Orbánék hazaküldték, a Tisza hátán most visszatérne Magyarországra a megszorításokat sürgető IMF

A Tisza Párt gazdasági programja szinte betűről betűre követi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megszorító receptjét: adóemelés, nyugdíjcsökkentés, és a rezsitámogatás eltörlése. Az Orbán-kabinet 2010 után hazaküldte az IMF-et és a rezsi mellett a közterhek erőteljes csökkentésébe kezdett, a nemzetközi szervezet most Magyar Péterék hátán térhetne vissza.

Radikális, egész Európát érintő megszorításokat javasol a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ellenkező esetben a kontinens országait adósságrobbanás fenyegeti – derül ki a szervezet minap kiadott jelentéséből. Alfred Kammer, az IMF európai igazgatója úgy fogalmazott, hogy az elöregedés, az egészségügyi és védelmi kiadások, valamint az energiabiztonság költségei drasztikusan növekednek.

A Tisza Párt gazdasági programja szinte betűről betűre követi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megszorító receptje (Fotó: AFP)

Emiatt a valutaalap 3,5 százalékos kiadáscsökkentést sürget a következő öt évben, különösen Franciaországban és Belgiumban. Kelet-Európát és kifejezetten Magyarországot tekintve kissé más a javaslat: adóemelés. Mégpedig a progresszív adórendszer, illetve kifejezetten a személyi jövedelemadó mértékének növelése szerepel a globális szervezet iránymutatásában. De itt nincs vége a szigorítások sorának, ugyanis a jóléti rendszert is érintve a magasabb nyugdíjkorhatár, az emelendő egészségügyi költségek és rezsi, valamint kevesebb állami támogatás is a lista része.

Adóemelés és adóemelés

Az IMF szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban (ahová Magyarország is tartozik) még van tér a megszorításokra és adóemelésekre, különösen a lakossági és a vállalati adók terén. A jelentéstevők megfogalmazása szerint nagyobb lehetőség kínálkozik az állami bevételek növelésére például a személyi jövedelemadó kulcsainak emelésével és az adórendszer progresszívvá tételével, illetve a társasági adókulcsok felsrófolásával. Az indoklás szerint ezek az adónemek alacsony szinten állnak, tehát van felfelé mozgástér – ez így igaz, hiszen az Orbán-kabinet az elmúlt másfél évtizedben sokat tett azért, hogy ezeket az adókulcsokat minél lejjebb szorítsa. Ennek eredményeként maradt több pénz a családoknál, az extra pedig részben a kiskereskedelemben és a vendéglátásban jelent meg, vagyis az emberek magukra fordíthatták a fizetésük egyre nagyobb hányadát.

A lépcsőzetes rendszerű személyi jövedelemadó, vagyis a progresszív adóztatás a Tisza Párt egyik legrombolóbb hatású lépése lenne kormányra kerülése esetén. A korábban kiszivárgott tervek szerint ugyanis a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó éves szinten bruttó ötmillió forintos jövedelemig, azaz csak egy szűk réteg számára maradna érvényben. Havi bruttó 416 ezer forintos keresettől 22 százalékos adókulcsot vetnének ki a munkavállalókra, 1,25 millió forint feletti jövedelmek esetében pedig 33 százalékos kulcs lépne életbe. Megjelent hírek arról is, hogy a Tisza drasztikusan, akár háromszorosára emelné a társasági adót is, miközben a tőkejövedelmeket sávosan, 20–40 százalék között adóztatná.

Szerintük probléma a 13. havi nyugdíj

Nyugdíjreformokat is javasol az IMF: a közterhek emelése nem lenne elég a világszervezetnek, a nyugdíjkorhatár növelését és a nyugdíjak csökkentését is szorgalmazza. Egészen hasonló dolgokról nyilatkoztak korábban a Tisza Párt környékéről: Simonovits András a nyugdíjak megadóztatását vetette fel, miután a Nők40 program eltörlésének szükségességéről beszélt. Petschnig Mária Zita pedig a 13. havi nyugdíj megkurtításáról is elmélkedett, csak úgy, ahogyan az IMF 2021-es jelentésében is szerepel a plusz egy havi juttatás, mint költségvetési gondot okozó tétel.

Másként látja a helyzetet a magyar kormány, ami hűen mutat, hogy nemsokára érkezik a 14. havi nyugdíj is , ahogyan Orbán Viktor fogalmazott, „hiába nem tetszik a nemzetközi bankárhálózatnak”.

Rezsiemelés

Egy korábbi, 2025. szeptember 5-i IMF jelentés a rezsicsökkentés rendszerét is kritizálta azzal az érvvel, hogy késlelteti a fosszilis energiahordozók 2030-ra megcélzandó teljes kivezetését, mivel nem ösztönöz takarékosságra – ez a logika egy az egyben megjelenik a tiszás körökben is. „Ami szerintünk nagyon segítené a lakosság érdekét és helyzetét: egyrészt ösztönözni kellene a megtakarításra, mert a jelenlegi formájában ez nem ösztönzi az embereket a megtakarításra, mert ha úgyis olcsó, akkor miért foglalkoznának vele, hogy mennyit fogyasztanak” – fogalmazott egy ízben Gerzsenyi Gabriella, Magyar Péter pártjának EP-képviselője.

Azonban a magyar kormány 2012 óta úgy látja: a lakosság helyzetét és érdekét az segíti, ha a jövedelme minél kisebb hányadát szükséges a rezsikiadásokra fordítania. Érdemes tudni, hogy a Századvég felmérése szerint az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai között. A fosszilisek 2030-ig való kivezetéséről pedig itt és most annyit érdemes megjegyezni, hogy az nemcsak Magyarországon lehetetlen, de az összes többi uniós államban is. Az viszont figyelmet érdemel, hogy hazánkban az idén már több mint háromszázezer háztáji napelemes rendszer működik, míg 2012-ben legfeljebb 2500 üzemelhetett. A robbanásszerű növekedés nagyrészt az állami támogatásoknak köszönhető, vagyis a kormány erről az oldalról is felkarolta a rezsikiadások területét.

Hazaküldte a kormány az IMF-et

Érdemes felidézni, hogy 2008-ban az államcsőd elkerülése érdekében a Gyurcsány-kormány húszmilliárd euró értékű hitelkeretet igényel, és fel is vett belőle 14 milliárd eurót. Az összeg legnagyobb részét az IMF adta, a többit a Világbank és az EU. A kölcsönért hatalmas árat fizetett az ország: megszorítások egész sorát vezette be az akkor már Bajnai Gordon irányította kabinet. A mai történések szempontjából is lényeges, hogy akkor törölték el például a 13. havi nyugdíjat is.

A mostani kormánypártok a 2010-es választási győzelmük után azonnal szakítottak a balliberális kabinetek politikájával és a közteherviselés rendszerének erőteljes átalakításába kezdtek. Erre Orbán Viktor egy 2019-es interjúban így emlékezett: Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, amire a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Azt is akarták, hogy a bankok a devizahiteleket százszorosan bevasalhassák az embereken, a magyar kormány ehelyett elszámoltatta a bankokat. Hozzátette: Brüsszel azt is mondta, engedjük be a migránsokat, a kormány viszont kerítést épített és továbbra sem hajlandó elfogadni a kötelező betelepítési kvótát.

Az Orbán-kormány 2013 nyarán, idő előtt fizette vissza az IMF-kölcsönt. Olyan gyorsan és méretéhez képest olyan nagy összeget – 2,2 milliárd eurót –, mint Magyarország, még egyetlen európai állam sem végtörlesztett idő előtt a Nemzetközi Valutaalap történetében.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Csudai Sándor)