A fiatalok életkezdésének támogatása érdekében még soha nem állt rendelkezésre annyi állami támogatás, mint most. A családot alapító fiatalok a lehetőségek széles tárházából válogathatnak, amelyek stabil alapokat teremtenek nemcsak pillanatnyi élethelyzetük javításához, hanem az életútjuk későbbi alakulásához is.
Az elmúlt évtizedekben, ahogyan más fejlett országokban, Magyarországon is kitolódott a gyermekvállalás és a családalapítás időpontja. Míg a 2000-es évek elején a nők átlagosan 25 évesen lettek édesanyák, ma már jellemzően 29 éves korukban hozzák világra első gyermeküket, a férfiak pedig átlagosan 35 éves korukra válnak apává.
A magyar fiatalok gyermekvállalással kapcsolatos tervei ugyanakkor nem változtak: a többségük továbbra is két gyermeket szeretne, a gyermektelenséget pedig nem tekintik kívánatos életformának. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felmérései szerint a 30 év alattiak gyermekvállalásának kitolódása részben annak tudható be, hogy egyre többen törekednek stabil egzisztenciára a családalapítás előtt, ezért sokan csak akkor vállalnak gyermeket, amikor már befejezték tanulmányaikat, stabil jövedelmük és saját otthonuk van.
A fiatalok életkezdésének támogatása érdekében az elmúlt években a magyar kormány már eddig is számos olyan intézkedést vezetett be, amelyek a munkaerőpiacra lépést, az önálló egzisztenciateremtést, valamint az otthonhoz jutást segítik. Ilyen a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége, az első házasok adókedvezménye, az otthonteremtési támogatások, a babaváró kölcsön, a nyelvvizsga- és a KRESZ-vizsgadíjakhoz nyújtott támogatások, a diákhitel vagy az idén januártól igényelhető munkáshitel, amelyre a 17 és 25 év közötti fiatalok jogosultak.
A magyar állam Európában egyedülálló módon külön intézkedésekkel segíti a fiatalok családalapítását, hiszen társadalmi és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú, hogy a gyermekvállalás ne tolódjon ki.
A fiatalabb korban történő gyermekvállalás ösztönzésének egyik legfontosabb lépése a 30 év alatti édesanyák adómentességének 2023-as bevezetése volt, amely a négygyermekes édesanyák és a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége után újabb mérföldkövet jelentett a magyar családpolitikában. Mindez azt jelentette, hogy minden egyedülálló, házasságban vagy párkapcsolatban élő nő, aki 30 éves kora előtt gyermeket vállal, már a magzat tizenkét hetes korától az átlagbér összegéig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, annak az évnek a végéig, amelyben betölti a 30. életévét. Ez a kedvezmény ráadásul nemcsak a munkabérre, hanem a gyermekgondozási ellátásokra is érvényesíthető, azaz a csed és a gyed összegét is növeli.
Európa legnagyobb adócsökkentési programjának részeként a 30 év alatti édesanyák kedvezményezetti köre tovább bővül, ahogy a négy- vagy több gyermekes édesanyák után a két- és a háromgyermekes édesanyák is élethosszig tartó szja-mentességet fognak kapni. A fiatal édesanyákra vonatkozó tervezett változások értelmében 2026. január 1-jétől a kormány megszünteti az átlagbérhez kötött felső összeghatárt, így a jövő év elejétől minden 30 év alatti édesanya a teljes jövedelmére érvényesítheti az szja-mentességet. Az szja-mentesség bevezetése mellett további könnyítést jelent, hogy a magyar állam minden 30 év alatt gyermeket világra hozó édesanya számára teljes mértékben elengedi a diákhitel-tartozást, függetlenül annak összegétől, még több pénzt hagyva ezáltal a fiatal diplomás édesanyák zsebében. De ugyanígy a munkáshitel elengedése is érinti a fiatal szülőket, akik a gyermekeik száma alapján jogosultak a tartozás fokozatos csökkentésére, illetve elengedésére.
Az anyagi juttatások mellett azonban fontos beszélni arról is, hogy a fiatalabb életkor miért ideálisabb a családalapításra, illetve milyen társadalmi, gazdasági és egészségügyi előnyei vannak. Fontos hangsúlyozni, hogy minél korábban születik az első gyermek, annál nagyobb az esély arra, hogy a család később további gyermekekkel bővül, ami kedvezően hat a demográfiai mutatókra.
A fiatal édesanyák ráadásul könnyebben térhetnek vissza a munkaerőpiacra, ami a család megélhetésében fontos szerepet játszik, de egyúttal a foglalkoztatottak számának bővülésével az ország gazdasági teljesítőképességét is erősíti, sőt hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is segíti. Ha a szülők fiatalabb korában születnek meg a gyermekek, akkor még a nagyszülői segítség is sokkal inkább rendelkezésre áll.
Kutatások bizonyítják, hogy hazánkban a nagyszülők fontos erőforrásai a családoknak, a legtöbb magyar családban hetente találkoznak az unokák és a nagyszülők. Ha lehet számítani a nagyszülőkre, az hozzájárul a gyermekvállalási döntések meghozatalához és felbecsülhetetlen segítség a gyermekek nevelése során. Fontos egészségügyi szempont, hogy fiatalabb korban alacsonyabb a meddőség kockázata: 30 éves kor alatt a terméketlenség valószínűsége még nem éri el a 10 százalékot, 35 éves korban azonban már a párok fele küzd a nehezített babavárás problémájával, 40 éves kor után pedig sokkal többen vannak azok, akiknek már nem lehet gyermekük, mint akiknek lehet. Kutatások igazolják továbbá, hogy a gyermeknevelés az egyik legfontosabb egészségvédő tényező, amely növeli az elégedettség- és a boldogságérzetet is. A KINCS Közérzet-barométer kutatás eredményei szerint Magyarországon a kisgyermeket nevelők érzik magukat a legboldogabbnak, de magas boldogságszint jellemzi a nagycsaládosokat is, ami jól mutatja, hogy a gyermekek jelenléte a családban valódi boldogságforrást jelent.
A fiatalabb korban történő gyermekvállalásnak tehát számos előnye van, a magyar családtámogatási rendszer pedig minden eddiginél több lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy időben alapíthassanak családot anélkül, hogy ez anyagi hátrányt jelentene számukra. Az szja-mentességek, a babaváró támogatás, a diák- és munkáshitel-elengedés, valamint a lakhatási és otthonteremtési támogatások mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a húszas éveikben gyermeket vállaló szülők életük legnagyobb kalandját anyagi biztonságban, a társadalom és az állam támogatásával élhessék át, hozzájárulva ezzel a hosszú távú demográfiai és gazdasági stabilitáshoz is.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke
