Grönland lakói Trump lépéseitől tartanak

Feszült a helyzet, amióta Donald Trump amerikai elnök a korábbiaknál is határozottabban beszélt arról, hogy Washington nemzetbiztonsági okokból igényt formálna Grönlandra. Az amerikai kijelentések nemcsak Koppenhágában, hanem a helyi lakosok körében is bizonytalanságot keltettek. Marco Rubio amerikai külügyminiszter dán tisztviselőkkel egyeztet a jövő héten a sziget jövőjéről.

„Halálra rémültünk” – Grönland lakói Trump lépéseitől tartanak Forrás: AFP

A BBC beszámolói szerint egyre nagyobb a bizonytalanság a lakosok körében Grönlandon, miután Donald Trump amerikai elnök nyíltan beszélt a sziget megszerzésének lehetőségéről. A brit közszolgálati média több civilt is megszólaltatott, akik dühvel és értetlenséggel reagáltak arra, hogy Grönland a nagyhatalmi geopolitikai játszmák középpontjába került. A nyilatkozók békét és kiszámíthatóságot szeretnének.

Trump határozottan beszélt arról: Washington nemzetbiztonsági okokból igényt formálna Grönlandra. Fotó: AFP

A grönlandi lakosok egyre nyugtalanabbak

Grönland a hatalmas területével – amely nagyjából kilencszerese az Egyesült Királyságénak – szinte üresen terül el az Északi-sarkvidéken: a szigeten mindössze mintegy 57 ezren élnek, többségük inuit származású. A lakosság jelentős része a délnyugati partvidéken, a fővárosban, Nuukban koncentrálódik. Trump kijelentései egyeseket feldühítettek.

Egy idős, nyugdíjas férfi például felháborodva reagált az amerikai ambíciókra: dühében a földhöz vágta a sétabotját, majd kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak semmilyen körülmények között nem lenne helye a grönlandi fővárosban, még jelképesen sem.

Egy névtelenséget kérő másik helyi lakos arról beszélt, hogy az utóbbi időben gyanakvó lett. Elmondása szerint kifejezetten fél attól, hogy az amerikai elnök akár katonai erővel is megpróbálhatná megszerezni a szigetet, különösen azután, hogy látta az Egyesült Államok venezuelai katonai fellépését.

A fiatalabb generáció körében is nő a bizonytalanság. 

A húszas éveiben járó fazekasmester, Pilu Chemnitz úgy fogalmazott: a grönlandiak egyszerűen belefáradtak az állandó bizonytalanságba és a külső hatalmak üzengetésébe. Szerinte a sziget lakói mindig is nyugodt, békés életet éltek, távol a világpolitika zajától. Hangsúlyozta:

A grönlandi társadalom nem újabb konfliktusokra vágyik, hanem stabilitásra és békére.

A grönlandi társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést a sziget felett. Fotó: AFP

A közvélemény-kutatások egyértelmű képet rajzolnak: a grönlandi társadalom többsége elutasítja, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést a sziget felett. 

A felmérések szerint a lakosság mintegy 85 százaléka nemet mond az amerikai irányítás gondolatára. Számos grönlandi támogatja a Dániától való elszakadást is, bár tisztában vannak azzal, hogy Koppenhága pénzügyi hozzájárulása ma még kulcsszerepet játszik a jóléti rendszer működtetésében. Bár a sziget jelentős, eddig nagyrészt kiaknázatlan természeti kincsekkel rendelkezik, az inuit közösségekben továbbra is komoly gondot jelent a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség.

A helyiek nemcsak belügyeikben szeretnének nagyobb önállóságot, hanem abban is, hogy saját hangjuk legyen a külpolitikai döntésekben. 

Erről beszélt Pipaluk Lynge-Rasmussen is, aki a grönlandi parlament külügyi bizottságának társelnöke és a függetlenségpárti Inuit Ataqatigiit politikusa. Úgy fogalmazott: elengedhetetlen, hogy a grönlandiak világosan és nyíltan megfogalmazzák, mit akarnak, és ne mások döntsenek a fejük felett. A politikus felidézte, hogy Grönland 1979-ben jutott önrendelkezéshez, majd 2009-ben további jogköröket kapott, ám szerinte ez még mindig nem jelent valódi egyenrangúságot. Kiemelte: 

A nagyhatalmak gyakran egymás között tárgyalnak a sziget sorsáról, miközben a helyi lakosság szempontjai háttérbe szorulnak.

Meglátása szerint ebben Dániának nagyobb a felelőssége, mint Donald Trump amerikai elnöknek. Úgy vélte, a grönlandiakkal hosszú időn át másodrendű félként bántak, ugyanakkor hangsúlyozta: nem az áldozatszerepbe akarnak beleragadni. Inkább arra törekednek, hogy a most rájuk irányuló nemzetközi figyelmet a saját érdekeik hatékonyabb képviseletére fordítsák.

Greenland must 'wake up now'

Pipaluk Lynge, chairman of the foreign and security policy committee of the Greenlandic parliament, is deeply concerned.

- It has become a thank you more serious when Lars Løkke Rasmussen summons an ambassador, she says.

That the U.S. will now,… pic.twitter.com/9g9WCgPnZT

— benny 🇩🇰 🇫🇴 🇬🇱 🇪🇺 🇺🇦 (@benny0692698414) May 7, 2025

A jövő hétre tervezett amerikai–dán egyeztetés kapcsán Lynge-Rasmussen visszafogott optimizmusról beszélt. Abban bízik, hogy a tárgyalások nem erődemonstrációval, hanem kölcsönös megértéssel és érdemi kompromisszummal zárulnak. Úgy véli, a feszültség csökkentése mindhárom fél alapvető érdeke lenne. A grönlandi politikus ugyanakkor nem zárta ki az Egyesült Államokkal való együttműködés lehetőségét sem. Elképzelhetőnek tartja, hogy a felek gazdasági, bányászati vagy akár védelmi területen is partnerségre lépjenek. 

Noha az Egyesült Államok már most is fenntart egy katonai bázist a szigeten, az amerikai jelenlét a hidegháború lezárulta óta jelentősen visszaszorult. A NATO-tagállamok abban reménykednek, hogy a mostani diplomáciai egyeztetések képesek lesznek gátat szabni a helyzet további kiéleződésének. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Siklósi Péter értékelte Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit, valamint az annektálás nemzetközi jogi és NATO-keretekben való értelmezhetőségét. 

A szakértő szerint egy esetleges erőszakos lépés komoly feszültséget eredményezne, és gyakorlatilag hadiállapotot hozna létre Dánia és az Egyesült Államok között.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)