idezojelek

A washingtoni csúcs után

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Trump nyilvánvalóvá tette, hogy a béke árának a zömét Európának kell kifizetnie.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS

Míg az előző hetet az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó határozta meg, addig az elmúlt hétnek a diplomáciai kulcseseménye Washingtonban volt: Trump amerikai elnök találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel.

Mivel február végén az amerikai–ukrán csúcstalálkozó botrányba fulladt, és az amerikai vezetés nyersen figyelmeztette Ukrajnát, hogy ő a gyengébb fél és nincsenek ütőkártyái, most az ukrán vezetőt elkísérte más nyugati vezetők mellett a német kancellár – aki, szemben a többi résztvevővel, nem békéről, hanem fegyverszünetről beszélt –, és a francia államfő, aki Washingtonban is kifejtette különutas elképzelését a jövőről.

Amíg az amerikai elnök előbb kétoldalú orosz–ukrán, majd háromoldalú amerikai–orosz–ukrán csúcstalálkozót javasolt, addig Macron elnök négyoldalút, azaz Európa bevonását is. Ezt az amerikaiak nem támogatták, mivel az Európai Unió jó ideje nem globális tényező, és 27 ország vagy azok képviselőinek a részvétele csak nehezítené a békekötés folyamatát.

Washingtonban részt vett még a brit miniszterelnök, akinek egyre nehezebb a belpolitikai helyzete, a finn államfő, aki régóta ismeri az amerikai elnököt, baráti viszonyt ápol vele, és az olasz miniszterelnök is. Az utóbbi hazai pozícióit meghatározza az olasz gazdaság gyenge állapota, a visszafizethetetlen államadósság, a problémás viszony Brüsszellel és Párizzsal, és a megoldatlan migránskérdés. 

A nemzetközi szervezetek részéről ott volt Von der Leyen és Rutte, a NATO főtitkára is. Zelenszkijt felkészítették, hogy röviden beszéljen, ne mondjon ellent az amerikai elnöknek és lehetőség szerint dicsérje Trumpot és politikáját.

Az ukrán vezetőt Trump fogadta a Fehér Ház bejáratánál. Zelenszkij a rá nehezedő nyomásra hajlandó volt az egyenruha helyett egy nagyon hasonló fekete öltönyt felvenni. Putyin fogadásánál volt vörös szőnyeg, itt most nem. Nem is lehetett, mert nem volt rá hely, de a szimbolizmus működött.

A többieket – állam- és kormányfőkről, valamint fontos nemzetközi szervezetek egyes számú vezetőiről van szó – a Fehér Ház protokollfőnöke várta az épület bejáratánál és kísérte őket egy terembe, nem messze attól, ahol az amerikai–ukrán tárgyalások folytak.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sajtótájékoztatón a kérdések döntő többségét Trump kapta. Ezek zöme ráadásul nem is az orosz–ukrán háborúról, hanem a világpolitika aktuális kérdéseiről, valamint az amerikai belső viszonyokról szólt. Ezután került sor egy formális találkozóra, ahol a megjelentek – akik képletesen az ukrán államfőt kísérték – részt vettek egy találkozón az amerikai elnökkel.

A csúcstalálkozót meghatározta, hogy az orosz csapatok lassan, de folyamatosan nyomulnak előre nyugat felé.
A tárgyalásokon sok minden szóba került. 

Az amerikai politika alapja, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, de kaphat biztonsági garanciákat. Az amerikai és az európai katonai vezetők ezzel kapcsolatban elkezdték az egyeztetéseket. Az USA közölte, hogy csak olyan fegyverszállítás lehetséges a jövőben, amit a nyugat-európai szövetségesek kifizetnek.

Az USA nem hajlandó egy esetleges béke után amerikai csapatokat állomásoztatni az orosz–ukrán határon. Ugyanezt a véleményt mondta Ukrajna két fontos nyugati szomszédja, Lengyelország és Románia is. Mindketten közölték, hogy a támogatásuk lehetséges, de nem katonai formában. Tíz európai NATO-tagállam hajlandó csapatokat küldeni az eljövendő orosz–ukrán határra. Az orosz álláspont az, hogy az ENSZ vagy a BRICS-államok csapatai jöhetnek, NATO-erők nem.

Az amerikaiak nyilvánvalóvá tették, hogy a béke árának a zömét Európának kell kifizetnie, mivel a válság ezen a kontinensen van. Az amerikaiak azt is közölték, hogy a Krím félsziget, ahol Oroszország egyetlen meleg vizű, mélytengeri nagy haditengerészeti kikötője, Szevasztopol van, orosz marad.

A tárgyalások közben Trump kiment telefonon egyeztetni Putyinnal. Az amerikai elnök katonai, politikai és gazdasági fölénye tudatában felkérte az európai vezetőket, hogy ne adjanak neki tanácsot, mivel több mint három év alatt ezt a háborút sem tudták befejezni. Meglebegtette az Európában állomásozó amerikai csapatok esetleges létszámcsökkentését is.

A találkozón az ukrán elnök fegyverszünetről, az amerikai békéről beszélt. A területi vitáknál lényeges, hogy az oroszok által megszerezni kívánt négy megyéből a két északi a fontosabb és az értékesebb. Ezek döntő része – de nem az egésze – már orosz kézben van.

 Mintegy 6 500 négyzetkilométer van még ukrán kézen. Itt volt korábban a szovjet nehézipar központja, és jelentős részben itt vannak az USA által megszerezni kívánt ritkaföldfém-lelőhelyek is.

A washingtoni tárgyalásokon elhangzott a területcsere kifejezés is. Ez csak szimbolikus lehet, mivel a valóságban orosz terület alig van ukrán kézen.

Zelenszkij itt is újabb pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól. Kérdés, hogy Európa az USA nélkül meddig lesz, lenne képes Ukrajna támogatására, hiszen a működési költségek havi 3 milliárd dollárt jelentenek, és ehhez járul még a fegyverszállítás, amit Kijev ingyen képzel el.

Amíg egy héttel ezelőtt a német kormányon belül volt vita, hogy a munkaképes, de dolgozni nem akaró ukrán férfiak ne kaphassanak további rendszeres pénzügyi támogatást, addig ezen a héten az USA döntött úgy, hogy kitoloncol 120 ezer ukránt, akik Biden elnöksége alatt kaptak kétéves tartózkodási engedélyt, ami már lejárt.

Azok az orosz igények, hogy az orosz nyelv legyen a második hivatalos nyelv Ukrajnában, és az orosz ortodox egyház kapja vissza korábbi jogait, Zelenszkij számára még tárgyalási alapot sem jelentenek.

Ukrajnában előbb-utóbb ki kell írni az elnökválasztást. Ezen Zelenszkij is indulni akar. Két politikus sokkal népszerűbb nála. Az egyik a hadsereg volt főparancsnoka, Zaluzsnij, aki ellentmondott az államfőnek, mivel annak katonai ismeretei enyhén szólva is csekélyek voltak. Őt leváltották, de mivel nagyon népszerű volt, egy idő után kinevezték nagykövetnek Londonba.

Az elmúlt napok híre, hogy 

az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának egyik fő felelősét, egy ukrán személyt német elfogatóparancs alapján, Olaszországban elfogták. A férfi olyan biztos volt sérthetetlenségében, hogy mindenfajta védelem nélkül, saját nevén utazott. Most ki kell adni Németországnak. 

A német szervek közölték, hogy támogatják Ukrajnát, de az ügyet felgöngyölítik. Magyarán egyértelművé vált, hogy a korábbi nyugati narratíva, miszerint oroszok robbantottak, hogy a nyersanyagárakat feljebb vigyék, hamis.

Megjelent a hírekben, hogy a robbantás felelőse Zaluzsnij, a volt négycsillagos tábornok, és Zelenszkij ellenezte a tervet. Közelednek a választások. A másik népszerű vezető a katonai titkosszolgálat főnöke. Meglátjuk, hogy ellene mit fognak találni.

A szerző biztonságpolitikai szakértő
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Szőcs László avatarja
Szőcs László

Ma a tűzijáték, holnap a légkondi

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hollandia aggasztó kormányozhatatlansága

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Éljen gusztus 20., kotmányunk ünnepe!

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Orbán Viktor De Gaulle szerepében

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.