2020 óta a válságok és a kihívások korát éljük, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az emberek mindennapi életére és döntéseire, különösen a családalapítás terén. A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság és energiaválság Európa-szerte visszavetette a családalapítási kedvet, ami a születésszámok jelentős visszaeséséhez vezetett. A legfrissebb adatok szerint 2023-ban az Európai Unióban mindössze 3,66 millió gyermek született, ami 5,5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
A születések számának mérséklődése különösen a háborúhoz közeli országokban volt jelentős: Romániában 14, Lengyelországban 11, Csehországban pedig tíz százalékkal kevesebb gyermek jött világra, miközben Magyarországon ez a visszaesés 2022–2023 között mindössze 2,2 százalék volt.
A születések számának hazai mérséklődéséhez jelentősen hozzájárulnak azok a történelmi örökségek, amelyek a Ratkó- és a Bokros-korszakban gyökereznek. A Bokros-csomag miatt nem születtek meg a Ratkó-dédunokák a 90-es évek második felében, emiatt mostanra drámaian csökkent a szülőképes korban lévő nők száma.
A 90-es évek közepének családellenes megszorításai következményeként 322 ezerrel kevesebb 20–39 éves nő él ma Magyarországon, mint 2010-ben. Ezen női korosztály létszáma 2010–2024 között 21 százalékkal csökkent, a születések száma 13 százalékkal mérséklődött, miközben az ezer ilyen korú nőre jutó születések száma 10 százalékkal növekedett, azaz napjainkban kevesebb nő arányaiban több gyermeket hoz a világra.
Ugyanez látszik nemzetközi összehasonlításban is, hiszen 2010–2023 között Magyarországon nőtt az ezer 20–39 éves nőre jutó születések száma a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Hazánkban ráadásul a külföldi anyáktól származó születések aránya kifejezetten alacsony (4,6 százalék) az unió átlagához képest, ahol minden negyedik gyermek külföldi anyától születik, nálunk tehát a migráció nem játszott szerepet a növekedésben. Ennek eredménye az is, hogy
2011–2022 között az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám értéke, 2022-re hatodik helyre kerülve az utolsó helyről a rangsorban.
A születésszám visszaeséséhez tehát jelentősen hozzájárul a szülőképes korú nők számának csökkenése, miként a koronavírus-járvány, valamint a háború hatásai is visszavetették a családalapítási kedvet. Számításaink szerint ha az anyai korosztály létszáma a 2010-es szinten maradt volna, akkor 2024-ben – a tavalyi gyermekvállalási magatartás mellett – a ténylegesen megszületett 77 500 gyermek helyett 100 017 gyermek született volna, az elmúlt 14 évben pedig 212 ezerrel több újszülöttnek örülhettünk volna, ha nincs változás a szülőképes női korosztály létszámában.
Az idei év azonban jó eséllyel pozitív változásokat hoz a magyar családok életébe. A 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv intézkedéseinek köszönhetően olyan új intézkedések és támogatások lépnek életbe, amelyek segítik az életkezdést, a családalapítást, a gyermeknevelést és az otthonteremtést is.
A fiatalok számára január elejétől elérhetővé vált a munkáshitel és az évi 1,8 millió forintos lakhatási támogatás. A családalapításhoz a kibővített babaváró támogatás ad akár 11 millió forintos induló tőkét minden házaspárnak, ahol a feleség 35 év alatti. A fizetés száz százalékát kitevő csecsemőgondozási díj és a 407 ezer forintra növekedett gyermekgondozási díj biztosítja a kisgyermekes édesanyák anyagi biztonságát, amelyek után a harminc év alatti anyáknak még személyi jövedelemadót sem kell fizetniük. A duplájára növekvő családi adókedvezmény pedig minden gyermekes munkavállaló számára fontos előrelépést jelent annak érdekében, hogy anyagilag jobban járjanak azokhoz képest, akik nem nevelnek gyermeket.
Folytatódnak emellett a bölcsődefejlesztési projektek, a gyermekétkeztetési és tankönyvellátási programok, a gyermekek ingyenes közösségi közlekedésének biztosítása, illetve a gyermeküdültetés támogatása, amelyek szintén a családok mindennapi életének megkönnyítését és a gyermekneveléshez kapcsolódó költségek csökkentését szolgálják.
A lakhatás megfizethetőségét továbbra is garantálja a rezsicsökkentés, a lakáskörülmények javítását pedig a Szép-kártya felújítási célú felhasználhatósága és a települések kilencven százalékát lefedő vidéki otthonfelújítási program, amely a családosok mellett már az ötezer főnél kisebb településen élő nyugdíjasok számára is elérhetővé válik. A 13. havi nyugdíj állandósítása pedig biztosítja az idősek anyagi biztonságát, életminőségük javítását.
2025 tehát egy új, kedvező időszak kezdetét jelentheti a magyar családok számára, amely segíthet lezárni a mögöttünk hagyott válságok és kihívások időszakát.
Tavaly év végi felmérésünk szerint a magyarok többsége – hetven százaléka – bizakodóan tekint a 2025-ös évre, és sokan remélik, hogy a háborús helyzet enyhülésével újra a biztonság, a stabilitás és a fejlődés időszaka köszönthet ránk.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke
