Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta arról beszél, hogy az Egyesült Államok igényt tart a stratégiai fontosságú szigetre. Grönland az elmúlt időszakban több amerikai delegációt is fogadott, köztük J. D. Vance alelnököt is, amiről lapunk is beszámolt.
Fotó: AFP
Grönland Kína felé nyit
Vivian Motzfeldt, Grönland külügyminisztere a Xinhua hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta:
Kína rendkívül fontos számunkra, és elkötelezettek vagyunk az együttműködés elmélyítése mellett.
Motzfeldt felidézte 2023-as kínai látogatását is, amely során megnyitották Grönland pekingi képviseletét a dán nagykövetségen keresztül. Kína jelenleg is Grönland egyik legnagyobb exportpiaca a halászati termékek terén, és a diplomáciai kapcsolat erősödésével újabb gazdasági lehetőségek is megnyílhatnak.
A lépés különösen érzékenyen érinti az Egyesült Államokat. Trump már 2019-ben is jelezte szándékát Grönland megvásárlására, akkor több milliárd dolláros befektetésekkel csábította volna el a grönlandi vezetőket. Az ötletet akkor elutasították, ám az amerikai érdeklődés azóta sem szűnt meg.
A Trump-kormány egykori biztonságpolitikai tanácsadója, Alexander B. Gray februárban a kongresszus előtt úgy fogalmazott:
A biztonsági kockázatok túl nagyok ahhoz, hogy Grönland függetlenné váljon anélkül, hogy az Egyesült Államok biztosítani tudná stratégiai érdekeinek érvényesülését.
Grönland földrajzi elhelyezkedése az Északi-sarkvidéken a ritkaföldfém-tartalékai, valamint a Pituffik Űrbázis miatt kiemelt geopolitikai jelentőséggel bír. Bár kül- és védelmi politikáját továbbra is Dánia irányítja, Grönland 1979 óta fokozatosan bővíti önrendelkezését. Aqqalu Jerimiassen, az ellenzéki Atassut párt elnöke szintén pozitívan nyilatkozott a kínai kapcsolatok lehetőségéről:
Megjártam Pekinget, Kanton városát és több más kínai települést is. Lenyűgözött, amit ott láttam, és érdekelt, hogy hogyan tudnánk hosszú távú együttműködést kialakítani a kínai vállalatokkal és hatóságokkal.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian úgy fogalmazott:
Grönland ügyében Kína mindig is azon az állásponton volt, hogy az államközi kapcsolatokat az ENSZ alapokmányának céljai és elvei szerint kell kezelni.
Mindezek ellenére Donald Trump nem tett le a sziget megszerzéséről. Egy nyilatkozatában határozottan kijelentette:
Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Száz százalék.
Grönland vezetése eddig következetesen elutasította Trump felvetéseit, de a Kínához való közeledés alátámaszthatja azt az amerikai biztonságpolitikai érvelést, miszerint az Egyesült Államoknak legalább fokozott jelenléttel kell biztosítania érdekeit a területen, ha nem is tulajdonosként, de stratégiai partnerként.
Borítókép: Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke és támogatói (Fotó: AFP)
