Magyarországon az otthonteremtés az elmúlt másfél évtized kormányzati politikájának egyik kiemelt területe, hiszen a saját, önálló családi otthon a biztonságos és kiegyensúlyozott családi élet alapját jelenti. A saját otthon megléte nemcsak a mindennapok stabil hátterét biztosítja, hanem – ahogy a kutatásaink is igazolják – a családalapítás és a gyermekvállalás három legfontosabb feltételének egyikét jelenti a magyarok számára. Nem véletlen tehát, hogy
2010 óta a magyar kormány számtalan módon támogatta és támogatja az otthonteremtést, az otthonok felújítását és a lakhatási körülmények javítását, a családok aktuális élethelyzetéhez, igényeihez és az ország gazdasági lehetőségeihez igazodva.
E törekvések egyik legjelentősebb eredménye a 2015-ben elindított családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely hazánk történetének eddigi legnagyobb szabású otthonteremtési programja lett, s amely időről időre új elemekkel bővülve (csokkölcsön, adóvisszatérítés, jelzáloghitel-elengedés, falusi csok, illetékmentesség csokkal vásárolt ingatlan esetén, csok plusz stb.) a lakástámogatási rendszer zászlóshajójává vált.
A csok bevezetése óta eltelt tíz évben a magyar állam mintegy 1100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és 1300 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújtott a családok otthonteremtésének támogatására, amelynek eredményeként 3059 településén több mint 260 ezer család tudott új vagy jobb otthonba költözni.
Az igénylők közül 196 ezren a 2023-ig igényelhető csokkal, közel húszezren a 2024. január 1-jétől elérhető csok plusszal, 48 ezren pedig a 2019 júliusa óta igényelhető falusi csok segítségével valósították meg lakáscéljaikat. Utóbbi kapcsán figyelemre méltó, hogy ez a támogatási forma jelentős szerepet játszik a vidéki települések felzárkózásában, hiszen a legalacsonyabb adóerő-képességű, azaz a legszegényebb településeken a falusi csok igénybevétele három és félszerese volt az országos átlagnak.
A falusi csok jelentős hatással van a kistelepülések népességmegtartó erejére, ugyanis nagyságrendileg 1200 olyan településen indult újra a népesség növekedése, ahol korábban lélekszámcsökkenés volt tapasztalható.
A lakáscélú támogatások terén tehát az elmúlt tíz évben jelentős eredmények születtek, de a társadalmi és gazdasági környezet változása új típusú válaszokat kívánnak. Ennek jegyében
2025 őszétől új fejezet nyílik az otthonteremtési támogatások történetében. Ekkor indul ugyanis az Otthon start program, amely az első lakást vásárlók számára kínál kedvező feltételekkel igényelhető lakáshitelt, ráadásul nincsen korhoz, házassághoz vagy gyermekvállaláshoz sem kötve, így jóval szélesebb rétegek számára válik elérhetővé.
Az Otthon start program rendkívül kedvező feltételekkel rendelkezik, hiszen a hitelprogram révén akár ötvenmillió forint vehető fel 25 éves futamidővel, fix 3 százalékos kedvezményes kamattal, ami a piaci hitelekhez képest sokkal alacsonyabb törlesztőrészletet tesz lehetővé. A támogatás lakás és családi ház vásárlására is igénybe vehető. Lakás vásárlása esetén az ingatlan értéke legfeljebb százmillió forint, családi ház esetén 150 millió forint lehet, az igényléshez pedig maximum tíz százalék önerő szükséges, ami uniós szinten az egyik legkedvezőbb ajánlat, hiszen a Magyarországgal szomszédos országokban, illetve a régiós versenytársaknál 15, illetve húsz százalék a kötelező önrész mértéke a lakáshitelek esetén.
