Grönland lakói Trump lépéseitől tartanak

Feszült a helyzet, amióta Donald Trump amerikai elnök a korábbiaknál is határozottabban beszélt arról, hogy Washington nemzetbiztonsági okokból igényt formálna Grönlandra. Az amerikai kijelentések nemcsak Koppenhágában, hanem a helyi lakosok körében is bizonytalanságot keltettek. Marco Rubio amerikai külügyminiszter dán tisztviselőkkel egyeztet a jövő héten a sziget jövőjéről.

„Halálra rémültünk” – Grönland lakói Trump lépéseitől tartanak Forrás: AFP

Egy névtelenséget kérő másik helyi lakos arról beszélt, hogy az utóbbi időben gyanakvó lett. Elmondása szerint kifejezetten fél attól, hogy az amerikai elnök akár katonai erővel is megpróbálhatná megszerezni a szigetet, különösen azután, hogy látta az Egyesült Államok venezuelai katonai fellépését.

A fiatalabb generáció körében is nő a bizonytalanság. 

A húszas éveiben járó fazekasmester, Pilu Chemnitz úgy fogalmazott: a grönlandiak egyszerűen belefáradtak az állandó bizonytalanságba és a külső hatalmak üzengetésébe. Szerinte a sziget lakói mindig is nyugodt, békés életet éltek, távol a világpolitika zajától. Hangsúlyozta:

A grönlandi társadalom nem újabb konfliktusokra vágyik, hanem stabilitásra és békére.

A grönlandi társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést a sziget felett. Fotó: AFP

A közvélemény-kutatások egyértelmű képet rajzolnak: a grönlandi társadalom többsége elutasítja, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést a sziget felett. 

A felmérések szerint a lakosság mintegy 85 százaléka nemet mond az amerikai irányítás gondolatára. Számos grönlandi támogatja a Dániától való elszakadást is, bár tisztában vannak azzal, hogy Koppenhága pénzügyi hozzájárulása ma még kulcsszerepet játszik a jóléti rendszer működtetésében. Bár a sziget jelentős, eddig nagyrészt kiaknázatlan természeti kincsekkel rendelkezik, az inuit közösségekben továbbra is komoly gondot jelent a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség.

A helyiek nemcsak belügyeikben szeretnének nagyobb önállóságot, hanem abban is, hogy saját hangjuk legyen a külpolitikai döntésekben. 

Erről beszélt Pipaluk Lynge-Rasmussen is, aki a grönlandi parlament külügyi bizottságának társelnöke és a függetlenségpárti Inuit Ataqatigiit politikusa. Úgy fogalmazott: elengedhetetlen, hogy a grönlandiak világosan és nyíltan megfogalmazzák, mit akarnak, és ne mások döntsenek a fejük felett. A politikus felidézte, hogy Grönland 1979-ben jutott önrendelkezéshez, majd 2009-ben további jogköröket kapott, ám szerinte ez még mindig nem jelent valódi egyenrangúságot. Kiemelte: 

A nagyhatalmak gyakran egymás között tárgyalnak a sziget sorsáról, miközben a helyi lakosság szempontjai háttérbe szorulnak.

Meglátása szerint ebben Dániának nagyobb a felelőssége, mint Donald Trump amerikai elnöknek. Úgy vélte, a grönlandiakkal hosszú időn át másodrendű félként bántak, ugyanakkor hangsúlyozta: nem az áldozatszerepbe akarnak beleragadni. Inkább arra törekednek, hogy a most rájuk irányuló nemzetközi figyelmet a saját érdekeik hatékonyabb képviseletére fordítsák.

Greenland must 'wake up now'

Pipaluk Lynge, chairman of the foreign and security policy committee of the Greenlandic parliament, is deeply concerned.

- It has become a thank you more serious when Lars Løkke Rasmussen summons an ambassador, she says.

That the U.S. will now,… pic.twitter.com/9g9WCgPnZT

— benny 🇩🇰 🇫🇴 🇬🇱 🇪🇺 🇺🇦 (@benny0692698414) May 7, 2025

A jövő hétre tervezett amerikai–dán egyeztetés kapcsán Lynge-Rasmussen visszafogott optimizmusról beszélt. Abban bízik, hogy a tárgyalások nem erődemonstrációval, hanem kölcsönös megértéssel és érdemi kompromisszummal zárulnak. Úgy véli, a feszültség csökkentése mindhárom fél alapvető érdeke lenne. A grönlandi politikus ugyanakkor nem zárta ki az Egyesült Államokkal való együttműködés lehetőségét sem. Elképzelhetőnek tartja, hogy a felek gazdasági, bányászati vagy akár védelmi területen is partnerségre lépjenek. 

Noha az Egyesült Államok már most is fenntart egy katonai bázist a szigeten, az amerikai jelenlét a hidegháború lezárulta óta jelentősen visszaszorult. A NATO-tagállamok abban reménykednek, hogy a mostani diplomáciai egyeztetések képesek lesznek gátat szabni a helyzet további kiéleződésének. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Siklósi Péter értékelte Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit, valamint az annektálás nemzetközi jogi és NATO-keretekben való értelmezhetőségét. 

A szakértő szerint egy esetleges erőszakos lépés komoly feszültséget eredményezne, és gyakorlatilag hadiállapotot hozna létre Dánia és az Egyesült Államok között.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)