a gyermek törvényes képviselője azt kifejezetten kéri, és ez nem ellentétes a gyermek érdekeivel. A harmadik életévüket be nem töltött, jelenleg gyermekotthoni gondozás alatt álló gyermekeket jövő év december 31-ig, a három és hat év közöttieket 2015 év végig, a 6–12 év közöttieket pedig 2016. december 31-ig kell családban elhelyezni. Befogadó szülőnek az minősül, aki átmenetileg vagy tartósan saját háztartásában nyújt teljes ellátást a gyermekeknek.
Ahhoz, hogy 3 éven belül valamennyi, jelenleg gyermekotthonban nevelkedő 12 éven aluli gyermek családban nevelkedhessen, a jelenleginél több nevelőszülőre van szükség. A hivatás társadalmi presztízsének növelése mellett ez is az indoka annak, hogy januártól foglalkoztatási jogviszonnyá alakítják a nevelőszülői feladatellátást, így a nevelőszülő egyéb munkavégzés nélkül is jogosult lesz majd nyugdíjra, munkanélküli-ellátásra, szabadságra, végkielégítésre. A státus átalakítása után a nevelőszülők havi jövedelme átlagosan 5–45 ezer forinttal nő.
Kiszélesítik a lehetséges nevelőszülők körét is: eddig a nevelőszülő legalább 18, legfeljebb 45 évvel lehetett idősebb az általa nevelt gyereknél, a jövőben a felső határ ötven évre emelkedik. Felemelik a nevelőszülőknél nevelhető gyermekek számát is: eddig egy nevelőszülő saját gyermekeivel együtt legfeljebb négy gyermekről gondoskodhatott, a jövőben azonban hat gyermeket is nevelhet. Kivételt képez ez alól a különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermekek gondozása, az ilyen gyermekek esetében minden ilyen gyermek után további egy fővel kell csökkenteni a létszámot.
Részletek a szerdai Magyar Nemzetben.
