A 2008-as szerződésben foglalt, összesen 20 milliárd eurós óriáshitelből így már csak az Európai Uniótól felvett kölcsön még esedékes részletei maradnak hátra. Jövő év őszén kétmilliárd eurót kell törleszteni, míg 2016-ban további másfél milliárd euró visszafizetése válik esedékessé.
Hazánk nemcsak a gyors visszafizetést tekintve emelkedik ki a segítségre szorult országok közül, hanem abban is, hogy képes a piacról megújítani lejáró kötelezettségeit. Románia ugyanakkor csak egy harmadik hitelcsomaggal tud majd – jelen állás szerint – kikeveredni az uniós túlzottdeficit-eljárásból, Lengyelország is kénytelen volt 2015-ig meghosszabbítani az eredetileg 2011-ig tartó, úgynevezett rugalmas hitelkeretét, Görögország, Írország és Portugália pedig az óriáshitelek ellenére továbbra is pénzügyi nehézségekkel küzd.
Az IMF közgazdászai szerint a kilábalást a szerkezeti problémákon kívül a bankok rossz mérlegei is akadályozzák, és amíg nem fejeződik be ezek megtisztítása, vagyis a rossz, bedőlt hitelek leírása, illetve a feltőkésítés, addig nincs is esély javulásra. Az állatorvosi ló ebből a szempontból kétségkívül Görögország, ahol az IMF–EU–EKB-programokból eddig egyik sem valósult meg, és ma már 2016-ra teszik a növekedés várható elindulását, miközben a munkanélküliségi ráta nagy magasságokba emelkedett. Némi javulás csak 2020-ra várható, vagyis Görögország gyakorlatilag elveszített egy évtizedet.
Részletek a hétfői Magyar Nemzetben.
(Szabó Anna)
