A magyar családpolitika az élet számos területén nyújt segítséget a gyermeket nevelőknek az otthon megteremtésétől, vagyis a lakásvásárlástól kezdve a gyermeknevelés időszakán át egészen az iskoláskor végéig, sőt utána is. A támogatások rendszerének lényeges része a családi adókedvezmény, amelynek bevezetése fontos mérföldkövet, egyúttal szemléletváltást is jelentett 2011-ben, mostani megduplázása pedig tovább erősíti a családi kassza egyensúlyát, elősegítve a gyermeket nevelők gyarapodását és a társadalmi igazságosságot.
A családi adócsökkentési program részeként 2025. július 1-jétől másfélszeresére emelkedik a családi adókedvezmény havi összege, ami egy gyermek esetén 15 ezer, két gyermek esetén hatvanezer, három gyermek esetén pedig összesen 148,5 ezer forintot hagy a családoknál. A program második lépéseként 2026. január 1-jétől az adókedvezmény összege duplájára emelkedik, ami egy gyermek esetén húszezer, két gyermeknél összesen nyolcvanezer, három vagy több gyermek esetén pedig 198 ezer forint kedvezményt jelent, és a járulékokból is érvényesíthető.
Az adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, vagyis az érintettek nettó és bruttó bére közti különbség kisebb lesz, mintha normál módon adóznának, így nagyobb megtakarításhoz jutnak a szülők. Ez egy olyan kedvezmény, amelyet nemcsak az anya, hanem az apa is érvényesíthet, ráadásul meg is oszthatják egymás között. Ez lényeges segítség, nem meglepő tehát, hogy az intézkedés széles körű társadalmi támogatottságot élvez. Ezt a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legutóbbi, reprezentatív kutatásának adatai is igazolják: a magyarok négyötöde szerint társadalmilag igazságos, ha a gyermeket nevelő szülők az adócsökkentéssel több pénzhez jutnak. Hasonlóan nagy mértékben értenek egyet az emberek azzal is, hogy a gyermeket nevelő, dolgozó szülők kevesebb adót fizessenek, mint mások.
A családi adókedvezmény az eltartottak számát veszi alapul, vagyis mértéke a gyermekszámmal emelkedik – ez ugyancsak társadalmi igazságosságot erősítő tényező, hiszen a több gyermek nemcsak nagyobb örömöt, de több feladatot és sokkal nagyobb kiadást is jelent a szülőknek. Ezért is lényegi szempont, hogy több gyermek nevelése ne jelenthessen szegénységi kockázatot, hanem éppen ellenkezőleg, inkább anyagi előnyt biztosítson a családoknak.
Az adókedvezmény ugyanakkor – mivel jövedelemszerzéshez kötött – a munkaalapú társadalom koncepcióját is erősíti. A KINCS kutatási eredményei azt mutatják, hogy ez hazánkban teljes támogatottságot élvez, hiszen az emberek 95 százaléka szerint fontos, hogy a szülőknek legyen munkajövedelmük, és ne csak a családtámogatásokból akarjanak megélni. Az új adócsökkentési program és ennek kiemelt részeként a családi adókedvezmény megduplázása a családok gyarapodását szolgálja és csökkenti a gyermekesek jövedelemhátrányát – utóbbi a KINCS kutatása szerint az emberek kétharmada szerint így igazságos.
A családi adókedvezmény összege az eltartott gyermekek számától függően nő, ami társadalmi szempontból ugyancsak igazságos és megalapozott, hiszen több gyermek felnevelése ugyanakkora szülői keresetből többszörös kiadást jelent. Ez az indoka annak, hogy a családi adókedvezmény a sokgyermekes családokban nagyobb összegben érvényesíthető. A családi adókedvezmény megduplázásával továbbra is az egygyermekes családokban marad a legmagasabb az egy főre jutó nettó jövedelem, de az új adócsökkentési intézkedések hatására már kisebb lesz az eltérés mértéke, és tovább zárul az olló a családok között az egy gyermekre fordítható nettó jövedelmekben.
A 2010-es családbarát fordulat óta felépült támogatási rendszer a lehetőségek széles skáláját nyújtja a családoknak, nem elvéve, majd visszaosztva számukra a pénzeket, hanem eleve otthagyva náluk a megkeresett jövedelmüket.
Mindeközben a családtámogatási rendszer tiszteletben tartja a szülők döntési szabadságát, az intézkedések a jövedelemszerzést, ezáltal a felelős gyermeknevelést ösztönzik. Az immár tizenöt éve működő és tovább bővülő családi adózáson alapuló családpolitika a társadalmi igazságosság egyik legfontosabb bástyája.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke
