Augusztus közepére szabadulunk az IMF-hiteltől

Magyarország a lejárat előtt, 2013. augusztus 12-éig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF-hitelét.

Orbán Viktor kormányfő szombaton Tusnádfürdőn bejelentette: az IMF-hitel törlesztésével kapcsolatban arra utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy – bár csak később járna le a Nemzetközi Valutaalapnak fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen. „Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt” – hangsúlyozta akkor a miniszterelnök.

A gazdasági tárca hétfői közleményében azt írta: „Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 25-én levélben jelezte Mr. Reza Moghadam, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója felé, hogy Magyarország még az esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-éig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF-hitelét. Ez a lehetőség csak azon országok részére áll fenn, amelyek megfelelő szintű tartalékokkal, fegyelmezett költségvetési politikával és kedvező befektetői megítéléssel rendelkeznek.”

„A kedvező piaci környezet és a Magyarország iránti befektetői bizalom az utóbbi évek legkedvezőbb hozamait és ötéves cds-felárát eredményezte. A magyar állam ennek következtében kedvező finanszírozási feltételek mellett jelentős betétállományt építhetett fel. Tekintettel arra, hogy az IMF-hitel előtörlesztésére szolgáló források így rendelkezésre állnak, a kormány a hitel előtörlesztéséről döntött” – olvasható a közleményben, amely kiemeli, az elmúlt három év kormányzati munkájának komoly szerepe van a hitel idő előtti visszafizetésében.

Ismert, a magyar állam a szocialista kormányzat idején – az MNB nélkül – 7,5 milliárd euró értékű hitelt hívott le az IMF-től. Az ebből jelenleg fennálló tőketartozás mértéke 2,2 milliárd euró, amelynek utolsó nagyobb törlesztőrészlete 2014 márciusában lenne esedékes.

A minisztérium közleménye hangsúlyozza: a kormány az IMF-hitel teljes visszafizetésével fontos lépést tesz az egyre nagyobb arányú piaci finanszírozás felé, emellett kamatmegtakarítást is biztosít a költségvetés számára. Ráadásul a kifejezetten erre a célra feltöltött devizabetét egyenlege az előtörlesztést követően is biztonságos szinten marad.

Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az MTI-nek hétfőn azt mondta, rövid távon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot az IMF-hitel végtörlesztése, de összességében nem változik érdemben az adósság. Az ÁKK vezetője emlékeztetett, hogy az első negyedév végén 82 százalék fölé ugrott az államadósság GDP-hez viszonyított aránya. Hozzátette: ennek oka részben az, hogy az év elején már volt olyan pluszkibocsátás, amely a mostani hitel-visszafizetést finanszírozza. Az adósságot csak egy korábbi kibocsátásból tudja kifizetni az ország, ezért nem változik összességében az államadósság – magyarázta. Elmondta azt is, hogy az ÁKK idei kibocsátási tervét érdemben nem befolyásolja a hitel-visszafizetés.

A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága közben úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan – tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t. A jegybank rövid közleményében leszögezi: az előtörlesztés nincs hatással a jegybank devizatartalék-megfelelési mutatóira, ugyanis a hátralévő hiteltörlesztések az előtörlesztéstől függetlenül is egy éven belül esedékesek volnának. Az előtörlesztésnek kismértékű pozitív hatása lesz a jegybank 2013-as és 2014-es eredményére – olvasható a jegybanki közleményben.

Másfél év óta először éves összevetésben is növekedhetett a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben – jósolták hétfői előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai az európai felzárkózó gazdaságokról összeállított, hétfőn ismertetett új prognózisukban közölték, hogy az általuk használt növekedéskövető mérési modell – GDP tracker – jelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben 0,3 százalék körüli ütemben növekedhetett éves összehasonlításban. Ez 2011 vége óta az első éves növekedés lenne a magyar gazdaságban – hangsúlyozták a Capital Economics londoni szakértői.