A családi támogatások megnyirbálása, az egykulcsos adórendszer eltörlése után most a nyugdíjak csökkentéséről, valamint megadóztatásáról beszélt egy tiszás szakértő.
Simonovits András baloldali közgazdász a 24.hu-nak adott interjújában beszélt arról, hogy
a jelenlegi nyugdíjrendszer túl bőkezű az induló nyugdíjaknál, ezért csökkenteni kellene őket, a mostanihoz képest jobban megadóztatva.
A Tisza szakértője úgy fogalmazott, a nyugdíjrendszer most túl bőkezű, jobban kéne csökkenteni a magas induló nyugdíjakat, mint az alacsonyabbakat, tehát úgy kéne visszafogni a rendszert, hogy a szegényebbek ne legyenek még szegényebbek. Mindennek megvalósítását Simonovits egy bűvszóval magyarázta, ez pedig a degresszió. Szerinte ez most is működik, hogy a legmagasabb nyugdíjakat plusz tíz-húsz százalékkal megadóztatják. Hozzátette: ezt a degressziót lehetne fokozni.
A tiszás szakértő szavaiból egyértelműen kiderült, ő a nyugdíjak jelentős részét csökkentené.
Simonovits korábban az ATV műsorában árulta el, hogy a Tisza Párt köreihez tartozik, és
a választás megnyerését követően emelnék a nyugdíjkorhatárt és eltörölnék a Nők40 programot.
Ismert, nem ez az első olyan tiszás terv, ami a nyugdíjakat vette górcső alá. Surányi György egykori jegybankelnök, ma tiszás tanácsadó a 13. havi nyugdíjat támadta. Magyar Péter tanácsadója szerint semmilyen alapja nincs a 13. havi nyugdíjnak, hiszen ő mindig 12 havi járulékot fizetett. A gondolatmenet sántít ugyan, de egybevág az Európai Bizottság ajánlásaival, amely évek óta támadja a Fidesz által bevezetett intézkedést.
A dolog érdekessége, hogy nemcsak Surányi, hanem a szintén tiszás tanácsadó, Petschnig Mária Zita is támadja a Fidesz által bevezetett 13. havi nyugdíjat.
Petsching arról beszélt, hogy ő átlagolná a juttatást, és megkurtítaná a 13. havi nyugdíjat.
Az Ellenpont pedig arról írt, hogy egyéb kiszivárgott tiszás tervek is negatívan érintetnék a magyar nyugdíjasokat. A Tisza háza tájáról kiszivárgott
háromkulcsos jövedelemadó terve a nyugdíjas munkavállalóknak aránytalanul nagy adóemelést jelentene,
amelynek mértéke arányaiban nagyobb lenne, mint az aktív korúak esetében. Ennek oka, hogy a nyugdíj mellett dolgozók nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, csak jövedelemadót.
