A sajtótájékoztatón a kérdések döntő többségét Trump kapta. Ezek zöme ráadásul nem is az orosz–ukrán háborúról, hanem a világpolitika aktuális kérdéseiről, valamint az amerikai belső viszonyokról szólt. Ezután került sor egy formális találkozóra, ahol a megjelentek – akik képletesen az ukrán államfőt kísérték – részt vettek egy találkozón az amerikai elnökkel.

A csúcstalálkozót meghatározta, hogy az orosz csapatok lassan, de folyamatosan nyomulnak előre nyugat felé.
A tárgyalásokon sok minden szóba került. 

Az USA nem hajlandó egy esetleges béke után amerikai csapatokat állomásoztatni az orosz–ukrán határon. Ugyanezt a véleményt mondta Ukrajna két fontos nyugati szomszédja, Lengyelország és Románia is. Mindketten közölték, hogy a támogatásuk lehetséges, de nem katonai formában. Tíz európai NATO-tagállam hajlandó csapatokat küldeni az eljövendő orosz–ukrán határra. Az orosz álláspont az, hogy az ENSZ vagy a BRICS-államok csapatai jöhetnek, NATO-erők nem.

A tárgyalások közben Trump kiment telefonon egyeztetni Putyinnal. Az amerikai elnök katonai, politikai és gazdasági fölénye tudatában felkérte az európai vezetőket, hogy ne adjanak neki tanácsot, mivel több mint három év alatt ezt a háborút sem tudták befejezni. Meglebegtette az Európában állomásozó amerikai csapatok esetleges létszámcsökkentését is.

 Mintegy 6 500 négyzetkilométer van még ukrán kézen. Itt volt korábban a szovjet nehézipar központja, és jelentős részben itt vannak az USA által megszerezni kívánt ritkaföldfém-lelőhelyek is.

A washingtoni tárgyalásokon elhangzott a területcsere kifejezés is. Ez csak szimbolikus lehet, mivel a valóságban orosz terület alig van ukrán kézen.

Amíg egy héttel ezelőtt a német kormányon belül volt vita, hogy a munkaképes, de dolgozni nem akaró ukrán férfiak ne kaphassanak további rendszeres pénzügyi támogatást, addig ezen a héten az USA döntött úgy, hogy kitoloncol 120 ezer ukránt, akik Biden elnöksége alatt kaptak kétéves tartózkodási engedélyt, ami már lejárt.

Azok az orosz igények, hogy az orosz nyelv legyen a második hivatalos nyelv Ukrajnában, és az orosz ortodox egyház kapja vissza korábbi jogait, Zelenszkij számára még tárgyalási alapot sem jelentenek.

Ukrajnában előbb-utóbb ki kell írni az elnökválasztást. Ezen Zelenszkij is indulni akar. Két politikus sokkal népszerűbb nála. Az egyik a hadsereg volt főparancsnoka, Zaluzsnij, aki ellentmondott az államfőnek, mivel annak katonai ismeretei enyhén szólva is csekélyek voltak. Őt leváltották, de mivel nagyon népszerű volt, egy idő után kinevezték nagykövetnek Londonba.

Az elmúlt napok híre, hogy 

A német szervek közölték, hogy támogatják Ukrajnát, de az ügyet felgöngyölítik. Magyarán egyértelművé vált, hogy a korábbi nyugati narratíva, miszerint oroszok robbantottak, hogy a nyersanyagárakat feljebb vigyék, hamis.

Megjelent a hírekben, hogy a robbantás felelőse Zaluzsnij, a volt négycsillagos tábornok, és Zelenszkij ellenezte a tervet. Közelednek a választások. A másik népszerű vezető a katonai titkosszolgálat főnöke. Meglátjuk, hogy ellene mit fognak találni.

A szerző biztonságpolitikai szakértő