Tisza-adó: célkeresztben a családok

Az elmúlt napok eseményei alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a Tisza Párt esetleges 2026-os győzelme alapjaiban írná át a magyar adózás és a családok támogatásának rendszerét, veszélyeztetve mindazokat az intézkedéseket, amelyek elismerik a munkából élő szülőket és garantálják a családok anyagi biztonságát. A Tisza Párt gazdasági kabinetjének kiszivárgott tervei szerint ugyanis „2026-ban szükség lesz egy, az egész adórendszert alapjaiban érintő korrigálásra”, amelynek következtében a jelenlegi egykulcsos 15 százalékos személyi jövedelemadó helyett háromsávos, progresszív adórendszert vezetnének be, ezenfelül pedig a családi adókedvezmények rendszerét is felülvizsgálnák.

A dokumentum szerint a Tisza Párt 15, 22 és 33 százalékos kulcsokkal vezetné be a progresszív adózást.

A jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó éves szinten bruttó ötmillió forintos jövedelemig, azaz csak egy szűk réteg számára maradna érvényben. Havi bruttó 416 ezer forintos keresettől 22 százalékos adókulcsot vetnének ki a munkavállalókra, 1,25 millió forint feletti jövedelmek esetében pedig 33 százalékos kulcs lépne életbe.

További Vélemény híreink

Itt a vég, brutális lejtmenetben van a Tisza Párt

Nézzük, mit is jelent mindez a számok nyelvén!

Ha a bruttó 704 400 forintos átlagkeresetet vesszük alapul, a 22 százalékos Tisza-adó, valamint a családi adókedvezmény és az édesanyák szja-mentességének megszüntetése következtében a családok havi jövedelme jelentősen csökkenne, nemtől, életkortól és a gyermekek számától függően.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért számításai szerint egy egygyermekes édesanya jövedelme 40 ezer forinttal, egy kétgyermekes, 40 év feletti édesanyáé százezer forinttal mérséklődne, míg egy 40 év alatti, kétgyermekes anya, aki 2026 januárjától teljes adómentességet fog kapni, ennél is nagyobb, 205 ezer forintot meghaladó veszteséget szenvedne el.

A három- és négygyermekes édesanyák esetében a csökkenés még drasztikusabb, előbbieknek még az szja-mentesség nélkül is havi 218 ezer, utóbbiaknak 256 ezer forint mínuszt jelentene, az adómentességet is figyelembe véve pedig egységesen 256 ezer forinttól esnének el havonta.

Az édesapák helyzete is hasonló: az egygyermekes apák jövedelme 40 ezer forinttal, a kétgyermekeseké százezer forinttal, a háromgyermekeseké 218 ezer forinttal, míg a négygyermekeseké 256 ezer forinttal csökkenne. Az anyák és az apák együttes jövedelmét vizsgálva a nagycsaládosok veszteségei a legjelentősebbek, a háromgyermekes átlagbért kereső szülők együttesen 344 ezer forinttól esnének el havonta.

Különösen szembetűnő, hogy a négygyermekesek még a legalacsonyabb bérek mellett is több százezres veszteséggel számolhatnának, két minimálbért kereső négygyermekes szülő összesen 195 ezer forinttól esne el minden hónapban.

A családok mellett a 25 év alatti fiatalok is súlyos terhekkel szembesülnének, ha megszűnne az egykulcsos adózás és az szja-mentességük. A fiatal munkavállalók 2022. január 1-je óta az átlagbérig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó alól. Számukra a progresszív adó bevezetése átlagbérnél 20 ezer forint mínuszt jelentene és ha eltörölnék az szja-mentességet is, akkor havonta 98 ezer forinttól esnének el.

A most kiszivárgott adóemelési tervezet világosan mutatja, hogy a Tisza Párt elképzelései valójában hadüzenetet jelentenek minden dolgozó szülő, sőt minden dolgozó számára, akiknek a bruttó fizetése meghaladja a 416 ezer forintot. Ez a módszer kísértetiesen emlékeztet a 2010 előtti kormányzás gyakorlatára, amely szintén a családokat és a munkából élőket sújtotta, megfosztva az embereket a biztonságtól és a tervezhető jövőtől.

A tervezett intézkedések ugyanis nemcsak drámai csapást mérnének a családok költségvetésére, hanem súlyos terheket rónának a fiatal generációkra is. Ezen túlmenően gyengítenék a magyar bérek versenyképességét, erősítenék a feketegazdaságot és visszavetnék a foglalkoztatottságot is, emellett pedig büntetnék azokat, akik munka mellett gyermeket nevelnek.

A Tisza-adóval megszűnne az a család- és munkabarát adórendszer, amely az elmúlt másfél évtizedben egyszerre javította hazánkban a munka- és gyermekvállalási kedvet.

2026-ban tehát a tét nem kevesebb, mint a családok biztonságának és az emberek megélhetésének garantálása, amely egyben a hosszú távú demográfiai és a gazdasági stabilitás záloga is.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke