A teljesség igénye nélkül pillantsunk rá néhányuk múltjára! Itt van például a Dobos házaspár. Dobos Tibor ügyvezető és tulajdonos volt azokban a hajózásra szakosodott cégekben, amelyeket kartellezés miatt megbírságolt a Gazdasági Versenyhivatal. 

 Vagy ott van Boda Tímea, aki olyan településeket sorolt fel bemutatkozásában, amelyek nem tartoznak a választókerületéhez. Ugyanis elfelejtettek neki szólni, hogy menet közben átrakták egy másikba. Tímea munkahelye az Egyensúly Intézet, amit a német szociáldemokraták pártalapítványa és a Korányi Dávidot, a guruló dollárok botrányának főszereplőjét is tanácsadóként sorai között tudó balliberális agytröszt támogat. Boros Tamás és Závecz Tibor alapította ezt a posztkomcsi keltetőt, és ott legyeskedik Holoda Attila, a nemzetközi baloldal jeles energetikusa is.

 A Jászságban a baloldal pénzosztóját, a Soros-szervezet Ökotárs kuratóriumi tagját, Farády Zoltánt indítják. Az óbudai jelölt a 2010 előtti Oktatási Minisztériumból kikerülve előbb modellnek állt, plasztikai sebész férje mellett így tengette unalmas életét egy budai csodapalotában, érthető, hogy közéleti szerepre vágyott. Bulyovszky Róz hivatásának érzi a körzetben élő rászorulók támogatását is, mert jól tudja, hogy a budai kerületek csillogása mögött sokan küzdenek mindennapi nehézségekkel. És az ég nem szakad rá! 

De hasonló szerencselovagokkal találkozhatunk Vas vármegyében, Baranyában, tulajdonképpen szerte az országban. Mire véglegesedik a névsor, mindenkiről tudhatunk majd mindent. De fontos, hogy értsük is, miért életveszélyes az így verbuvált szavazógépezet, miért súlyos fenyegetés hazánkra, nemzetünkre, mindenre, amit az elmúlt tizenöt évben közösen alkottunk.

Bár azt állítja, hogy nem bontaná le a kerítést a déli határon, de egyértelmű, hogy első dolga lenne végrehajtani a migránspaktumot, és alávetné hazánkat a kvóta szerinti elosztásnak. Akár törvénytelen eszközökkel is eltakarítaná a gyermekvédelmi törvényt a gender- és LMBTQ-aktivisták útjából, kezdődhetne a gyermekek érzékenyítése már az óvodákban is.

Mivel ezek a döntések nagy társadalmi ellenállásba ütköznének, nem lehet megkockáztatni olyan parlamenti képviselők alkalmazását, akik figyelembe vennék a választópolgárok véleményét. 

 Ugyanúgy viselkednek majd, mint Tarr Zoltánék Brüsszelben, akik a legtöbb ügyben teljesen világtalanok, tehát büszkén fogadják el Manfred Weber utasításait a szavazások előtt. Így működne sajnos egy tiszás többségű magyar parlament is. Magyar Pétert Ursula és Weber, a magyar szavazógépezetet pedig Magyar Péter rángatná dróton, és az egész bagázst hidegen hagyná, mit akar a magyar nép. 

Tehát pusztán azért, mert a hazai posztkommunisták történelmi tévedésnek, furcsa balesetnek tartják, hogy nem ők vannak hatalmon, ne dőljünk be a mesterkedéseiknek. Tartsuk mindig szem előtt, hogy minden esetben az volt a tragédia hazánk történelme során, amikor – valamilyen alantas módon – ők kerekedtek felülre.