Annektálás vagy alku? Mi lehet Trump valódi célja Grönlanddal?

Donald Trump kijelentése Grönland annektálásának lehetőségéről komoly diplomáciai feszültséget keltett. Az amerikai elnök a sziget stratégiai elhelyezkedésére hivatkozik, míg Dánia és Grönland vezetése a nemzetközi jogra és a NATO-szövetségre hivatkozva utasítja el a törekvéseket. A kijelentések egyszerre vetnek fel biztonságpolitikai és nemzetközi jogi kérdéseket: valós szándékról van-e szó, vagy inkább nyomásgyakorlásról, amely egy erősebb amerikai jelenlétet céloz a térségben? Az amerikai lépések realitásáról és következményeiről Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte a Magyar Nemzet.

Mi lehet Trump valódi célja Grönlanddal? Forrás: AFP

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Siklósi Péter értékelte Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit, valamint az annektálás nemzetközi jogi és NATO-keretekben való értelmezhetőségét. A szakértő szerint egy esetleges erőszakos lépés komoly feszültséget eredményezne, és gyakorlatilag hadiállapotot hozna létre Dánia és az Egyesült Államok között. A beszélgetésben a venezuelai beavatkozás kérdése is előkerült: a szakértő elemezte, hogy van-e hasonló mintázat abban, ahogyan az Egyesült Államok a stratégiai jelentőségű térségekhez közelít.

Annektálás vagy alku? Mi lehet Trump valódi célja Grönlanddal? Fotó: AFP

Siklósi Péter rámutatott, hogy annektálásról kizárólag akkor lehetne beszélni jogszerűen, hogyha minden érintett fél beleegyezik ebbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről szó sincs. Mint mondta, az ügyben három érintett fél van: az egyik az Egyesült Államok, a másik Dánia és a harmadik Grönland maga. A szakértő ezután kitért Grönland speciális státuszára is, mely szerint

Grönland a Dán Királyság autonóm tartománya, amely széles körű önkormányzattal rendelkezik 1979 óta. A 2008. november 25-i népszavazás eredményeként 2009. június 21-én lépett életbe az autonómiatörvény, amely jelentősen kibővítette Grönland önkormányzati jogkörét. A külügyek, a védelempolitika és a pénzügy kivételével gyakorlatilag teljes önkormányzati jogkörrel bír. Saját egykamarás, 31 tagú parlamenttel (Inatsisartut) és kormánnyal rendelkezik. 

Siklósi Péter szerint ezért velük is külön kellene számolni. Úgy fogalmazott, hogy abban az esetben, ha mindhárom fél ebbe beleegyezik, akkor ez nemzetközi jogilag megoldható. Hozzátette ugyanakkor, hogy jól láthatóan sem Dánia, sem Grönland kormánya nem támogatja ezt az amerikai szándékot vagy ötletet. Hozzátette, hogy ezt innentől csak katonai erővel lehetne végrehajtani, ami ellentétes a nemzetközi joggal, és súlyos politikai feszültségeket okozna a szövetségen belül, hiszen Dánia és az Egyesült Államok egyaránt NATO-tagok.

A szakértő szerint ez nyilvánvalóan komoly feszültséget eredményezne, és „gyakorlatilag hadiállapotot” hozna létre Dánia és az Egyesült Államok között. 

Sem Dánia, sem Grönland kormánya nem támogatja ezt az amerikai szándékot. Fotó: AFP

Úgy fogalmazott, hogy ebben a helyzetben a NATO nem lenne képes érdemi fellépésre, mivel bár Dánia elvileg kérhetné az 5. cikkely életbe léptetését, az Egyesült Államok maga is a szövetség tagja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO konszenzusos szervezet, vagyis „mindenkinek egyet kellene értenie a fellépésben”, és ebben a helyzetben az Egyesült Államok ezt megakadályozná, a szövetségen belül pedig rendkívül komoly belső problémák jelentkeznének. Úgy fogalmazott, hogy „az a minimum”, hogy a NATO-n belüli munkamegosztás és működés „kvázi blokkolódna”. Szavai szerint

még az sem kizárt, hogy amennyiben sokan a dánok pártjára állnak, az akár a NATO megbénulásához, végső esetben pedig akár a felbomlásához is vezethet.

Siklósi Péter ezért nem tartja valószínűnek, hogy az amerikaiak végigmennének ezen az úton. Hozzátette: „nem kizárt egyébként”, de meglátása szerint „a legvalószínűbb forgatókönyv” az, hogy valamilyen kompromisszumot fognak találni. Mint mondta, ez megvalósulhat akár további amerikai bázisok Grönlandra telepítésével, akár a természeti erőforrások közös kiaknázásával. Véleménye szerint számtalan kompromisszumos megoldást lehet találni. 

Donald Trump arra hivatkozik, miszerint Grönland stratégiai fekvése kiemelt fontosságú. Fotó: AFP

A szakértő kérdésünkre reagálva tisztázta, hogy eddig nem jelent meg olyan nyilatkozat, amelyből kiderülne, „hogy pontosan mit akarna Trump Grönlandra telepíteni”. Felidézte, hogy Donald Trump arra hivatkozik, miszerint Grönland stratégiai fekvése kiemelt fontosságú, különösen annak fényében, hogy a jégolvadás miatt az Északi-sark melletti kereskedelmi útvonalak hajózhatóvá válhatnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a terület már most is fontos. 

Véleménye szerint nem meglepő, hogy Kína is számos befektetést próbált eszközölni Grönlandon. Hozzátette: ennek kiszorításáról is szó van, hasonlóan a kínai jelenlét visszaszorításához Venezuelában.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pontosan milyen katonai képességeket telepítenének oda, arról nincs információja. Elmondása szerint jelenleg is működik ott amerikai bázis, amely elsősorban radar- és felderítési feladatokat lát el, de különféle további képességek is telepíthetők oda, amelyek valószínűleg nem lennének állandó jelleggel jelen, hanem csak időszakosan. Hozzátette, hogy a pontos szándékok nem ismertek. Arra reagálva, hogy Trump nemrég elnöki különmegbízottat nevezett ki Grönland ügyében elmondta: 

Ez egyértelműen a nyomásgyakorlás fokozására irányult. Az is, hogy különmegbízottat nevezett ki, és az is, hogy Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának felesége egy X-posztban amerikai zászlóval fedte Grönland területét.

Siklósi Péter úgy fogalmazott, az egy külön kérdés, hogy vajon az illető utasításra vagy saját kezdeményezésére tette-e, ugyanakkor hangsúlyozta: mindez a nyomásgyakorlás eszköze.

SOON pic.twitter.com/XU6VmZxph3

— Katie Miller (@KatieMiller) January 3, 2026

Az igazi kérdés az, hogy Trump valóban akkora nyomást akar-e gyakorolni Dániára és Grönlandra, hogy ténylegesen annektálhassa a területet, vagy azért folytatja ezt a kampányt, hogy félúton megállapodhassanak egy erőteljesebb amerikai jelenlétben.

Hozzátette: ez jelenleg még nem világos. Arra a kérdésre, hogy a venezuelai beavatkozással párhuzamot vonva látható-e hasonló mintázat az Egyesült Államok stratégiai jelentőségű térségekhez való viszonyában, Siklósi Péter azt válaszolta: egyértelmű, hogy a stratégiai jelentőségű térségek fokozottabb amerikai ellenőrzése fontos az amerikai nemzetbiztonság szempontjából. Hozzátette: ez az új nemzetbiztonsági stratégiában is szerepel, így ebből a szempontból van hasonlóság.

A kérdés az, hogy olyan szempontból is lesz-e hasonlóság, hogy erre kész-e katonai erőt alkalmazni

– mutatott rá. Majd kifejtette: hatalmasak a különbségek, mivel Venezuela nem szövetségese az Egyesült Államoknak. Ott a nemzetközi közösség által nagyrészt el nem ismert Maduro elnök volt hatalmon, aki választási csalással került újra az elnöki székbe. Hozzátette: a választásokat tulajdonképpen nagyon kevesen ismerték el, és csak kevesen tartották azokat becsületesnek vagy nem elcsaltnak. Majd úgy folytatta: egyértelműen kimutatható Maduro részvétele a narkókereskedelemben is, és hangsúlyozta, hogy Venezuela esetében tulajdonképpen nem megszállásról, hanem csupán egy kiemelési műveletről volt szó.

Ezzel szemben Grönland esetében gyakorlatilag területannektálásról lenne szó, ami nemzetközi jogilag és politikailag is teljesen más kategória.

Kiemelte: egyrészt egy szövetséges országtól annektálna területet, másrészt egy ilyen lépés az Egyesült Államok számára egyébként fontos NATO-szövetséget is nagymértékben veszélyeztetné. Az eddigi európai reakciókról szólva Siklósi Péter úgy fogalmazott: bár kiállnak Dánia mellett, a megfogalmazások egyelőre meglehetős zavarodottságot és bizonytalanságot mutatnak. Elmondása szerint 

Európában mindenkit sokkolt ez az ügy, ugyanakkor egyelőre nem látható, hogy határozott, konkrét vélemények alakultak volna ki.

Úgy látja: mindenki reméli, hogy az ügy majd elmúlik valahogy, és nem kell semmit sem tenni. Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincsenek határozott állásfoglalások. Siklósi Péter szerint ennek az az oka, hogy Európa biztonsága továbbra is nagyban függ az Egyesült Államoktól. Úgy fogalmazott, hogy „most mindenki azt fontolgatja”, vajon „Dánia egy volt gyarmatáért cserébe hajlandó-e feláldozni az Európa biztonságát garantáló NATO-szövetséget”?

Ez itt az alapvető politikai dilemma

– zárta gondolatait a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Venezuela után Grönland következik?

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)